Kíváncsi voltam, hány szlovák sajtótermék számolt be arról, hogy pénteken Komáromban Bósza Jánost a Smer parlamenti képviselője, Vladimír Matejička rángatta a földön. Mert ez nem szlovákkérdés vagy magyarkérdés, vagy szlovmagyar kérdés, ez nem Bószáról szól, hanem a hazai demokráciáról. Testi kényszert ugyanis csak a rendőrség alkalmazhat (illetve más szervezetek is, ez pontosan le van fektetve, de ez most nem tárgya ennek a bejegyzésnek), az is csak indokolt esetben. Matejička pedig nem rendőr; azzal, hogy hozzáért, taszigálta, vonszolta, egyértelműen korlátozta személyes szabadságát, mivel Bósza ezt láthatóan nem akarta, és meg is mondta (BTK 183§). Ha tehát a sajtó minden ittasan vezető képviselőn csámcsog, akkor legalább annyira indokolt, hogy erre is odafigyeljen. Mert hova jutna a világ, ha a 150 parlamenti képviselő azt vonszolhatna a földön, akit akar…
Nosza, beírtuk a gugliba hogy Matejička és Bósza. Zömmel magyar találatok jöttek ki, de ott volt a Markíza hírportálja, a tvnoviny.sk is. A videó azonban csalódást kelt. Ugrás a 36. másodperchez. Azt látjuk, hogy a smeres honatya fogdossa Bószát, de azt, hogy a földön rángatják őt, azt már nem. Holott ezen a videón, és sok hírportál fotóján napnál világosabban látszik, hogy ez történik.
Persze, a dolognak több magyarázata is lehetséges.
1. Az operatőrnek éppen akkor fogyott el a szalagja. Ez esetben azonban rúgják ki a picsába, mert arra még a lagzis videósok is figyelnek, hogy a gyűrűhúzáskor legyen elég hely a kazettán.
2. A szerkesztő nem tartotta fontosnak, hogy egy parlamenti képviselő egy állampolgárt rángat a földön. (Pedig mi hozna nézettséget - az egyenes adásban közvetített kivégzés mellett - ha nem ez?)
Ha a guglinál komolyabb mélyfúrásra vágyunk, és a médiafigyelő adatbázisba írjuk be az erőszakos képviselő nevét, akkor láthatjuk, hogy július 3-6. között 5x írták le ezt a nevet a szlovák sajtóban, de ebből egy sportoló. A dulakodásról pedig csak a Joj híradója számolt be, a tudósítások átirata szerint.
(És akkor most jöhet az, hogy ebben a régióban alig van tudósítója a szlovák sajtótermékeknek; meg hogy ha a magyar sajtó leír valamit, abból úgysem lesz semmi stb., de ez már egy másik bejegyzés témája lehetne.)
2010. július 06. 13:00
Matejička vs. Bósza - ahogy a Markíza hírportálja látta(tja)
2009. április 02. 10:40
Az undorkampány áldozatai avagy kiken fog múlni a szombat
Ha az ember hónapok óta papíron, képernyőn és képben is zömmel az elnökválasztással foglalkozik, a blogján nincs kedve szintén arról írni, szemben más bloggerekkel, akik napközben boldog képviselőasszisztensek, PhD-hallgatók, diákok, pénzügyesek, bolti eladók, cipőfelsőrész-készítők, bármi mások, és miután letelt a munkaidejük, hazamennek, és örömmel posztolnak a szombatról, vagy a kampányról. De a tegnap esti Markíza híradó nagyon jól megmutatta, kin és kiken fog eldőlni a szombati választás. A napokban egy kolléga azt mondta: Lashee meglátod, a breznóbányai nőgyűlölő, alkoholista, kommunista, 50 éves munkanélküliek fogják nekünk megszavazni ezt a faszt (és itt nem Radičovára gondolt). Szkeptikus vagy, barátom - mondtam neki, de én se hittem el egészen...
Nos, Martina Dratvová Dunahidason és Dénesden járt, annak okán, hogy a községi hangosbemondóban Gašpi mellett kampányoltak. Nem is ez a lényeg, mert ha ez Radičová kampánycsapatának nem jutott eszébe, az az ő baja, mindenki úgy kampányol a törvényes keretek közt, ahogy tud. Hanem a megszólalók.
Először egy öregasszonyt szólaltatott meg. Ő így interpretálta a községi hangosban hallottakat:
Aby sme pána Gašparoviča volili, lebo tá [maďarka - ezt a Newton IT átírója valahogy elmulasztotta beírni, nem is értem, miért] Radičová vraj by narobila zle.
[Hogy Gašparovič urat válasszuk, mert az a {magyar - ez kimaradt az archiválásra szánt átiratból} Radičová rosszat fog csinálni.]
Aztán meg két micisapkás tata nyilatkozott. Imigyen:
obyvateľ obce Most pri Bratislave
--------------------
Vyhlasovali, že aby Radičovú nevolili, že žije nadivoko s tým vozíčkarom, s tým Riapošom.
obyvateľ obce Most pri Bratislave
--------------------
Nech sa stará o neho.
[Azt hirdették, hogy ne válasszuk Radičovát, mert vadházasságban él azzal a tolószékessel, azzal a Riapošsal.
Inkább törődjön azzal.]
Mit mondhat az ember ilyenkor. Az ilyen hirdetésekkel a legundorítóbb, legalpáribb, legzsigeribb indulatokra próbálnak hatni. Vadházasságban él azzal a tolókocsissal - hát megbaszódok. De higgyük el, lesz, akire ez fog hatni. A világ megérett a pusztulásra.
Nos, Martina Dratvová Dunahidason és Dénesden járt, annak okán, hogy a községi hangosbemondóban Gašpi mellett kampányoltak. Nem is ez a lényeg, mert ha ez Radičová kampánycsapatának nem jutott eszébe, az az ő baja, mindenki úgy kampányol a törvényes keretek közt, ahogy tud. Hanem a megszólalók.
Először egy öregasszonyt szólaltatott meg. Ő így interpretálta a községi hangosban hallottakat:
Aby sme pána Gašparoviča volili, lebo tá [maďarka - ezt a Newton IT átírója valahogy elmulasztotta beírni, nem is értem, miért] Radičová vraj by narobila zle.
[Hogy Gašparovič urat válasszuk, mert az a {magyar - ez kimaradt az archiválásra szánt átiratból} Radičová rosszat fog csinálni.]
Aztán meg két micisapkás tata nyilatkozott. Imigyen:
obyvateľ obce Most pri Bratislave
--------------------
Vyhlasovali, že aby Radičovú nevolili, že žije nadivoko s tým vozíčkarom, s tým Riapošom.
obyvateľ obce Most pri Bratislave
--------------------
Nech sa stará o neho.
[Azt hirdették, hogy ne válasszuk Radičovát, mert vadházasságban él azzal a tolószékessel, azzal a Riapošsal.
Inkább törődjön azzal.]
Mit mondhat az ember ilyenkor. Az ilyen hirdetésekkel a legundorítóbb, legalpáribb, legzsigeribb indulatokra próbálnak hatni. Vadházasságban él azzal a tolókocsissal - hát megbaszódok. De higgyük el, lesz, akire ez fog hatni. A világ megérett a pusztulásra.
2008. november 11. 16:31
Habodász István a könyvtárban
Mintegy 15 perce jöttem el a Szinnyei József Könyvtár Nádor utcai részlegéből, ahol egy - ha jól láttam Sony mini DV-s - kamerával felszerelt faszi forgatott Habodász Istvánnal. Előbb nézelődnie kellett a könyvek között, majd pár könyvvel a kezében végigmenni a folyosón. Valszeg vágóképek lesznek, mert hangot nem játszottak fel, ill. nem láttam külső mikrofont.
2008. november 11. 09:12
A Markíza a kormány szekerét tolja (vagy legalábbis tegnap este tolta)
Aki látta tegnap az egyébként általában jó Paľba című műsort a Markízán, s benne Lenka Dale riportját a DAC-Slovan labdarúgó mérkőzésről, az könnyen arra a meggyőződésre juthat, hogy a vezető kereskedelmi televízió a kormány szekerét tolja.
Minden héten megnézem a Paľbát, és még a múlt heti adás végén jelezték, hogy ez lesz a téma, így gondolom, többen látták, mint egyébként. Hisz ez a téma kis túlzással most már mindenkit érdekel, a blogon, és egy sokkal látogatottabb webhelyen is, amelyhez közöm van, ez a leggyakoribb keresőkifejezés.
Lenka Dale amúgy profi, tehát nem tudom, hogy meggyőződésből csinálta-e ezt a riportot, vagy fizettek neki érte. Az anyag látszólag rendben volt. Nagyon szépen, érzékletesen bemutatta a tüntetést bp-i szlovák nagykövetség előtt, Gyurcsányt a parlamentben stb. stb. stb.
Csak egy kérdést került, miként szűzlány a négerpajszert: MIÉRT? Kommandósroham, egymáson taposó szurkolók, sőt, a meccset követő hétfői lapok által bevetett "masaker" kifejezés is elhangzott. Bevágták a fotókat mutogató Kaliňákot is. De hogy miért került sor a rohamrendőrök rohamára, azt nem érintették. Lenka, eddigi munkásságát szemlélve Ön sokkal jobb riporter ennél. Nem akarok lemenni Kövér Lászlóba, de amikor reggel a borotválkozótükrébe néz, akkor nem hányja le magát emiatt az anyag miatt?
Különösen veszélyesnek tarthatjuk azt, hogy az anyag tendenciózusan arra irányult, hogy a magyszlov faszás és a balkáni háborúk között vonjon párhuzamot. Az anyag úgy a bevágott politológusi nyilatkozatban, mint a narrációban ezt a tendenciát erősítette. Így aztán a másik riport, mely arról értekezett, hogy a homoszexuálisok által kultivált anális pumpával nem lehet autót lopni, kimondottan megnyugtató volt.
Lenka Dale amúgy profi, tehát nem tudom, hogy meggyőződésből csinálta-e ezt a riportot, vagy fizettek neki érte. Az anyag látszólag rendben volt. Nagyon szépen, érzékletesen bemutatta a tüntetést bp-i szlovák nagykövetség előtt, Gyurcsányt a parlamentben stb. stb. stb.
Csak egy kérdést került, miként szűzlány a négerpajszert: MIÉRT? Kommandósroham, egymáson taposó szurkolók, sőt, a meccset követő hétfői lapok által bevetett "masaker" kifejezés is elhangzott. Bevágták a fotókat mutogató Kaliňákot is. De hogy miért került sor a rohamrendőrök rohamára, azt nem érintették. Lenka, eddigi munkásságát szemlélve Ön sokkal jobb riporter ennél. Nem akarok lemenni Kövér Lászlóba, de amikor reggel a borotválkozótükrébe néz, akkor nem hányja le magát emiatt az anyag miatt?
Különösen veszélyesnek tarthatjuk azt, hogy az anyag tendenciózusan arra irányult, hogy a magyszlov faszás és a balkáni háborúk között vonjon párhuzamot. Az anyag úgy a bevágott politológusi nyilatkozatban, mint a narrációban ezt a tendenciát erősítette. Így aztán a másik riport, mely arról értekezett, hogy a homoszexuálisok által kultivált anális pumpával nem lehet autót lopni, kimondottan megnyugtató volt.
2008. október 26. 18:40
Habodász - újratöltve
(Az előző téma, talán kissé igényesebben feldolgozva.)
Elengedjük-e gyermekünket egy vadívzi kenutúrára, ha az eddig még csak a kerti kismedencében látott vizet? Küldjük-e hegyet mászni, ha a magassággal az egyetlen tapasztalata a mászóka a játszótéren? Ültessük-e volán mögé, ha még nincs 18? És biztassuk-e egy szlovák televíziós vetélkedőben való részvételre, ha csemeténk hadilábon áll az államnyelvvel?
Erre gondoltam, mikor az egyik videómegosztó portálon több tízezer embertársamhoz hasonlóan - a több százezer tévénéző után - én is megnéztem Habodász István produkcióját az egyik kereskedelmi televízió Ki mit tudra hajazó műsorában. A 16 éves komáromi legényke - egyébként (magyar nyelven) eredményes szavaló - József Attila: Tiszta szívvel című költeményét próbálta előadni, Ján Smrek fordításában. Az eredmény: nevetésüket elfojtani nem tudó és nem is akaró zsűritagok, és röhögéstől fetrengő közönség. A fiú sorsa már akkor eldőlt, amikor megtudtuk, honnan származik: Prichádzam Komárne - mondta, fülig húzva ezzel a zsűri arcát.
Istvánt annak rendje-módja szerint szétszívatták. A nézők számára már a szerző neve is humorosan hatott: Attila József. Remélem, most önök is nagyot kacagnak az újság mögött. Attila József - nagyon vicces. Legalább annyira, mint az István Habodász - mert Istvánt már a bemutatkozáskor kiröhögték. Adela Banášová kezdte az alázást, aki arra kérte a versenyzőt, mondja, vagy legalább ujjaival mutassa meg, hány éves. Pavol Habera szándékosan félreragozva gúnyolta a fiút. A legirritálóbb viszont a cseh Ján Kraus megnyilvánulása volt. Amikor István felajánlotta, hogy ha lehet, magyarul is elszavalja a verset, a cseh Kraus csehül figyelmeztette őt: ez a Szlovákiának tehetsége van című műsor. Ha ebbe egy magyar előadó nem fér bele, akkor itt komoly baj van. Ráadásul a tévé honlapján közzétett szabályok között sem olvasható, hogy magyarul nem lehet szavalni.
A párperces jelenet számos további kérdésirányt vázol. Ha ugyanezt - azaz a porig alázást - más okból kifolyólag egy komáromi, 16 éves, de szlovák versenyzővel teszi a zsűri, az rendben van? Nyilván az sem oké, egy ember megalázását a kamerák kereszttüzében nemzetiségtől függetlenül etikai szempontból nem helyeselhetjük. De azért szeretjük... A különböző tehetségkutató versenyeken hatalmas nézettséget hoznak azok a körök, ahol a tévék prezentálják, micsoda ocsútömegből, pelyvahegyekből válogatták ki azt a pár szem tiszta búzát, amelyet végül is tartósan a nézők elé tárnak. Mert rosszra hajló emberi természetünkből kifolyólag szeretünk a másikon röhögni, azok többsége is, aki e sorokat olvasva azt mondja: én nem. De függetlenül attól, hogy Habera vagy Friderikusz aláz, az még nem helyeselhető.
Nem szabad elvonatkoztatnunk Habodász István, családja, tanárai, baráti köre stb. felelősségétől sem. Ő maga, önként gondolta úgy, hogy próbára teszi magát, vélhetően senki nem fogott rá egy nagy kaliberű sörétest, azzal kényszerítve őt a jelentkezési lap beadására. Mivel még nincs 18, valószínűleg törvényes gondviselőjének is hozzájárulását kellett adnia a versenyben való részvételhez. Senki nem akadt a környezetében, aki azt mondta volna: ne menj oda, Pista, mert nem tudsz szlovákul rendesen? Mert nem tud, ez tény és való, ez az egész ország számára kiderült. Pedig szlovákul kell tudni. Már csak azért is, hogy ha valaki beszól neki a műsorban, akkor annak a megfelelő módon tudjon válaszolni, úgy, ahogy kedve tartja, nem pedig úgy, ahogy tud. Makogva. Bár ennek önmagában még nem kellene okként szolgálni arra, hogy harsányan derüljenek rajta. Elég lett volna neki annyit mondani: „Figyelj jobban az iskolában, vagy ha a szlovákórákon is magyarul beszéltek, mint oly sok csallóközi iskolában, akkor járj magántanárhoz, és ha majd fogsz tudni rendesen szlovákul, ki fogod tudni mondani azt, hogy s čistým srdcom, anélkül, hogy az egy tüsszentésre hasonlítana, akkor gyere vissza.” De valahogy benne volt a levegőben, hogy ez most egy jó lehetőség, magas labda, melyet le kell ütni. Mert olyan a közhangulat, hogy a magyarokat szívatni sikk. Ahogy Duray Miklós mondta az egyik magyarországi tévécsatorna műsorában: Robert Fico kormánya előhozta a zsigerekben megbúvó nacionalizmust. És itt most nem csupán a tahó Slota pártpreferenciafokozó, félrészeg marketingböfögéseire kell gondolni, hanem a sokkal hatékonyabb, cinikus Robert Ficóra. Arra, aki szerint Magyarország mindent elszúr; akit nem érdekel, mit mond a magyar diplomácia vezetője; aki azonnal ultimátumról hadovál, ha valamit kérdeznek tőle; aki nagyobbik koalíciós partnere szavazóit elhalászva követeli az MKP képviselőinek felelősségre vonását a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán való részvételük miatt. És aki – a nem különben tapló Ján Mikolaj oktatási miniszterrel egyetemben – nem rest belaszarni párezer alapiskolás iskolatáskájába sem a hibrid nyelvű tankönyvekkel. És mellettük ott van még az egyre kopó, már államfőjelöltnek sem alkalmas Vladimír Mečiar, aki liluló fejjel hangoztatja, hogy itt be vannak tartva a kisebbségek jogai. Ez ömlik az országra, szinte napi rendszerességgel a sajtóból. És ennek társadalmi hatásától nem lehet elvonatkoztatni. A politikai vezetők viselkedése sokak számára példát jelent: ha ez a majdnem 50 százalékos népszerűségű politikus beszólogathat a magyaroknak, akkor előbb-utóbb erre bárki feljogosítva fogja érezni magát, a tévéripacstól kezdve a vasúti jegypénztárosig, aki eddig se tudott magyarul, de most már nagyobb önbizalommal mondja a kisablak mögül: Nerozumiem po maďarsky.
Habodász István saját képességei túlbecsülésén túl talán a jelenlegi hazai közhangulat áldozata is.
(UPDATE: a youtube-ról eltávolították a Habodász-videót, de sok más helyen még megtekinthető. Nem adok tippeket, írd be a Google-ba.)
Erre gondoltam, mikor az egyik videómegosztó portálon több tízezer embertársamhoz hasonlóan - a több százezer tévénéző után - én is megnéztem Habodász István produkcióját az egyik kereskedelmi televízió Ki mit tudra hajazó műsorában. A 16 éves komáromi legényke - egyébként (magyar nyelven) eredményes szavaló - József Attila: Tiszta szívvel című költeményét próbálta előadni, Ján Smrek fordításában. Az eredmény: nevetésüket elfojtani nem tudó és nem is akaró zsűritagok, és röhögéstől fetrengő közönség. A fiú sorsa már akkor eldőlt, amikor megtudtuk, honnan származik: Prichádzam Komárne - mondta, fülig húzva ezzel a zsűri arcát.
Istvánt annak rendje-módja szerint szétszívatták. A nézők számára már a szerző neve is humorosan hatott: Attila József. Remélem, most önök is nagyot kacagnak az újság mögött. Attila József - nagyon vicces. Legalább annyira, mint az István Habodász - mert Istvánt már a bemutatkozáskor kiröhögték. Adela Banášová kezdte az alázást, aki arra kérte a versenyzőt, mondja, vagy legalább ujjaival mutassa meg, hány éves. Pavol Habera szándékosan félreragozva gúnyolta a fiút. A legirritálóbb viszont a cseh Ján Kraus megnyilvánulása volt. Amikor István felajánlotta, hogy ha lehet, magyarul is elszavalja a verset, a cseh Kraus csehül figyelmeztette őt: ez a Szlovákiának tehetsége van című műsor. Ha ebbe egy magyar előadó nem fér bele, akkor itt komoly baj van. Ráadásul a tévé honlapján közzétett szabályok között sem olvasható, hogy magyarul nem lehet szavalni.
A párperces jelenet számos további kérdésirányt vázol. Ha ugyanezt - azaz a porig alázást - más okból kifolyólag egy komáromi, 16 éves, de szlovák versenyzővel teszi a zsűri, az rendben van? Nyilván az sem oké, egy ember megalázását a kamerák kereszttüzében nemzetiségtől függetlenül etikai szempontból nem helyeselhetjük. De azért szeretjük... A különböző tehetségkutató versenyeken hatalmas nézettséget hoznak azok a körök, ahol a tévék prezentálják, micsoda ocsútömegből, pelyvahegyekből válogatták ki azt a pár szem tiszta búzát, amelyet végül is tartósan a nézők elé tárnak. Mert rosszra hajló emberi természetünkből kifolyólag szeretünk a másikon röhögni, azok többsége is, aki e sorokat olvasva azt mondja: én nem. De függetlenül attól, hogy Habera vagy Friderikusz aláz, az még nem helyeselhető.
Nem szabad elvonatkoztatnunk Habodász István, családja, tanárai, baráti köre stb. felelősségétől sem. Ő maga, önként gondolta úgy, hogy próbára teszi magát, vélhetően senki nem fogott rá egy nagy kaliberű sörétest, azzal kényszerítve őt a jelentkezési lap beadására. Mivel még nincs 18, valószínűleg törvényes gondviselőjének is hozzájárulását kellett adnia a versenyben való részvételhez. Senki nem akadt a környezetében, aki azt mondta volna: ne menj oda, Pista, mert nem tudsz szlovákul rendesen? Mert nem tud, ez tény és való, ez az egész ország számára kiderült. Pedig szlovákul kell tudni. Már csak azért is, hogy ha valaki beszól neki a műsorban, akkor annak a megfelelő módon tudjon válaszolni, úgy, ahogy kedve tartja, nem pedig úgy, ahogy tud. Makogva. Bár ennek önmagában még nem kellene okként szolgálni arra, hogy harsányan derüljenek rajta. Elég lett volna neki annyit mondani: „Figyelj jobban az iskolában, vagy ha a szlovákórákon is magyarul beszéltek, mint oly sok csallóközi iskolában, akkor járj magántanárhoz, és ha majd fogsz tudni rendesen szlovákul, ki fogod tudni mondani azt, hogy s čistým srdcom, anélkül, hogy az egy tüsszentésre hasonlítana, akkor gyere vissza.” De valahogy benne volt a levegőben, hogy ez most egy jó lehetőség, magas labda, melyet le kell ütni. Mert olyan a közhangulat, hogy a magyarokat szívatni sikk. Ahogy Duray Miklós mondta az egyik magyarországi tévécsatorna műsorában: Robert Fico kormánya előhozta a zsigerekben megbúvó nacionalizmust. És itt most nem csupán a tahó Slota pártpreferenciafokozó, félrészeg marketingböfögéseire kell gondolni, hanem a sokkal hatékonyabb, cinikus Robert Ficóra. Arra, aki szerint Magyarország mindent elszúr; akit nem érdekel, mit mond a magyar diplomácia vezetője; aki azonnal ultimátumról hadovál, ha valamit kérdeznek tőle; aki nagyobbik koalíciós partnere szavazóit elhalászva követeli az MKP képviselőinek felelősségre vonását a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán való részvételük miatt. És aki – a nem különben tapló Ján Mikolaj oktatási miniszterrel egyetemben – nem rest belaszarni párezer alapiskolás iskolatáskájába sem a hibrid nyelvű tankönyvekkel. És mellettük ott van még az egyre kopó, már államfőjelöltnek sem alkalmas Vladimír Mečiar, aki liluló fejjel hangoztatja, hogy itt be vannak tartva a kisebbségek jogai. Ez ömlik az országra, szinte napi rendszerességgel a sajtóból. És ennek társadalmi hatásától nem lehet elvonatkoztatni. A politikai vezetők viselkedése sokak számára példát jelent: ha ez a majdnem 50 százalékos népszerűségű politikus beszólogathat a magyaroknak, akkor előbb-utóbb erre bárki feljogosítva fogja érezni magát, a tévéripacstól kezdve a vasúti jegypénztárosig, aki eddig se tudott magyarul, de most már nagyobb önbizalommal mondja a kisablak mögül: Nerozumiem po maďarsky.
Habodász István saját képességei túlbecsülésén túl talán a jelenlegi hazai közhangulat áldozata is.
(UPDATE: a youtube-ról eltávolították a Habodász-videót, de sok más helyen még megtekinthető. Nem adok tippeket, írd be a Google-ba.)
Utolsó kommentek