tg-ltatsthtetet-06-01

Orbán Viktor keddi pozsonyi vizitje némileg eltér az előző ciklus magyar–szlovák kormányfői találkozóitól. Olcsó poén lenne, ha ennek okaként azt jelölnénk meg, hogy azért, mert mások a miniszterelnökök. Gyurcsány Ferenccel Robert Fico Komáromban feltörölte a Tiszti Pavilon talajcsempéjét, ezen nincs mit szépíteni. Bajnai Gordon sem bizonyult sokkal sikeresebbnek: Szécsényben kényszeredetten mosolygott, miközben Fico halálra szívatta, még olyan (elméletileg) apolitikus témákkal is, mint a labdarúgás.

A sajtó egy része azt, hogy Bajnai odatartotta a másik orcáját is, óvatos sikerként interpretálta. Azt nem tudhatjuk, mi történt volna, ha Orbánt eresztik össze a bulldogtermészetű Ficóval, aki hatalma végnapjaiban a választási kampánya részeként keltett kettősállampolgárság-hisztéria csúcsán tárgyalásra invitálta őt. A szócsata valószínűleg zajosabb lett volna, mert az eddigi Fidesz-kormányok markánsabban képviselték a határon túli magyarok ügyét, mint a szocialisták. A keddi kormányfői találkozóról sokat nem mondhatunk. Egyetlen kézzelfogható eredménye az észak–déli gázvezetékről tett szándéknyilatkozat volt, a többi merő mosoly és szimbólum. A tárgyalást követő sajtóértekezleten Orbán, miután lefutotta a kötelező udvariassági köröket, zömmel Magyarországra üzent. Ehhez kapóra jötta Reuters hitelminősítést firtató kérdése, melyre árnyaltabb formában elmondhatta, amit Kósa Lajos úgy fogalmazott meg, hogy nem a hitelminősítők kormányozzák Magyarországot. Iveta Radičová a diplomácia virágnyelvén elmondott beszédének egyetlen világos politikai üzenete az volt, hogy a kettős állampolgárságról továbbra sincs egyetértés. A főügyészről és a koalícióról nem kérdezték, így – mivel haza üzenni nem tudott – átadta a terepet a gazdaságpolitikáját magyarázó magyar miniszterelnöknek.

Az elmúlt négy évben – leszámítva Szili Katalin és Pavol Paška alkalmankénti és eredménytelen bájolgását – a legfelsőbb – államfői és miniszterelnöki –szinten volt a legfagyosabb a két ország közti viszony. Amíg a Sólyom László kitiltását támogató Ivan Gašparovič hivatalban lesz, kicsi a valószínűsége, hogy elnöki szinten javulás áll be. A keddi tanácskozás annyit megmutatott, kormányfői szinten van politikai akarat a normális hangnemben folytatott párbeszédre, és a két ország kapcsolatának rendezésére. Ez egyelőre nem túl sok, de több annál, ami eddig volt.

Tegnap dokumentatív szándékkal kihelyeztük ide a nemzeti hírügynökség tudósítását a Terrorelhárítási Központ megnyitásáról, a kommentatív elemet ma csatoljuk hozzá. (Korábban a TEK-ról itt és itt.) 
Olvasom, olvasom a tudósítást (kár, hogy most nem adták ki a teljes beszédet szöveghűen), és nem tudom eldönteni, mi a nagyobb probléma Magyarországnak: az, hogy a miniszterelnök ennyire jó minőség anyaghoz jut hozzá, vagy ha az elmondottakat komolyan gondolja.

"Hazánk ezzel újabb nagy lépést tesz abba az irányba, hogy erős és modern ország legyen, olyan, amely képes megvédeni polgárait, és érvényesíteni az érdekeinket a mai, szélsebesen változó világban" - hangsúlyozta. ill. másutt Az új biztonsági kihívások között - folytatta - ma első helyen a terrorizmus szerepel.

Lószart, mama! - idézhetnénk Orbán Viktor """""jeles""""" elődjét. Viktor, Magyarországon nem a terrorizmus áll első helyen a biztonsági kihívások körében, hanem a(z):
- hogy Tatabánya megyei jogú városban nincs rendőrségi fogda
- hogy Tatabányán az ember nem mer átmenni a vasútállomás melletti aluljárón
- ugyanez BP tetszőleges aluljárójában
- hogy Bács- Kiskun és Csongrád megyében félnek a tanyán élő, magányos idős emberek, rendőrautót pedig csak szökőévente látnak
- Avas
- taktaközi uzsorások, és az uzsora intézménye a cigányság körében
- hogy a közrendvédelmi járőröknek még mindig korszerűtlen fegyvertokjuk van, arról nem is beszélve, hogy mi van benne.

És most nem vettem végeztem komolyabb szondázást, csak próbáltam visszaemlékezni, melyek voltak a fő témák a Kék fényben a nyári szünet előtt. A lista soxorosra bővíthető.

Ki a terrorista Magyarországon? A karikásostor-csattogtató Budaházy György? Vagy a Magyarok Nyilai? Carlos vagy Renato Curcio - akik tényleg terroristák - szerintem kikérnék maguknak az összehasonlítást.

A tegnapi szeánszon ott volt Gilles de Kerchove, az EU terrorizmusellenes koordinátora is (Életrajza itt.). Az ő beszéde is érdekes lehetett. A kedvencem: Kitért arra is, hogy azóta a fenyegetettség sokrétűbbé, szerteágazóbbá vált: már nem egy jól szervezett Al-Kaida csoport létezik, hanem társult szervezetek is vannak, továbbá számos fiatal radikalizálódik, akik a konfliktuszónákba elutazva kiképzést kapnak, majd Európába visszatérve hajtanak végre támadásokat. Két lehetőség van: vagy ő is szívott abból, amiből Orbán, vagy nem tudta, hogy a sajtótitkára által megírt szöveget hol fogja elmondani.

Drága de Kerchove úr, ha munkatársai alaposabban utána néztek volna a dolgoknak, akkor rájönnek, hogy Magyarországon még egy ilyen jellegű bűncselekményt nem követtek el. Önnek abban kétségkívül igaza van, hogy "Magyarország egyike az elsőknek, amely felismerte annak jelentőségét, hogy egy jó struktúrában létező, hatékonyan működő szervezet segíteni tud a tragédia megelőzésében". De ilyen alapon trópusibetegség-szakkórházakból is kiépíthetnének megyei hálózatot. Az is olyan gyakori Magyarországon, mint a terrorizmus, de hát a megelőzés mindenek felett.

Továbbra sem tűnik úgy, hogy a Hajdu János vezette testület valós igényekre reflektálna. De akkor mire?

A Magyar Távirati Iroda beszámolója a Terrorelhárítási Központ megnyitójáról. Jack Bauer rulez :))))))))))))))))

A miniszterelnök szerint egy fejlett és erős országhoz ma már elengedhetetlen a jól szervezett, jól felszerelt és kiválóan kiképzett emberekből álló, önálló terrorelhárítási központ. Mától Magyarország e tekintetben is modern országnak számít - jelentette ki Orbán Viktor a Terrorelhárítási Központ (TEK) ünnepélyes alakuló állománygyűlésén szerdán a budapesti Maléter Pál laktanyában, ahol Pintér Sándor belügyminiszter átadta Hajdu János rendőr dandártábornoknak a TEK alapító okiratát.

Orbán Viktor beszédében Magyarország jövője szempontjából fontosnak és nagy jelentőségűnek nevezte a szerdai eseményt, hiszen - mint mondta - Magyarországon első ízben alakult önálló terrorelhárítási központ. "Hazánk ezzel újabb nagy lépést tesz abba az irányba, hogy erős és modern ország legyen, olyan, amely képes megvédeni polgárait, és érvényesíteni az érdekeinket a mai, szélsebesen változó világban" - hangsúlyozta.

A kormányfő véleménye szerint a néhány nap híján kilenc évvel ezelőtt a világot alapjaiban megváltoztató New York-i terrortámadás után kijelenthető, hogy a világban globális és korszakos átrendeződés zajlik hatalmi, politikai, gazdasági és katonai értelemben egyaránt. Az újonnan formálódó világrendben alapvetően megváltoznak a biztonság, a nemzetbiztonság feltételei is.

Az új biztonsági kihívások között - folytatta - ma első helyen a terrorizmus szerepel. Ma már multinacionális terrorszervezetekkel és a földrajzilag távolabbi pontokon működő csoportok együttműködésével is számolni kell - emelte ki a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy a mai világban a háborúkat már gyakran terrorista eszközökkel vívják.

Mindez azt jelenti, hogy egy modern ország a XXI. század elején nem fordíthat hátat ezen új kihívásnak; szembe kell nézni az új veszéllyel, és fel kell készülni arra, hogy "képesek legyünk polgárainkat korszerű módon megvédeni ezektől az újfajta fenyegetésektől is" - hangsúlyozta.

Az új alakulat tagjait Orbán Viktor kiváló, különleges képességű, tapasztalt szakembereknek nevezte, akik mostantól Magyarország és a magyar emberek biztonságának kiemelt felelősséget viselő egyenruhásai, védelmezői.

A TEK ünnepélyes alakuló állománygyűlésen felszólalt Gilles de Kerchove, az Európai Unió terrorizmusellenes koordinátora is, aki arról beszélt, hogy a szeptember 11-i jelentés, valamint a 2009-es detroiti eseményekről szóló jelentés arra világított rá, hogy nem volt megfelelő a belbiztonsági szervek közötti információáramlás, továbbá ezeket ki kellett volna egészíteni a magánszektor - elsősorban a bankszektor - adataival. Mint mondta, információdarabkák voltak, amelyeket egymással nem kötöttek össze.

Emlékeztetett: az Európai Unió is vizsgálta ezt a kérdéskört és a szeptember 11-i események után elkezdték megvizsgálni a tagállamok terrorellenes megoldásait, s végül 15 ajánlást fogadtak el. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tagállamokban úgynevezett fúziós központokat kell létrehozni, s 15 tagállamban ez meg is valósult.

Kitért arra is, hogy azóta a fenyegetettség sokrétűbbé, szerteágazóbbá vált: már nem egy jól szervezett Al-Kaida csoport létezik, hanem társult szervezetek is vannak, továbbá számos fiatal radikalizálódik, akik a konfliktuszónákba elutazva kiképzést kapnak, majd Európába visszatérve hajtanak végre támadásokat. Ez az új jelenség a tagállamok, valamint a tagállamok és az EU-s szervezetek között szorosabb együttműködést kíván - tette hozzá.

A koordinátor - utalva arra, hogy volt alkalma megismerni a TEK-et - az új szervezetről azt mondta: annak szerkezete és feladatköre egyértelmű, a központban integrálódik a megelőzés, a felderítés és a megsemmisítés, így az információáramlás gyorssá válik.

Hangsúlyozta: bár hazánkkal szemben a legtöbb nyugat-európai országban terrorista támadást követően jöttek létre hatalmas terrorellenes szervezetek, Magyarország egyike az elsőknek, amely felismerte annak jelentőségét, hogy egy jó struktúrában létező, hatékonyan működő szervezet segíteni tud a tragédia megelőzésében.

Gilles de Kerchove a 2011 első felében kezdődő magyar elnökség tekintetében is nagyon jó és ígéretes kezdetnek nevezte a központ megalakulását.

Pintér Sándor belügyminiszter a fővárosi Maléter Pál laktanyában tartott alakuló állománygyűlésen adta át Hajdu János rendőr dandártábornoknak a Terrorelhárítási Központ alapító okiratát, ezzel hivatalosan is megalakult a szervezet.

A miniszterelnök Hajdu Jánost szerdai hatállyal nevezte ki a Terrorelhárítási Központ főigazgatójává.

A Fidesz volt biztonsági igazgatóját, akit a belügyminiszter júniusban nevezett ki miniszteri biztosnak a Terrorelhárítási Központ létrehozásával kapcsolatos feladatok ellátására - szintén szerdai hatállyal - nevezte ki rendőr dandártábornokká Schmitt Pál köztársasági elnök.

A Terrorelhárítási Központ létrehozásáról szóló, augusztusban közzétett rendelet szerint a központ az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a rendészetért felelős miniszter irányítása alatt működő költségvetési szerv. A központ védi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt is.

Feladata az alábbi bűncselekmények felderítése és megszakítása: terrorcselekmény, emberrablás, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése. Ugyancsak feladata - a nyomozó hatóságok, az ügyészség, továbbá a rendvédelmi szervek felkérésére - a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személy elfogása, az egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítása, az ön- vagy közveszélyes állapotban lévők elfogása.

A Terrorelhárítási Központ mindemellett elemzi és értékeli az ország terrorfenyegetettségének helyzetét is.

Még augusztusi köddé válásom előtt szerettem volna írni arról a nagy port felvert javaslatról, mely augusztus 3-án került fel az újjáalakult Belügyminisztérium honlapjára, de aztán … és … mentünk, így a blogírás elmaradt. A Terrorelhárítási Központ létrehozása, ez a cím, és rögvest hozzá is tehetnénk: WTF?

Az alábbi szöveget innen  kopiztuk.

A terrorizmus elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi, költségvetési források hatékonyabb felhasználása érdekében létrehozásra kerül a Terrorelhárítási Központ. A kormányrendelet tervezetének véleményezési határideje: 2010. augusztus 8.

A terrorizmus elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi és költségvetési források hatékonyabb, centralizáltabb felhasználása érdekében szükséges a Terrorelhárítási Központ létrehozása.

A Központ országos illetékességgel végzi a terrorcselekmény bűncselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények, illetve a terrorcselekmény végrehajtását tervező, előkészítő személyek, csoportok, szervezetek tevékenységét támogató, tevékenységük leplezésére szolgáló bűncselekmények megelőzését, felderítését.

A Központ elemzi és értékeli a Magyar Köztársaság terrorfenyegetettségének helyzetét, szervezi és koordinálja Magyarországon a terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek tevékenységét. Emellett a Központ részt vesz a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti program kidolgozásában, a veszélyeztetettség értékelésében és biztonsági intézkedési tervek kidolgozásában.

A terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó feladatkörében a Központ a belföldi, illetőleg nemzetközi vonatkozású terrorcselekmények és az azokhoz kapcsolódó más bűncselekmények vonatkozásában az igazságügyi együttműködés keretében kapcsolatot tart más államok terrorellenes szerveivel. Részt vesz a nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredő gyakorlati feladok teljesítésében.

A Központ végrehajtja a terrorcselekmény, a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és az emberrablás bűncselekmények megszakítását, valamint a nyomozó hatóságok, az ügyészség, továbbá a más fegyveres és rendvédelmi szervek felkérésére a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személyek elfogását, az egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítását, az ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személyek elfogását.

A Központ ellátja a Magyar Köztársaság elnökének és a miniszterelnöknek a személyvédelmével kapcsolatos feladatokat. A Központ ennek keretében együttműködik a Rendőrség személyvédelmi feladatokat ellátó szerveivel, szakmailag koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok előkészítését és végrehajtását.

A tervezet innen is letölthető.

Mit is gondoljunk erről? Azt tudjuk, hogy 2001. szeptember 11. és részben a madridi vonatrobbantásos merénylet is annak volt köszönhető, hogy a titkosszolgálatok és rendvédelmi szervek között nem volt megfelelő a kommunikáció és a kooperáció. Tehát egy olyan szerv ötlete, amely ellátja a koordinációt és az információk el/megosztását a titkosszolgálatok, a rendőrség és az illetékes állami szervek között, nem elvetendő. Ilyen szervezet például az USA-beli National Counterterrorism Center, mely 2004-ben éppen amiatt jött létre, hogy az egyes szolgálatok közti rivalizálást felszámolják. Oroszországban a KGB-utód  Szövetségi Biztonsági Szolgálaton (FSZB) belül működik a Nemzeti Terrorelhárító Bizottság. Összetételéről itt.

Magyarország  terrorfenyegetettsége e két államétól fényévekkel kisebb. A terrorizmus elleni harc feladatát eddig a most szintén nagyon alaposan átszervezett titkosszolgálatok látták el, meg az NNI, ha pedig lőni kellett volna, arra ott volt a Terrorelhárító Szolgálat. És a dolog egész jól működött, vagy a terroristák voltak bénák, mindenesetre  Magyarországon ritka volt a terrorcselekmény. Vagy lemaradtunk valamiről, ami miatt ugrásszerűen megnőtt volna a terrorveszély?

Kérdéses, hogy Magyarországnak pont most kell-e belevágnia egy ilyen, ki tudja, hány milliárdos beruházásba. Honnan lesz megfelelő személyi állomány? A rendőrségtől és a szolgálatoktól fogják átcsoportosítani? Mert nyilván az utcán nem sétálnak tömegével a terrorelhárítók, biztonságpolitikai elemzők, mesterlövészek, arab tolmácsok… Milyen hatással lesz az átcsoportosítás ezekre a szervekre, ha elmegy a legények eleje? Ha meg a trash meg el, akkor az egésznek semmi értelme.

Ami az egészben rendkívül zavarónak tűnik, az az, hogy van egy olyan felhangja az egésznek: Orbán Viktornak kellett egy spéci testőrség, és kreáltak hozzá egy törvényt. Miért nem jó Orbánnak  és Schmitt Pálnak a Köztársasági Őrezred által biztosított védelem? - tehetnénk fel az alapkérdést. (Ezt írják meg a magyar law enforcement szféra nálam jobb ismerői.) Ha az amerikai és orosz mintákat nézzük meg, egyik országban sem a terrorelhárítás látja el az elnök védelmét. Amerikában a Secret Service védi Obit, ill. a mindenkori elnököt.  Oroszországban Dmitrij cárra a Federalnaja Szluzsba Ochrani vigyáz, igaz, ez csak 1996-tól létezik, és a szovjet időkben a pártfőtitkár védelme a KGB feladata volt. A magyar elhárítás tehát egyfajta hibrid lesz. Ráadásul Pintér Sándor is az asztalra csapott, és azt mondta, hogy nem lesznek nyomozati jogkörei az új szervezetnek.

Ezt a "több mint testőrösdit" igazából semmi sem indokolja, a CIA sem védi Obamát. Hajdú János inkább a külföldi szolgálatok honlapjait böngészhetné, hogy azok hogyan épülnek fel.

A blogger számára elérhető információk birtokában egyelőre nagyon szkeptikusak vagyunk az új intézménnyel kapcsolatban. Persze, az is lehet, jobb lesz, mint a CTU:)), a (hozzáférhető) hírek egyelőre nem erre mutatnak.

Vasárnap úgy gondoltam, hétfőn, ha lesz időm, a koncessziós (rádió és televízió üzemben tartási) díjakról fogok írni. A téma ugyanis kellően populista, mindenkit érint, és két párt is brűgeti, a (még nem parlamenti) Sulík-féle SaS népszavaztatna róla, a (még, hehe) parlamenti Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió képviselője, Tomáš Galbavý pedig a folyó ülésen vetne véget neki.

Aztán a hétfő meg a kedd elég mozgalmasra sikeredett, így nem írtunk az üzemben tartási díjakról. De majd ma.

A politikusok természetesen nem azért akarják eltörölni ezeket a fizetni valókat, hogy e népnek jó legyen, mert ez őket nem különösebben foglalkoztatja, hanem, hogy a népnél jópontokat szerezzenek. Abban viszont igaza van Sulík komának, hogy ez a díj adójellegű, és nem szolidáris, mert a háromgyerekes, elvált szomszédasszony pont annyit fizet a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió üzemben tartásáért, mint a Pozsony belvárosában élő topmenedzser.

Ha akarunk HBO-t, Fishing and Huntingot, vagy, urambocsá’ egy pornócsatornát. akkor előfizetünk rá. Azt azonban, hogy a fenti médiumokra elő akarunk-e fizetni, vagy sem, a kutya nem kérdezte tőlünk: köteleztek rá bennünket. Felháborító állami hatalmaskodás. S ami még ennél is felháborítóbb: olyan termékért vesz el tőlünk pénzt az állam, amit nem is használunk. Vagy fogalmazzunk egyes számban: használok. Nem hallgatom a Szlovák Rádiót, nem nézek STV-t, legfeljebb olykor belenézek a híradóba, de egyre ritkábban. Ehhez képest az egész használatáért fizetek. Egy szó mint száz: szavaznék olyan pártra, amely azt mondaná, eltörli ezeket.

Na de, van a témának egy jelen sorok írójánál sokkal nagyobb tudora, ez pedig Attila bácsi, azaz Lovász Attila, az MR6 főszerkesztője. Alant idézném két kommentárját, nem teljes terjedelmében, hanem az eredeti webhelyre mutató linkkel, hogy clear legyen.

2006. 02.18, Új Szó

Uzsorás állam
A tavaly jóváhagyott büntető törvénykönyv 235. §-a az uzsorát a következőképpen fogalmazza meg: "Aki más kényszerhelyzetét, tájékozatlanságát, tapasztalatlanságát kihasználva olyan teljesítést követel, amelynek az ellenértéke nagy mértékben aránytalan, vagy aki ilyen teljesítést megvásárol vagy átvesz, egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető." Aki tehát egy negyvenkoronás kinnlevőséget 5000 koronás szankcióval követel, vagy ilyen követelést átvesz, uzsora bűncselekményét követi el. A néha érthetetlen jogásznyelvet magyarra fordítva: a szlovák rádiós és televíziós előfizetési díj szankciói, azoknak behajtási kísérletei joggal ébresztik fel a gyanútlan Olvasóban is azt a feltételezést, hogy állami uzsorával állunk szemben a demokrácia 16. évében. Igaz, a probléma nem új keletű, hiszen a koncessziós törvény 1996-tól hatályos, de csak a múlt évben jutott el oda a nyilvántartását is megkérdőjelezhető módon vezető Szlovák Rádió, hogy többéves elmaradásokat (amelyek viszont néha csak két-három havi díjra vonatkoztak) egy maszek céggel akarta behajtani. Volt eset, amikor a szankció elérte a másfél millió koronát.

Mondhatnók, lett volna szíves a tisztelt kuncsaft becsületesen fizetni a negyven koronát, most nem lenne gond. Ez az érvelés viszont azonos azzal a jogértelmezéssel, amely a tyúklopást halállal büntetné. Az aránytalanság akkor is aránytalanság, ha fegyelmezetlen a polgár, esetleg ki akar bújni kötelezettségei alól. A rádió és a televízió koncessziós díja adójellegű, amióta létezik rádió és televízió. Az adót az adóhivatalnak kell kirónia és behajtania, nem egy magáncégnek. Tovább>>

És akkor a szerző hétfői írása hasonló témában

2010. 02.01., Új Szó
A koncesszió védelmében

Az SaS elnöke, Richard Sulík a múlt héten közölte, kezdeményezése elérte azt a támogatottságot, amelynél a parlamentnek kötelezően meg kell tárgyalnia a rádiós és televíziós előfizetési díjról készülő népszavazást. A lánykori nevén koncessziónak nevezett járulék a lakosság körében nem örvend nagy közkedveltségnek: ha lesz referendum és ha az érvényes lesz, az eredmény akár borítékolható is. Kérdezzük meg a polgárokat, akarnak-e valamiért fizetni, a válasz egyértelmű (lásd még: ún. szociális népszavazás Magyarországon).

Richard Sulík, az SaS elnöke még három éve vetette föl az ötletet, annak idején meg is indokolta. Indokai között szerepelt például az, hogy a koncessziós díjnak adójellege van, hogy a befizetés módja nem szolidáris, mert a díj egységes, s végül attól függetlenül kell fizetni, az ember médiafogyasztó-e vagy sem.

Amikor Sulíkék elkezdték az aláírásgyűjtést, még a régi előfizetői törvény volt érvényben, amely a vevőkészülékhez kötötte annak fizetését, a szankciók pedig – mint arról annak idején rengeteget írtunk – vérlázítóan magasak voltak, esetenként anyagi gondokat okoztak. Sőt, mindehhez jött még a közrádió és egy magán jogi iroda közötti szerződés, amelyben a rádió a díjat az irodával hajttatta volna be, az iroda meg lefölözte volna a hatalmas büntetéseket, de most ezt is hagyjuk. A Szlovák Rádió közben kiegyezett az irodával, a koncessziót pedig villanyórák alapján fizetjük. Tovább>>

E sorok írója valszeg négy év múlva is azt fogja gondolni, hogy az előfizetői díjat el kell törölni.

*****

És emiatt nem akarunk külön posztot írni, de az Appleblog ma egy nagyon fontos képet tett közzé, melyet Appleblog olvasóként és macesként én is szeretnék tovább népszerűsíteni. Nem csak Jack Bauer és Obi használ Mac-et.