Kedden a szervezett bűnözési kérdésekben egy időben nagyon jól informált Sme internetes kiadása arról számolt be, hogy a rendőrség őrizetbe vett 11 embert a Sýkora-családból. A cinegéket, ahogy a többiek nevezték őket. (Az államnyelvet nem birtokló olvasók kedvéért: a sýkorka cinkét jelent.) Tegnap a 11 kopasz őrizetbe vételét kérte a különleges ügyész. A leggyengébb legénykéről - biztosan a starter az - már ma dönthet a Smer-ellenzék bizarr összefogással megmentett Specializált Büntetőbíróság, a komoly fiúknál hosszabb a határidő, mivel az általuk elkövetett bűncselekmények előtt ott van az "obzvlášť závažné" szókapcsolat, szombatig kell dönteni. Életem első polinterjúját az ombudsmanussal csináltam a lapban, amikor beléptem. Ő azt mondta, hogy a vizsgálati, az nem bünti, így nem kell orrba-szájba elrendelni, csak ha indokolt. Az én adóimból az államot bérpótlék miatt perelő rohadt bírók miatt már így sincs semmi hitele előttem a hazai igazságszolgáltatásnak. De ha ezeket a legényeket nem helyezik előzetesbe, akkor az a semmi is elillan.
Na, de hát miért ez a nagy öröm, kik ezek az arcok, ki az a Sýkora, és milyen hatással lesz ez a szervezett bűnözői körökre? Kérdezz! Felelek! Olvasóbarát gyorstalpaló szervezett bűnözés iránt mérsékelten érdeklődő olvasóknak.
Ki a csoport keresztapja?
A Sýkora-klánt Miroslav Sýkoráról nevezték el.
Ő még él?
Nem, 1997. február 6-án a fővárosban, a Bajkalská utcán, a Holiday Inn hotel előtt, ill. magában az intézményben lőtték őket le. Géppisztoly+sörétes kombóval.
Mindig geciember volt ez a Miroslav Sýkora?
Sýkora diplomataszülők gyermeke volt, Moszkvában tanult, majd amikor kidobták, hazajött, és újságírást kezdett tanulni a Comenius Egyetemen. Tanulmányait azonban nem fejezte be. Volt felesége és két gyereke.
Hogyan kezdte a szakmát?
Exkluzív élelmiszerek csempészésével. A szocialista hiánygazdaságban és utána persze az is exkluzívnak számított, ami ma nem.
Egyedül dolgozott?
Nem, Ján Takáčcsal dolgozott együtt, azonban eltért a véleményük arról, milyen mértékben kell bevonni az oroszokat. Takáč oroszok nélkül akartak, Sýkora oroszokkal. Így szétváltak útjaik, és nem maradta barátok. Takáčot 2003-ban Pozsony Kramáre városrészében lőtték le, 15, gépkarabélyból leadott lövéssel. Sýkorát pedig az ukrán főnök fiává fogadta, ami viszonylag tág lehetőségeket biztosított neki.
Kapcsolatban állt-e a Szlovák Információs Szolgálattal?
Igen. A Fegyveres Oszkár összekötőjeként felrobbantott Robert Remiášt halála előtt sokáig követték. Luboš Ferus nyitrai főnök később azt vallotta, ő és emberei Sýkora utasítására követték a szerencsétlen sorsú rendőrt. Mint tudjuk, a robbantásnál ott volt a Dinič-testvérekkel jó kapcsolatot ápoló „kisfőnök”, Roman Deák és Pápay Tibor is. Egyszerre sok a jóból… (Korábban itt írtunk róla)
Milyen tevékenységet fejtett ki a Sýkora-csoport?
A SIS-nek tett szolgálatokon túl védelmi pénzt szedtek, vállalkozókat zsaroltak, kurvákat futtattak, és a gyilkosságtól sem riadtak vissza.
Ebben az időszakban már egyre erősebb volt Mikuláš Černák. Hozzá hogy viszonyult a Cinege?
A Sýkora halálához vezető út is Černákkal van kikövezve, mondhatnánk némi képzavarral. Feruš, Peter Križanovič és Sýkora állítólag 75 millió koronát vittek el az 1996-os nyitrai VÚB-lopásból, adóként. (Nem bankrablás, mert nem volt erőszak.) Ennek elosztása közben azonban vita támadt Križanovič és Sýkora között. A fegyver is előkerült, Sýkora volt a gyorsabb, Križanovič lábát amputálni kellett. Križanovič ebben az időben már Mikinek dolgozott, aki Sýkora helyét ígér(het)te neki.
Hányszor próbálták meg eltenni láb alól?
Kétszer. 1996 decemberében egy távcsövessel lőttek rá. De a szomszédját találták el. Szóval erre is figyeljünk ingatlanvásárláskor… Ezt követően csak testőrséggel mutatkozott. A halálos találkozóra azonban mégis egy szál sofőr kíséretében érkezett.
És Križanovič túlélte őt?
Igen, de nem sokkal. Egy HZDS-es képviselő lakása előtt felrobbantották a dzsippóját 1997. április 15-én. Vajon mit csinált ott?
Ki vette át a hatalmat Sýkora halála után?
Peter Čongrády. Árva gyerek volt, és katonai főiskolát végzett. A főnök sofőrjeként kezdte pályafutását. Nagyszombatot és Trencsént is befolyása alá vonta.
Ő még él?
Nem, 2004 szeptemberében egy pozsonyi pizzéria előtt nagyon csúnyán végezte, szó szerint szétlőtték a fejét.
És utána ki következett?
Hát, ő még él, a 11 között van.
Mivel gyanúsítják a most elfogott 11-eket?
Bűnszervezet létrehozásával, emberrablással, nyomásgyakorlással, közveszélyokozással, csalással, tiltott fegyverviseléssel és rongálással.
Mire számíthatnak?
Ha bebizonyosodik bűnösségük, egy részükre életfogytiglani börtönbüntetés vár, de min. 20 év. Persze, ez csak jogelmélet. Szlovákiában vagyunk.
2010. február 19. 06:30
Cinegék lépvesszőn – madártani gyorstalpaló avagy mi a különbség Szikora és Sýkora között
2008. október 30. 09:55
Jozef Roháč vs. István Habodász
Amióta van Roháč-ügy, a következő keresőkifejezések száma nőtt meg ugrásszerűen a blogon: jozef rohac, Róbert Remiáš, Jozef Rohác, oskar fegyveres, Jozef Roháč, miroslav sýkora, Rohac, josef rohac, madarský denní o Roháčovi, Imrich Oláh a Jozef Roháč, výbuch v budapešti Roháč, papayovci mafia na slovensku, ludovit sator maffiavezér - csökkenő sorrendben. Tehát úgy is mondhatnánk, hogy Jozef Roháč lenyomta István Habodászt, a múlt héten még a szavalót keresték itt rendszeresen. A GM49 együttes száma jut eszembe, mely szerint Bélát itt már ne keressék, mert elköltözött.
Na de hogy a sok vérszomjas olvasó ma se maradjon Roháč nélkül, álljon itt ma is egy összefoglaló a témában. Mert Nekünk Roháč kell!
Na de hogy a sok vérszomjas olvasó ma se maradjon Roháč nélkül, álljon itt ma is egy összefoglaló a témában. Mert Nekünk Roháč kell!
Bírálja a szlovák sajtó a hatóságokat a Roháč-ügy miatt. Vasárnap véletlenül akadt fenn egy közúti ellenőrzésen Prágában a szlovák alvilág a – a jelenleg börtönbüntetését töltő „Lojzo, a takarító” mellett - leghírhedtebb bérgyilkosa, akit hazájában nem is köröztek, így a Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján vették őt őrizetbe. A baloldali Pravda című napilap kommentárja szerint a szlovák rendőrség és a bűnüldöző szervek számára a Roháč-ügy az év leégése. "Valóban hihetetlen, ahogy a szlovák rendőrség szinte büntetendő módon elvetette a Roháč-ügyet. És eltolta." A Nový čas című bulvárlap munkatársa, Szlovákia egyik legelismertebb bűnügyi riportere, Vladimír Donner is felteszi a kérdést: kinek árthat a legtöbbet, ha Roháč elkezd beszélni. Véleménye szerint az ügy hullámai elérhetnek olyan politikusokat is, akik a mai napig ott állnak bizonyos felderítetlen ügyek hátterében.
Vladimír Mečiar bukása után derült fény arra, hogy állítólag az Ivan Lexa vezette Szlovák Információs Szolgálat szervezett bűnözői csoportokkal együttműködve próbált káoszt és bizonytalanságot előidézni Magyarországon. Bomba robbant a kisgazda Torgyán József, és a fideszes Szájer József háza előtt. Szlovákiában pedig 1995-ben elrabolták a köztársasági elnök fiát. A SIS egyik ügynöke, Oskar Fegyveres vallomást tette, melyben elmondta, az ügy mögött a SIS áll. Vallomása után azonnal külföldre ment, összekötője barátja, a rendőrként dolgozó Róbert Remiáš volt. Őt intenzíven követte egy nyitrai szervezett bűnözői csoport. Vladimír Mečiar kormányfő a 26 éves rendőr meggyilkolása - autójában robbantották fel Pozsony külvárosában - után gyakran hangoztatta: Remiáš kapcsolatban állt alvilági figurákkal, ezt azonban bizonyítania nem sikerült. Egyébként a rendőrség egy jól irányzott akcióval két nagyhalat is foghatott volna, Luba Lesná oknyomozó újságíró szerint ugyanis a merénylet helyszínének környékén "véletlenül" ott járt a pozsonyi éjszakában meghatározó Dinič-testvérekkel jó kapcsolatot ápoló „kisfőnök”, Roman Deák és Pápay Tibor is. A gyilkossággal Jozef Roháčot és Imrih Oláhot gyanúsították, azonban 2006-ban ejtették a vádat. A sajtóban megjelent információk szerint Ivan Lexán keresztül az akkor a szlovák alvilág fejének tartott Miroslav Sýkora rendelte meg a gyilkosságot, melyért Roháč kétmillió koronát kapott. Lexát ugyan gyanúsították a gyilkosság megrendelésével, de vádemelésre nem került sor. Egyébként Lexát szlovák bíróság nem ítélte el semmilyen „titkosszolgálati” ügyben, Sýkora pedig már soha nem fogja megmondani, hogy kitől jött a megbízás. Halott. 1997-ben, egy pozsonyi szálloda előtt terítette le egy géppisztolysorozat.
A kilencvenes évek második felében a szlovákiai alvilágban számottevő átrendeződésnek lehettek tanúi Szlovákia polgárai. Kelet-Szlovákiában a Borža-klán próbálta magához ragadni a hatalmat, de Róbert Holub csoportja is kért egy szeletet a tortából. Őt a szomszéd ház tetejéről, egy bérgyilkos kórházi ágyán ölte meg, ahova egy sikertelen merénylet után szállították. Közép-Szlovákiát a jelenleg is az állam vendégszeretetét élvező, emberrablással és gyilkossággal gyanúsított, ám jogerősen "csak" zsarolás miatt elítélt Mikulás Černák uralta. A breznóbányai autószerelőből lett, panziójában tigriseket tartó besztercebányai keresztapa minden valószínűség nélkül nem nélkülözte a politikai hátszelet sem, a Mečiar-kormány belügyminisztere, Gustáv Krajči kedélyesen pózolt vele egy alapkőletétel során, később a tárca hivatalnokai azt állították, nem tudták, ki áll az építkezési vállalat mögött. A Remiáš-ügyhöz neki is köze van, áttételesen: őt gyanúsítják Imrich Oláh meggyilkolásával.
Pozsony ilyen szempontból problematikusabb volt, a főváros piacát több csoport szerette volna az ellenőrzése alá vonni. Ezt a harcot a mai napig sem tekinthetjük lezártnak, bár a módszerek már nem olyan durvák, mint Jozef Roháč fénykorában. A fővárosi alvilág erős emberei Fratisek Sýkora és Eduard Dinič voltak. Emellett meg kell említeni a magyar kisebbség képviseletét is a szervezett bűnözésben: itt két meghatározó csoportot tartottak számon, Sátor Lajosét, és Pápay Tiborét, mindkettő dunaszerdahelyi kötődésű, sajtóinformációk szerint Roháč mindkettőjükkel kapcsolatban állt. Mint tudjuk, Sátor bizonyult erősebbnek. Azóta ő is ismeretlen helyen bujkál. A bekezdésben említett többi szereplő pedig halott.
Roháčot és Imrich Oláhot a Karcsi néven ismert Karol Szatmáry vallomása alapján vádolták meg. Besorolták őt a tanúvédelmi programba, azonban később visszavonta vallomását. Ezt egy másik védett tanú is megerősítette. Szatmáry azt vallotta: Oláh 1997-ben beszélt neki a Remiáš-gyilkosságról. Azonban ezt nem tehette, akkoriban ugyanis már halott volt, állítólag Mikulás Černák ölte meg. A tanúvédelmi programot önként elhagyó egykori koronatanú Szatmáry eltűnt, tetemét 2006-ban emelték ki a Vágból. Az ügy tehát minimum szövevényesnek nevezhető. Jozef Roháč azonban új megvilágításba helyezhetné a történteket.
Vladimír Mečiar bukása után derült fény arra, hogy állítólag az Ivan Lexa vezette Szlovák Információs Szolgálat szervezett bűnözői csoportokkal együttműködve próbált káoszt és bizonytalanságot előidézni Magyarországon. Bomba robbant a kisgazda Torgyán József, és a fideszes Szájer József háza előtt. Szlovákiában pedig 1995-ben elrabolták a köztársasági elnök fiát. A SIS egyik ügynöke, Oskar Fegyveres vallomást tette, melyben elmondta, az ügy mögött a SIS áll. Vallomása után azonnal külföldre ment, összekötője barátja, a rendőrként dolgozó Róbert Remiáš volt. Őt intenzíven követte egy nyitrai szervezett bűnözői csoport. Vladimír Mečiar kormányfő a 26 éves rendőr meggyilkolása - autójában robbantották fel Pozsony külvárosában - után gyakran hangoztatta: Remiáš kapcsolatban állt alvilági figurákkal, ezt azonban bizonyítania nem sikerült. Egyébként a rendőrség egy jól irányzott akcióval két nagyhalat is foghatott volna, Luba Lesná oknyomozó újságíró szerint ugyanis a merénylet helyszínének környékén "véletlenül" ott járt a pozsonyi éjszakában meghatározó Dinič-testvérekkel jó kapcsolatot ápoló „kisfőnök”, Roman Deák és Pápay Tibor is. A gyilkossággal Jozef Roháčot és Imrih Oláhot gyanúsították, azonban 2006-ban ejtették a vádat. A sajtóban megjelent információk szerint Ivan Lexán keresztül az akkor a szlovák alvilág fejének tartott Miroslav Sýkora rendelte meg a gyilkosságot, melyért Roháč kétmillió koronát kapott. Lexát ugyan gyanúsították a gyilkosság megrendelésével, de vádemelésre nem került sor. Egyébként Lexát szlovák bíróság nem ítélte el semmilyen „titkosszolgálati” ügyben, Sýkora pedig már soha nem fogja megmondani, hogy kitől jött a megbízás. Halott. 1997-ben, egy pozsonyi szálloda előtt terítette le egy géppisztolysorozat.
A kilencvenes évek második felében a szlovákiai alvilágban számottevő átrendeződésnek lehettek tanúi Szlovákia polgárai. Kelet-Szlovákiában a Borža-klán próbálta magához ragadni a hatalmat, de Róbert Holub csoportja is kért egy szeletet a tortából. Őt a szomszéd ház tetejéről, egy bérgyilkos kórházi ágyán ölte meg, ahova egy sikertelen merénylet után szállították. Közép-Szlovákiát a jelenleg is az állam vendégszeretetét élvező, emberrablással és gyilkossággal gyanúsított, ám jogerősen "csak" zsarolás miatt elítélt Mikulás Černák uralta. A breznóbányai autószerelőből lett, panziójában tigriseket tartó besztercebányai keresztapa minden valószínűség nélkül nem nélkülözte a politikai hátszelet sem, a Mečiar-kormány belügyminisztere, Gustáv Krajči kedélyesen pózolt vele egy alapkőletétel során, később a tárca hivatalnokai azt állították, nem tudták, ki áll az építkezési vállalat mögött. A Remiáš-ügyhöz neki is köze van, áttételesen: őt gyanúsítják Imrich Oláh meggyilkolásával.
Pozsony ilyen szempontból problematikusabb volt, a főváros piacát több csoport szerette volna az ellenőrzése alá vonni. Ezt a harcot a mai napig sem tekinthetjük lezártnak, bár a módszerek már nem olyan durvák, mint Jozef Roháč fénykorában. A fővárosi alvilág erős emberei Fratisek Sýkora és Eduard Dinič voltak. Emellett meg kell említeni a magyar kisebbség képviseletét is a szervezett bűnözésben: itt két meghatározó csoportot tartottak számon, Sátor Lajosét, és Pápay Tiborét, mindkettő dunaszerdahelyi kötődésű, sajtóinformációk szerint Roháč mindkettőjükkel kapcsolatban állt. Mint tudjuk, Sátor bizonyult erősebbnek. Azóta ő is ismeretlen helyen bujkál. A bekezdésben említett többi szereplő pedig halott.
Roháčot és Imrich Oláhot a Karcsi néven ismert Karol Szatmáry vallomása alapján vádolták meg. Besorolták őt a tanúvédelmi programba, azonban később visszavonta vallomását. Ezt egy másik védett tanú is megerősítette. Szatmáry azt vallotta: Oláh 1997-ben beszélt neki a Remiáš-gyilkosságról. Azonban ezt nem tehette, akkoriban ugyanis már halott volt, állítólag Mikulás Černák ölte meg. A tanúvédelmi programot önként elhagyó egykori koronatanú Szatmáry eltűnt, tetemét 2006-ban emelték ki a Vágból. Az ügy tehát minimum szövevényesnek nevezhető. Jozef Roháč azonban új megvilágításba helyezhetné a történteket.
Azonban a Prágai Városi Bíróság szóvivője Peter Kulawiak azt nyilatkozta: korai találgatásokba bocsátkozni arról, kinek adják ki Roháčot. A legfőbb ügyészség szóvivője, Svetlana Močková viszont úgy nyilatkozott a Pravdának: "Az elfogás Magyarország kérésére történt, Csehországnak teljesítenie kell a nemzetközi kötelezettségeit, így csaknem biztosra vehető, hogy Magyarországnak fogják kiadni."
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
Utolsó kommentek