tg-ltatsthtetet-06-01

Ma a TA3 hírtelevízió adásában két olyan vágóképet is mutattak, melyen a parlamenti patkóban a Sme kommentátorából a második Dzurinda-kormány szociális államtitkárává, majd egy think thank vezető elemzőjévé, végül a Dzurinda-párt parlamenti képviselőjévé lett Miroslav Beblavýt mutatták. A képviselő előtt bizony nem a mások előtt is látható, fekete, Lenovo ThinkPad T410 figyelt, hanem egy alumínium házban nyugvó gép. Az biza egy MacBook Pro volt. Jó ízlésre vall.
- - - - - - - - - -
A nap hőse a hídas Józsi, aki állítólag annyira azért nem akart miniszter lenni, de sokat nyaggatták, így beadta a derekát. Nos, Nagy József kommunikációs csapata az alakulás napján komoly segítséget kapott a testvéri Simon-tárcától, akinek József az első nap nem mulasztott el beszólni az erdőkkel kapcsolatban. Reggel Juraj Kádaštól a következő mail érkezett a szerkesztőségi postaládámba:

Mgr. Katarína Ďurica ku dňu  2.11. 2010 opúšťa post hovorkyne Ministerstva pôdohospodárstva a rozvoja vidieka SR a stáva sa hovorkyňou Ministerstva životného prostredia SR. Týmto krokom sa realizuje potreba kvalifikovaných pracovníkov a zlepšenie komunikácie na novovzniknutom ministerstve.
Prosíme redakcie a zástupcov médií, aby sa so všetkými otázkami a požiadavkami, ktoré sa týkajú problematiky pôdohospodárstva, rozvoja vidieka a súvisiacich tém, obrátili výhradne na Odbor komunikácie s médiami MP a RV SR.

Ez felfelé buktatásnak hat, de azt hallottam, nem így volt. Igazából Teddy tudná megmondani, de ő már nem kommentel blogokon, csak ministrál...

Na de nini, ki ez a magas ember József mellett ezen a képen? Korábban írtunk róla. Attila bácsi átállt a másik oldalra.

A hazai mobilszolgáltatók leggyakrabban a nagyon népszerű, egyszerűen kezelhető, megbízható Huawei  E220 HSDPA USB modemet adják a mobilnetes csomagokhoz. Magam alkalomszerűen másfél éve használok egy ilyent, és nagyon meg vagyok vele elégedve.

A modem ügyes, mert ha bedugjuk a számítógépünkbe, rögvest fel is telepíti magát. Na de ha egy Macbe dugjuk, akkor az csak annyit ír ki, hogy a lemezt nem tudja beolvasni.

Amikor a képernyőn ez a felirat fogadott, vadul guglizni kezdtünk, mert az nem lehet, hogy erre ne legyen megoldás. A nagyon hasznos beszeljukmac.com-on akadt is egy jó leírás, csak éppen a driver letöltési helyére mutató link nem működött. Ennek az ausztrál komának a blogján viszont egy teljesen használhaó leírást kapunk, melyet követve gond nélkül telepíthetjük a modemet. (Csak ne feledjük, hogy a leírás 2008-ból való, ma meg már 10.6.2-es verziót használunk.)

Vasárnap úgy gondoltam, hétfőn, ha lesz időm, a koncessziós (rádió és televízió üzemben tartási) díjakról fogok írni. A téma ugyanis kellően populista, mindenkit érint, és két párt is brűgeti, a (még nem parlamenti) Sulík-féle SaS népszavaztatna róla, a (még, hehe) parlamenti Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió képviselője, Tomáš Galbavý pedig a folyó ülésen vetne véget neki.

Aztán a hétfő meg a kedd elég mozgalmasra sikeredett, így nem írtunk az üzemben tartási díjakról. De majd ma.

A politikusok természetesen nem azért akarják eltörölni ezeket a fizetni valókat, hogy e népnek jó legyen, mert ez őket nem különösebben foglalkoztatja, hanem, hogy a népnél jópontokat szerezzenek. Abban viszont igaza van Sulík komának, hogy ez a díj adójellegű, és nem szolidáris, mert a háromgyerekes, elvált szomszédasszony pont annyit fizet a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió üzemben tartásáért, mint a Pozsony belvárosában élő topmenedzser.

Ha akarunk HBO-t, Fishing and Huntingot, vagy, urambocsá’ egy pornócsatornát. akkor előfizetünk rá. Azt azonban, hogy a fenti médiumokra elő akarunk-e fizetni, vagy sem, a kutya nem kérdezte tőlünk: köteleztek rá bennünket. Felháborító állami hatalmaskodás. S ami még ennél is felháborítóbb: olyan termékért vesz el tőlünk pénzt az állam, amit nem is használunk. Vagy fogalmazzunk egyes számban: használok. Nem hallgatom a Szlovák Rádiót, nem nézek STV-t, legfeljebb olykor belenézek a híradóba, de egyre ritkábban. Ehhez képest az egész használatáért fizetek. Egy szó mint száz: szavaznék olyan pártra, amely azt mondaná, eltörli ezeket.

Na de, van a témának egy jelen sorok írójánál sokkal nagyobb tudora, ez pedig Attila bácsi, azaz Lovász Attila, az MR6 főszerkesztője. Alant idézném két kommentárját, nem teljes terjedelmében, hanem az eredeti webhelyre mutató linkkel, hogy clear legyen.

2006. 02.18, Új Szó

Uzsorás állam
A tavaly jóváhagyott büntető törvénykönyv 235. §-a az uzsorát a következőképpen fogalmazza meg: "Aki más kényszerhelyzetét, tájékozatlanságát, tapasztalatlanságát kihasználva olyan teljesítést követel, amelynek az ellenértéke nagy mértékben aránytalan, vagy aki ilyen teljesítést megvásárol vagy átvesz, egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető." Aki tehát egy negyvenkoronás kinnlevőséget 5000 koronás szankcióval követel, vagy ilyen követelést átvesz, uzsora bűncselekményét követi el. A néha érthetetlen jogásznyelvet magyarra fordítva: a szlovák rádiós és televíziós előfizetési díj szankciói, azoknak behajtási kísérletei joggal ébresztik fel a gyanútlan Olvasóban is azt a feltételezést, hogy állami uzsorával állunk szemben a demokrácia 16. évében. Igaz, a probléma nem új keletű, hiszen a koncessziós törvény 1996-tól hatályos, de csak a múlt évben jutott el oda a nyilvántartását is megkérdőjelezhető módon vezető Szlovák Rádió, hogy többéves elmaradásokat (amelyek viszont néha csak két-három havi díjra vonatkoztak) egy maszek céggel akarta behajtani. Volt eset, amikor a szankció elérte a másfél millió koronát.

Mondhatnók, lett volna szíves a tisztelt kuncsaft becsületesen fizetni a negyven koronát, most nem lenne gond. Ez az érvelés viszont azonos azzal a jogértelmezéssel, amely a tyúklopást halállal büntetné. Az aránytalanság akkor is aránytalanság, ha fegyelmezetlen a polgár, esetleg ki akar bújni kötelezettségei alól. A rádió és a televízió koncessziós díja adójellegű, amióta létezik rádió és televízió. Az adót az adóhivatalnak kell kirónia és behajtania, nem egy magáncégnek. Tovább>>

És akkor a szerző hétfői írása hasonló témában

2010. 02.01., Új Szó
A koncesszió védelmében

Az SaS elnöke, Richard Sulík a múlt héten közölte, kezdeményezése elérte azt a támogatottságot, amelynél a parlamentnek kötelezően meg kell tárgyalnia a rádiós és televíziós előfizetési díjról készülő népszavazást. A lánykori nevén koncessziónak nevezett járulék a lakosság körében nem örvend nagy közkedveltségnek: ha lesz referendum és ha az érvényes lesz, az eredmény akár borítékolható is. Kérdezzük meg a polgárokat, akarnak-e valamiért fizetni, a válasz egyértelmű (lásd még: ún. szociális népszavazás Magyarországon).

Richard Sulík, az SaS elnöke még három éve vetette föl az ötletet, annak idején meg is indokolta. Indokai között szerepelt például az, hogy a koncessziós díjnak adójellege van, hogy a befizetés módja nem szolidáris, mert a díj egységes, s végül attól függetlenül kell fizetni, az ember médiafogyasztó-e vagy sem.

Amikor Sulíkék elkezdték az aláírásgyűjtést, még a régi előfizetői törvény volt érvényben, amely a vevőkészülékhez kötötte annak fizetését, a szankciók pedig – mint arról annak idején rengeteget írtunk – vérlázítóan magasak voltak, esetenként anyagi gondokat okoztak. Sőt, mindehhez jött még a közrádió és egy magán jogi iroda közötti szerződés, amelyben a rádió a díjat az irodával hajttatta volna be, az iroda meg lefölözte volna a hatalmas büntetéseket, de most ezt is hagyjuk. A Szlovák Rádió közben kiegyezett az irodával, a koncessziót pedig villanyórák alapján fizetjük. Tovább>>

E sorok írója valszeg négy év múlva is azt fogja gondolni, hogy az előfizetői díjat el kell törölni.

*****

És emiatt nem akarunk külön posztot írni, de az Appleblog ma egy nagyon fontos képet tett közzé, melyet Appleblog olvasóként és macesként én is szeretnék tovább népszerűsíteni. Nem csak Jack Bauer és Obi használ Mac-et.

Bár jclayton azzal fenyegetett korábban, hogy a mekes írásaimat instant unfollowolni fogja, azért megkockáztatnék két mekeset.

Ezen a blogon arról olvashatunk, hogy egy míves ízlésű, eredetileg valszeg könyvkötőiskolát végzett dizájner egészvászon könyvkötésre hajazó MacBookBookot tervezett. 80 dollár. Egyrészt kár, hogy nincs füle meg pántja, mert így csak kézben lehet vinni, ami egyáltalán nem praktikus, ugyanakkor milyen hülyén nézne ki egy könyv füllel vagy vállpánttal.

Emitt pedig különböző mekes berendezési tárgyakat láthatunk. Az asztal elgondolkodtató.

***

Korábban az Egy hír és vidéke című írásunkban azon elmélkedtünk, hogy nem mindegy: egy embert vertek meg bikacsökkel az utcán, vagy az adóhivatal magas rangú tisztviselőjét. A héten volt egy ugyan ilyen ügy. Besztercebányán rendőrkézre került egy pólóárus. Nem, ez nem a kiránduló Tomcat volt. Az illető ellen azért indult eljárás, mert mindenféle csúnya náci szimbólummal díszített pólót forgalmazott. Ennek a bűncselekménynek van egy kacifántos neve a Btk. szerint, emberi jogokat és szabadságokat elnyomó mozgalmak támogatása vagy népszerűsítése, oszt ezzel a hír 12 egy tucat. Ha viszont odaírjuk, hogy ez a pólóárus Marián Kotleba öccse, akkor mindjárt más a leányzó fekvése, nem igaz?

***

Ha reklámblokk kezdődik egy tévécsatornán, máris a távkapcsolóhoz kapok, kivéve, ha a Discoveryt nézem. Bízom benne ui., hogy a reklámblokk végére odateszik ezt:

Különösen a gránátvetős arc mondja hitelesen, hogy boom.