E sorok írója részben hivatalból, részben hobbiból sok bírósági döntéssel kerül kapcsolatba, s olykor nem győz rácsodálkozni az ítéletekre. Tavaly nyáron már elmélkedtünk arról, hogy ha valakit szögbelövővel lövünk le, azért kevesebbet adnak, mint ha agyonverjük.
A módszer a régi, vegyünk elő két hírt.
Kilenc év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte ma a Besztercebányai Kerületi Bíróság a 24 éves, csábrágvarbóki Ján Suját. A férfit bűnösnek találták egy 9 éves fiú megrontásában. A vád szerint Suja az óvoda udvarán fogdosta egy enyhén szellemi fogyatékos kisfiú intim testrészeit, miközben maszturbált. Egy tanú szerint orális szexre is akarta kényszeríteni áldozatát.
A bűncselekményre 2008 szeptemberében került sor. A férfit már tavaly elítélte a Zólyomi Járásbíróság, de fellebbezett az ítélet ellen. A fellebbezést azonban elutasították, így az ítélet jogerős. Suja visszaeső, hasonló bűncselekményért már 2004-ben is elítélték, 14 hónapra.
És nézzük a másikat:
Öt és fél év, fogházban letöltendő börtönbüntetésre ítélte ma a Besztecebányai Járásbíróság a 23 éves Pavol Hruškát, és a 22 éves Peter Kováčot emberölés miatt.
A vádlottak 2006. július 2-ra virradóra, egy születésnapi buli után indultak hajléktalanokat verni. Az egyik panelház lépcsői alatt ott találták a 35 éves Milan Chriašteľt. Összeverték- és rugdosták, és Kováč többször megszúrta őt egy tőrrel. A szerencsétlen férfi nem tudott elmenekülni, mivel üszkös volt a lába. Sérüléseibe belehalt.
Ugyancsak megtámadták a 43 éves Štefan Birast, akinek azonban sikerült elmenekülnie, mert éppen arra ment egy autó. A támadás során arc-. koponya, kéz- és lábsérüléseket szenvedett. Időközben ő is meghalt.
Mindkét férfi megbánta tettét. Hruška azt mondta, nem akartak senkit megölni, Kováč pedig azzal védekezett, hogy ittas volt.
A bíróság enyhe ítéletet szabott ki, mivel az ügyész nem fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. A bíró elrendelte az ítélet végrehajtását, így Pavol Hruškát azonnal a börtönbe szállították, Peter Kováč nem jelent meg a tárgyaláson, így ellene elfogatóparancsot adtak ki.
Nos, e sorok írója egy gyermekszervezetben végez önkéntes munkát hosszú ideje, valamint Drasius Kedys-rajongó lenne a Facebookon, ha fent lenne ezen a közösségi portálon, így a pedofíliát éppúgy megveti, mint minden ép lelkű ember. Nem vitás, hogy a pedofil állatot azonnal kasztrálni kellene, és nem vegyi úton, hanem egy lemezvágó ollóval, lehetőleg érzéstelenítés nélkül. Kilenc és fél év alatt lehet, hogy ez is megtörténik, mert a pedók a gyerekgyilkosokkal együtt a börtönranglétra alján állnak, az őrök is utalják őket, így félrenéznek, ha elcsattan egy-két pofon, ami jogilag kétségkívül helytelen. Na de az, hogy valaki szórakozásból egy szerencsétlen, üszköslábú hajléktalant halálra szurkál, és öt és fél évvel megússza, és a bünti letöltésének 2/3-a után kérheti a szabadulást, ráadásul fogházban fog ülni, ami olyan, mint egy rosszabb üdülő... Nyilván ne a pedofil kapjon kevesebbet, hanem a gyilkos többet. De mindkét ítélet jogerős. Az elkövetők mennek a rácsok mögé, a miértek kint maradnak.
2010. január 15. 20:05
A gyilkost vagy a pedofilt kell tovább elzárni?
2009. november 26. 20:01
Igazságszolgáltatási anomáliák
A múlt héten jogerősen kétévi, letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Besztercebányai Kerületi Bíróság azt a férfit, aki egy évvel ezelőtt gyalogosátkelőn gázolt el két 16 éves lányt – az egyikük a kórházban belehalt sérüléseibe, a másik három hónapon belül gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. A sofőrt öt évre a vezetéstől is eltiltották.
Nem jelent meg a Nyitrai Járásbíróság büntetőtanácsa előtt e héten kedden Karim B., aki 2008 januárjában a megyeszékhely legnagyobb lakótelepén részegen, jogosítvány nélkül felhajtott a járdára, ott elgázolt egy komplett családot, a babakocsit gyerekestül felkente egy betonfalra, a csecsemőnek esélye sem volt a túlélésre, az anya súlyos, az apa és a nagybácsi könnyebb sérüléseket szenvedett. A korábban háromszor büntetett Karim B. vádalkut kötött az ügyésszel: négyévi szabadságvesztésben, és azt követően hatévi vezetéstől való eltiltásban állapodtak meg, ezt kellett volna jóváhagynia a bíróságnak.
Két aktuális „halálos” közlekedési hír. Talán mindenki megértené, ha a halott gyermekek szülei a tett súlyához képest nevetséges büntetések helyett az elkövetők halálát kívánnák. Ám a Mózes II. könyve 21. részének 24. versében lefektetett „Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért” jogfelfogás már jó ideje a múlté. A 2005-től hatályos Büntető Törvénykönyv 149. paragrafusa szerint a gondatlanságból elkövetett emberölésért három év szabható ki, mely minősített esetben – ha a cselekményt foglalkozás körében, vagy gépjármű vezetőjeként, egyéb súlyosbító körülmények között követik el – akár tíz évig is felkúszhat. Azonban erre nagyon ritkán kerül sor, sőt, a gázolók leggyakrabban megússzák felfüggesztettel, vagy jelképes büntetéssel.
Gyerek, mikor beszállsz az autóba, fél lábbal a börtönben vagy, fél lábbal meg a temetőben – ezek voltak autósiskolai oktatóm (kellően motiváló) bevezető szavai első, már nem tanpályás vezetésem előtt, még gimnazista koromban. Az autó fegyver – tanultam meg később kezdő újságíróként a rendőrségi sajtótájékoztatókon. A kérdés: milyen mértékben kell kriminalizálni a halálos közlekedési balesetek okozóit. Hisz a legtöbbjüknek ez az első bűncselekménye, nem tipikus bűnöző típusok, sőt az esetek túlnyomó többségében tisztességes adófizető állampolgárok, akik rendezett életvitelt folytatnak, csak egyszer rosszkor néztek félre. A lelkifurdaláson túl nem elég büntetés-e egy gázoló Linux-rendszergazda, netán hegesztő számára az, hogy ilyen előélettel erőszakos bűncselekmények erőszakos elkövetőivel zárják őket össze, akármilyen rövid időre is, és a szomszédjuk életük végéig sandán néz rájuk, mondván: börtöntöltelék?
A bűncselekményért igazságos bírósági eljárás során mindenkinek meg kell kapnia az igazságos büntetését. A hazai igazságszolgáltatás azonban a jogsértések szenvedő alanyainak jó ideje nem képes ezt biztosítani. E két, viszonylag könnyű, a bizonyítás szempontjából nem különösebben igényes per példáján is láthatjuk, az elsőben egy, a másodikban közel két év telt el a cselekmény és a büntetés (várható) kiszabása között. De hogy mi tart egy gyermektartási díj megítélésén 5-10 évig – ilyen esetekről tucatjával tud az ombudsman, nem beszélve azokról az alacsony jogtudatú pereskedőkről, akik nem kérik az emberjogi biztos segítségét –, nehezen fogható fel. Mintha a hazai igazságszolgáltatási rendszer fogaskerekei közé valaki lapáttal szórná a homokot. Talán minden olvasó emlékszik a maga nemében egyedülálló, szeptemberi rihnói tömegverekedésre, melybe összesen 150 ember kapcsolódott be. A tömegverekedés kirobbantója korábban baltával megölte az apját, és egy csehországi fegyveres rablásért is elítélték. Azt gondolhatnánk, hogy már-már nyugdíjkorhatár-közeli elkövetőről van szó, aki letöltött két súlyos börtönbüntetést két súlyos bűncselekményért. Nem így van: ez a személy még csak 25 éves. És már szabadlábon van. Ehhez képest a besztercebányai gázolót szinte gályarabságra ítélték. Ha az ilyen anomáliákat kiküszöbölnék, az állampolgárok talán elhinnék, hogy igazságszolgáltatás is van az országban. Amit jelenleg láthatunk, azt legfeljebb lassú jogszolgáltatásnak nevezhetjük.
Utolsó kommentek