tg-ltatsthtetet-06-01

Tegnap dokumentatív szándékkal kihelyeztük ide a nemzeti hírügynökség tudósítását a Terrorelhárítási Központ megnyitásáról, a kommentatív elemet ma csatoljuk hozzá. (Korábban a TEK-ról itt és itt.) 
Olvasom, olvasom a tudósítást (kár, hogy most nem adták ki a teljes beszédet szöveghűen), és nem tudom eldönteni, mi a nagyobb probléma Magyarországnak: az, hogy a miniszterelnök ennyire jó minőség anyaghoz jut hozzá, vagy ha az elmondottakat komolyan gondolja.

"Hazánk ezzel újabb nagy lépést tesz abba az irányba, hogy erős és modern ország legyen, olyan, amely képes megvédeni polgárait, és érvényesíteni az érdekeinket a mai, szélsebesen változó világban" - hangsúlyozta. ill. másutt Az új biztonsági kihívások között - folytatta - ma első helyen a terrorizmus szerepel.

Lószart, mama! - idézhetnénk Orbán Viktor """""jeles""""" elődjét. Viktor, Magyarországon nem a terrorizmus áll első helyen a biztonsági kihívások körében, hanem a(z):
- hogy Tatabánya megyei jogú városban nincs rendőrségi fogda
- hogy Tatabányán az ember nem mer átmenni a vasútállomás melletti aluljárón
- ugyanez BP tetszőleges aluljárójában
- hogy Bács- Kiskun és Csongrád megyében félnek a tanyán élő, magányos idős emberek, rendőrautót pedig csak szökőévente látnak
- Avas
- taktaközi uzsorások, és az uzsora intézménye a cigányság körében
- hogy a közrendvédelmi járőröknek még mindig korszerűtlen fegyvertokjuk van, arról nem is beszélve, hogy mi van benne.

És most nem vettem végeztem komolyabb szondázást, csak próbáltam visszaemlékezni, melyek voltak a fő témák a Kék fényben a nyári szünet előtt. A lista soxorosra bővíthető.

Ki a terrorista Magyarországon? A karikásostor-csattogtató Budaházy György? Vagy a Magyarok Nyilai? Carlos vagy Renato Curcio - akik tényleg terroristák - szerintem kikérnék maguknak az összehasonlítást.

A tegnapi szeánszon ott volt Gilles de Kerchove, az EU terrorizmusellenes koordinátora is (Életrajza itt.). Az ő beszéde is érdekes lehetett. A kedvencem: Kitért arra is, hogy azóta a fenyegetettség sokrétűbbé, szerteágazóbbá vált: már nem egy jól szervezett Al-Kaida csoport létezik, hanem társult szervezetek is vannak, továbbá számos fiatal radikalizálódik, akik a konfliktuszónákba elutazva kiképzést kapnak, majd Európába visszatérve hajtanak végre támadásokat. Két lehetőség van: vagy ő is szívott abból, amiből Orbán, vagy nem tudta, hogy a sajtótitkára által megírt szöveget hol fogja elmondani.

Drága de Kerchove úr, ha munkatársai alaposabban utána néztek volna a dolgoknak, akkor rájönnek, hogy Magyarországon még egy ilyen jellegű bűncselekményt nem követtek el. Önnek abban kétségkívül igaza van, hogy "Magyarország egyike az elsőknek, amely felismerte annak jelentőségét, hogy egy jó struktúrában létező, hatékonyan működő szervezet segíteni tud a tragédia megelőzésében". De ilyen alapon trópusibetegség-szakkórházakból is kiépíthetnének megyei hálózatot. Az is olyan gyakori Magyarországon, mint a terrorizmus, de hát a megelőzés mindenek felett.

Továbbra sem tűnik úgy, hogy a Hajdu János vezette testület valós igényekre reflektálna. De akkor mire?

A Magyar Távirati Iroda beszámolója a Terrorelhárítási Központ megnyitójáról. Jack Bauer rulez :))))))))))))))))

A miniszterelnök szerint egy fejlett és erős országhoz ma már elengedhetetlen a jól szervezett, jól felszerelt és kiválóan kiképzett emberekből álló, önálló terrorelhárítási központ. Mától Magyarország e tekintetben is modern országnak számít - jelentette ki Orbán Viktor a Terrorelhárítási Központ (TEK) ünnepélyes alakuló állománygyűlésén szerdán a budapesti Maléter Pál laktanyában, ahol Pintér Sándor belügyminiszter átadta Hajdu János rendőr dandártábornoknak a TEK alapító okiratát.

Orbán Viktor beszédében Magyarország jövője szempontjából fontosnak és nagy jelentőségűnek nevezte a szerdai eseményt, hiszen - mint mondta - Magyarországon első ízben alakult önálló terrorelhárítási központ. "Hazánk ezzel újabb nagy lépést tesz abba az irányba, hogy erős és modern ország legyen, olyan, amely képes megvédeni polgárait, és érvényesíteni az érdekeinket a mai, szélsebesen változó világban" - hangsúlyozta.

A kormányfő véleménye szerint a néhány nap híján kilenc évvel ezelőtt a világot alapjaiban megváltoztató New York-i terrortámadás után kijelenthető, hogy a világban globális és korszakos átrendeződés zajlik hatalmi, politikai, gazdasági és katonai értelemben egyaránt. Az újonnan formálódó világrendben alapvetően megváltoznak a biztonság, a nemzetbiztonság feltételei is.

Az új biztonsági kihívások között - folytatta - ma első helyen a terrorizmus szerepel. Ma már multinacionális terrorszervezetekkel és a földrajzilag távolabbi pontokon működő csoportok együttműködésével is számolni kell - emelte ki a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy a mai világban a háborúkat már gyakran terrorista eszközökkel vívják.

Mindez azt jelenti, hogy egy modern ország a XXI. század elején nem fordíthat hátat ezen új kihívásnak; szembe kell nézni az új veszéllyel, és fel kell készülni arra, hogy "képesek legyünk polgárainkat korszerű módon megvédeni ezektől az újfajta fenyegetésektől is" - hangsúlyozta.

Az új alakulat tagjait Orbán Viktor kiváló, különleges képességű, tapasztalt szakembereknek nevezte, akik mostantól Magyarország és a magyar emberek biztonságának kiemelt felelősséget viselő egyenruhásai, védelmezői.

A TEK ünnepélyes alakuló állománygyűlésen felszólalt Gilles de Kerchove, az Európai Unió terrorizmusellenes koordinátora is, aki arról beszélt, hogy a szeptember 11-i jelentés, valamint a 2009-es detroiti eseményekről szóló jelentés arra világított rá, hogy nem volt megfelelő a belbiztonsági szervek közötti információáramlás, továbbá ezeket ki kellett volna egészíteni a magánszektor - elsősorban a bankszektor - adataival. Mint mondta, információdarabkák voltak, amelyeket egymással nem kötöttek össze.

Emlékeztetett: az Európai Unió is vizsgálta ezt a kérdéskört és a szeptember 11-i események után elkezdték megvizsgálni a tagállamok terrorellenes megoldásait, s végül 15 ajánlást fogadtak el. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tagállamokban úgynevezett fúziós központokat kell létrehozni, s 15 tagállamban ez meg is valósult.

Kitért arra is, hogy azóta a fenyegetettség sokrétűbbé, szerteágazóbbá vált: már nem egy jól szervezett Al-Kaida csoport létezik, hanem társult szervezetek is vannak, továbbá számos fiatal radikalizálódik, akik a konfliktuszónákba elutazva kiképzést kapnak, majd Európába visszatérve hajtanak végre támadásokat. Ez az új jelenség a tagállamok, valamint a tagállamok és az EU-s szervezetek között szorosabb együttműködést kíván - tette hozzá.

A koordinátor - utalva arra, hogy volt alkalma megismerni a TEK-et - az új szervezetről azt mondta: annak szerkezete és feladatköre egyértelmű, a központban integrálódik a megelőzés, a felderítés és a megsemmisítés, így az információáramlás gyorssá válik.

Hangsúlyozta: bár hazánkkal szemben a legtöbb nyugat-európai országban terrorista támadást követően jöttek létre hatalmas terrorellenes szervezetek, Magyarország egyike az elsőknek, amely felismerte annak jelentőségét, hogy egy jó struktúrában létező, hatékonyan működő szervezet segíteni tud a tragédia megelőzésében.

Gilles de Kerchove a 2011 első felében kezdődő magyar elnökség tekintetében is nagyon jó és ígéretes kezdetnek nevezte a központ megalakulását.

Pintér Sándor belügyminiszter a fővárosi Maléter Pál laktanyában tartott alakuló állománygyűlésen adta át Hajdu János rendőr dandártábornoknak a Terrorelhárítási Központ alapító okiratát, ezzel hivatalosan is megalakult a szervezet.

A miniszterelnök Hajdu Jánost szerdai hatállyal nevezte ki a Terrorelhárítási Központ főigazgatójává.

A Fidesz volt biztonsági igazgatóját, akit a belügyminiszter júniusban nevezett ki miniszteri biztosnak a Terrorelhárítási Központ létrehozásával kapcsolatos feladatok ellátására - szintén szerdai hatállyal - nevezte ki rendőr dandártábornokká Schmitt Pál köztársasági elnök.

A Terrorelhárítási Központ létrehozásáról szóló, augusztusban közzétett rendelet szerint a központ az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a rendészetért felelős miniszter irányítása alatt működő költségvetési szerv. A központ védi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt is.

Feladata az alábbi bűncselekmények felderítése és megszakítása: terrorcselekmény, emberrablás, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése. Ugyancsak feladata - a nyomozó hatóságok, az ügyészség, továbbá a rendvédelmi szervek felkérésére - a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személy elfogása, az egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítása, az ön- vagy közveszélyes állapotban lévők elfogása.

A Terrorelhárítási Központ mindemellett elemzi és értékeli az ország terrorfenyegetettségének helyzetét is.

Még augusztusi köddé válásom előtt szerettem volna írni arról a nagy port felvert javaslatról, mely augusztus 3-án került fel az újjáalakult Belügyminisztérium honlapjára, de aztán … és … mentünk, így a blogírás elmaradt. A Terrorelhárítási Központ létrehozása, ez a cím, és rögvest hozzá is tehetnénk: WTF?

Az alábbi szöveget innen  kopiztuk.

A terrorizmus elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi, költségvetési források hatékonyabb felhasználása érdekében létrehozásra kerül a Terrorelhárítási Központ. A kormányrendelet tervezetének véleményezési határideje: 2010. augusztus 8.

A terrorizmus elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi és költségvetési források hatékonyabb, centralizáltabb felhasználása érdekében szükséges a Terrorelhárítási Központ létrehozása.

A Központ országos illetékességgel végzi a terrorcselekmény bűncselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények, illetve a terrorcselekmény végrehajtását tervező, előkészítő személyek, csoportok, szervezetek tevékenységét támogató, tevékenységük leplezésére szolgáló bűncselekmények megelőzését, felderítését.

A Központ elemzi és értékeli a Magyar Köztársaság terrorfenyegetettségének helyzetét, szervezi és koordinálja Magyarországon a terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek tevékenységét. Emellett a Központ részt vesz a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti program kidolgozásában, a veszélyeztetettség értékelésében és biztonsági intézkedési tervek kidolgozásában.

A terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó feladatkörében a Központ a belföldi, illetőleg nemzetközi vonatkozású terrorcselekmények és az azokhoz kapcsolódó más bűncselekmények vonatkozásában az igazságügyi együttműködés keretében kapcsolatot tart más államok terrorellenes szerveivel. Részt vesz a nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredő gyakorlati feladok teljesítésében.

A Központ végrehajtja a terrorcselekmény, a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és az emberrablás bűncselekmények megszakítását, valamint a nyomozó hatóságok, az ügyészség, továbbá a más fegyveres és rendvédelmi szervek felkérésére a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személyek elfogását, az egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítását, az ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személyek elfogását.

A Központ ellátja a Magyar Köztársaság elnökének és a miniszterelnöknek a személyvédelmével kapcsolatos feladatokat. A Központ ennek keretében együttműködik a Rendőrség személyvédelmi feladatokat ellátó szerveivel, szakmailag koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok előkészítését és végrehajtását.

A tervezet innen is letölthető.

Mit is gondoljunk erről? Azt tudjuk, hogy 2001. szeptember 11. és részben a madridi vonatrobbantásos merénylet is annak volt köszönhető, hogy a titkosszolgálatok és rendvédelmi szervek között nem volt megfelelő a kommunikáció és a kooperáció. Tehát egy olyan szerv ötlete, amely ellátja a koordinációt és az információk el/megosztását a titkosszolgálatok, a rendőrség és az illetékes állami szervek között, nem elvetendő. Ilyen szervezet például az USA-beli National Counterterrorism Center, mely 2004-ben éppen amiatt jött létre, hogy az egyes szolgálatok közti rivalizálást felszámolják. Oroszországban a KGB-utód  Szövetségi Biztonsági Szolgálaton (FSZB) belül működik a Nemzeti Terrorelhárító Bizottság. Összetételéről itt.

Magyarország  terrorfenyegetettsége e két államétól fényévekkel kisebb. A terrorizmus elleni harc feladatát eddig a most szintén nagyon alaposan átszervezett titkosszolgálatok látták el, meg az NNI, ha pedig lőni kellett volna, arra ott volt a Terrorelhárító Szolgálat. És a dolog egész jól működött, vagy a terroristák voltak bénák, mindenesetre  Magyarországon ritka volt a terrorcselekmény. Vagy lemaradtunk valamiről, ami miatt ugrásszerűen megnőtt volna a terrorveszély?

Kérdéses, hogy Magyarországnak pont most kell-e belevágnia egy ilyen, ki tudja, hány milliárdos beruházásba. Honnan lesz megfelelő személyi állomány? A rendőrségtől és a szolgálatoktól fogják átcsoportosítani? Mert nyilván az utcán nem sétálnak tömegével a terrorelhárítók, biztonságpolitikai elemzők, mesterlövészek, arab tolmácsok… Milyen hatással lesz az átcsoportosítás ezekre a szervekre, ha elmegy a legények eleje? Ha meg a trash meg el, akkor az egésznek semmi értelme.

Ami az egészben rendkívül zavarónak tűnik, az az, hogy van egy olyan felhangja az egésznek: Orbán Viktornak kellett egy spéci testőrség, és kreáltak hozzá egy törvényt. Miért nem jó Orbánnak  és Schmitt Pálnak a Köztársasági Őrezred által biztosított védelem? - tehetnénk fel az alapkérdést. (Ezt írják meg a magyar law enforcement szféra nálam jobb ismerői.) Ha az amerikai és orosz mintákat nézzük meg, egyik országban sem a terrorelhárítás látja el az elnök védelmét. Amerikában a Secret Service védi Obit, ill. a mindenkori elnököt.  Oroszországban Dmitrij cárra a Federalnaja Szluzsba Ochrani vigyáz, igaz, ez csak 1996-tól létezik, és a szovjet időkben a pártfőtitkár védelme a KGB feladata volt. A magyar elhárítás tehát egyfajta hibrid lesz. Ráadásul Pintér Sándor is az asztalra csapott, és azt mondta, hogy nem lesznek nyomozati jogkörei az új szervezetnek.

Ezt a "több mint testőrösdit" igazából semmi sem indokolja, a CIA sem védi Obamát. Hajdú János inkább a külföldi szolgálatok honlapjait böngészhetné, hogy azok hogyan épülnek fel.

A blogger számára elérhető információk birtokában egyelőre nagyon szkeptikusak vagyunk az új intézménnyel kapcsolatban. Persze, az is lehet, jobb lesz, mint a CTU:)), a (hozzáférhető) hírek egyelőre nem erre mutatnak.

Az emberben vegyes érzelmek kavaroghatnak a Thália Színház megmentéséért kiírt gyűjtés kapcsán. Megható volt, hogy mo.-i kisnyugdíjasok 500-1500 forinttal, heti csirkefarhát-pénzecskéjükkel adakoztak a felvidéki teátrum megmentéséért. De tényleg ekkora lenne a baj? Ez hamarosan kiderül, e reggeli gyors posztban csak egy dologra fókuszálnánk. A Magyar Távirati Iroda hírének egy részlete, mely tegnap jelent meg az Új Szó Online-on:

Közös nyilatkozatban határolódott el Kassa megye elnöke és a kassai Thália Színház igazgatója azoktól a Duna Televízióban elhangzott kijelentésektől, miszerint ha a színház által augusztusban indított gyűjtés során nem sikerül többletforrásokat találni a Thália működtetésére, a szlovák hatóságok megpróbálják megszüntetni a kulturális intézményt.

"Kassa megye és a Thália Színház elhatárolódik azoktól a politikai és nemzetiségi reagálásoktól, amelyek a gyűjtés bejelentését követően hangzottak el" - áll a közös nyilatkozatban, amelyet Zdenko Trebuľa és Kolár Péter írt alá kedden.
A nyilatkozat szerint Kassa megyének mint a Thália Színház gazdájának - "nincs semmi oka a színház megszüntetésére". (A teljes cikk itt)

Trebula úr magyarul nem tud, de szlovákul igen, és biztos vagyok benne, hogy a megyei hivatal járatja a Korzár c. regionális lapot, így ott elolvashatta az cikket, melyből kiemeltünk egy részletet. Kedves Kolár úr, hisz az alant idézett két cikk szerint éppen ön mondta, hogy meg akarják szüntetni a színházat. Gondolom, valamelyik HTM tudósító előkotorta ezeket a cikkében, és a magyar sajtóba, vmint az emberek tudatába már olyan felhanggal került be, hogy "a kurva szlovákok be akarják zárni szegény felvidéki magyarok színházát". Így aztán lépni kellett valamit. Kolár Péter, a nemzet televíziójának újsütetű sztárja elhatárolódott önmagától.

"A to sme pritom na základe zákona museli zvýšiť platy zamestnancov. Aj tu však stojíme len na 70-percentnejhranici slovenského priemeru, pretože na osobu je to necelých 500 eur," vysvetľuje riaditeľ Peter Kolár, ktorý sa nechce zmieriť so situáciou spejúcou k zatvoreniu divadla. "Vychádzamez toho, že divadlo je zvláštna inštitúcia, ktorá nemôže vynechať jeden rok, lebo keď ho vynechá, tak nemá premiéry a potom nebude mať predstavenia a zákonite ani návštevníkov. Potom je veľmi ťažké dosiahnuť znovuzaloženie. Môže sa to vyhrotiť do toho, že keď nič nepodnikneme, tak bude naša inštitúcia zrušená. Nie preto, že by na tom niekto mal záujem, ale preto, že keďže nebude rok pracovať, stane sa zbytočnou."
ANDREA NITKULINCOVÁ: Bojuje o prežitie, vyhlásilo zbierku. Korzár, 2009. 8. 27.

A gazdasági válság negatív hatásai miatt bevezetett megszorító intézkedések a Thália színházat is komolyan érintik. Idén 54 000 euróval (1,6 millió korona) kevesebb jut a megyei önkormányzat kasszájából a Thália fenntartására. „Csak a bérek kifizetésére 25 ezer euró (753 ezer korona) fog hiányozni“ - nyilatkozott Kolár Péter, a színház igazgatója. A helyzet megoldása érdekében az 1993-ban alakult Thália Színházi Társulás a belügyminisztériumtól kért engedélyt pénzadományok gyűjtésére. „A színház vezetőségével karöltve úgy döntöttünk, gyűjtést szervezünk“ - nyilatkozott Pólos Árpád színész, a Thália Színházi Társulás elnöke.
„Ha megnyerjük a köz támogatását, úgy az intézmény a 2009/2010-es színházi évad terveit mindannyiunk örömére megvalósíthatja. Ha nem, akkor bemutató előadások és nézők hiányában ürügyet szolgáltathatunk színházunk leépítésére“ - olvasható az intézmény és a színházi társulás közleményében.
MARSOVSZKY MIKLÓS: Új évad - régi gondok a Tháliában. Új Szó, 2009. 8. 27.

Nem irigylem azt a pénzt, amit a Duna összekalapozott a Tháliának, és nyilván minden szlovmagy blogger - különös tekintettel a keletiekre, mint részben e sorok írója is, vagy mondjuk Tizedes, vagy Körkép Akatika, akik real keletiek - tiltakozna, ha bántanák a színházat, de ez, hogy vmit bedobok a kommunikációs térbe, s mikor kiderül, hogy könnyen úgy járhatok, mint az egyszeri gyerek, aki nagyobbat akart fingani, mint az apja, s beszart, akkor meg elhatárolódom önmagamtól, ez több mint gáz.

UPDATE

A DTV a következő közleményt adta ki:

„Sajnálom, hogy a szlovákiai belpolitikai villongások miatt, a Duna Televízió jó szándéka ellenére negatív színben tűnt fel”

- Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója cáfolja a Duna Televíziót ért vádakat-

Valótlan hírt közölt kedden a szlovákiai pozsonyi hírügynökség a Duna Televízió által indított „Mentsük meg a kassai Thália Színházat! című jótékonysági felhívásról. A kassai Thália Színház direktora, Kolár Péter felháborodását fejezte ki a megjelent hír kapcsán, és azonnali helyreigazítást kért. A teátrumot fenntartó Kassai Megyei Önkormányzat is cáfolta a hírt. A TASR szerint - melyet aztán az MTI is átvett - „közös nyilatkozatban határolódott el Kassa megye elöljárója és a kassai Thália Színház igazgatója azoktól a Duna Televízióban elhangzott kijelentésektől, miszerint ha a színház által augusztusban indított gyűjtés során nem sikerül többletforrásokat találni a Thália működtetésére, a szlovák hatóságok megpróbálják megszüntetni a kulturális intézményt.” A Thália Színház igazgatója megdöbbenését fejezte ki a hír hallatán. Elmondta: „az eredeti, nevével fémjelzett nyilatkozat egy szóval sem említi a Duna Televíziót”.  A Kassai Megyei Önkormányzat alelnöke, Szőllős János és Zuzana Bobríková szóvivő is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Duna Televízió gyűjtését politikai felhangok kísérik.

Kolár Péter direktor a kedden megjelent téves hír kapcsán azonnali helyreigazítást kért, mellékelve az eredeti, a Kassai Megyei Önkormányzat és a Thália Színház közös nyilatkozatát, melyet ő személyesen és Zdenko Trebuľa, a Kassai Megyei Önkormányzat elnöke jegyez. „Sajnálom, hogy a Kassai Megyei Önkormányzat és a kassai Thália Színház által kiadott közös közleményünk félreértésre ad okot, hiszen a pozsonyi szlovák hírügynökség, a TASR tévesen adta hírül, hogy elhatárolódtunk a Duna Televízió jótékonysági akcióján elhangzottaktól” – tájékoztatott Kolár Péter igazgató. Ebben a nyilatkozatban ugyanis egyetlen szó sem esik a Duna Televízióról és a műsoraikban elhangzottakról. Az eredeti nyilatkozatban Kolár Péter és Zdenko Trebul’a úgy fogalmaznak: „A Kassai Megyei Önkormányzat és a Thália Színház egyaránt elhatárolódnak a gyűjtés ténye által kiváltott politikai és nemzetiségi reagálásoktól.” Kolár Péter hangsúlyozta: „A közös nyilatkozattal tehát épphogy a nemes gyűjtést kívántuk megvédeni az aktuális politikai polémiáktól és felhangoktól. Ebben egy szóval sem említettük a Duna Televíziót, hanem a gyűjtés ténye által kiváltott politikai és nemzetiségi reagálásoktól határolódtunk el.”


Zuzana Bobríková, a Kassai Megyei Önkormányzat szóvivője hangsúlyozta: „A gyűjtés teljesen legitim volt, amiért kizárólag köszönettel tartozunk a Duna Televíziónak”. Hozzátette: „Nagyon örülünk annak, hogy a Duna Tv így viszonyult a Thália színházhoz. Jó lenne, ha a többi intézményünk is hasonló segítségben részesülhetne. A Duna Televízió felhívása példaként szolgál.”
A Kassai Megyei Önkormányzat alelnöke, Szőllős János úgy fogalmazott: „sajnálom, hogy a Duna Televízió által indított felhívást politikai felhangok kísérik”.

Kolár Péter igazgató még szeptemberben kereste fel a Duna Televízió elnökét, Cselényi Lászlót. „Elnök urat azért kerestem meg, hogy segítségét kérjem fennmaradásunk érdekében. Tájékoztattam arról, ha teátrumunk harmadik éve is veszteségesen működik, akkor a színházunk elveszítheti függetlenségét, önállóságát” – fogalmazott a direktor. Külön sajnálatát fejezet ki amiatt, hogy a gyűjtés és a jótékonysági tematikus műsorok kapcsán negatív színben is felmerült a közszolgálati adó neve. „Sajnálom, hogy a szlovákiai belpolitikai villongások miatt a Duna Televízió jó szándéka ellenére negatív színben tűnt fel. A Duna Tv nem gerjesztett semmiféle politikai és etnikai feszültséget, hanem a Thália Színház működésének ellehetetlenülését akadályozta meg gyűjtésével” – reagált a vádaskodásokra a Thália direktora. „ A gyűjtést, a felhívás közzétételét ezúton is köszönöm elnök úrnak, a Duna Televíziónak, a nézőknek, a világ magyarságának” – mondta Kolár Péter. A társulat egyébként a hétvégén tartott jubileumi gálaműsorán, valamint saját honlapján is háláját fejezte ki a Duna Televíziónak és nézőinek az akcióért.

A Duna Televízióban meghirdetett jótékonysági felhívás sikerre járt: mindössze három nap leforgása alatt 24 164 925 forintot ajánlott fel a világ magyarsága a kassai Thália Színház megmentéséért.

Kolár Péter igazgató ma este élőben vendégünk lesz a Közbeszédben (20:00). Szőllős János alelnök (Kassai Megyei Önkormányzat) és Zuzana Bobríková szóvivő (Kassai Megyei Önkormányzat) nyilatkozatát a Duna Televízió ma esti Híradójában (18:00) és Közbeszéd (20:00) című műsorában láthatják nézőink.


HÁTTÉR:
Negyven évvel ezelőtt a szlovákiai magyarság önfeláldozásának és anyagi támogatásának köszönhetően alakulhatott meg az ország második magyar színháza, a Thália. Szlovákiában azóta is csak két magyar ajkú színház létezik. A kassai Thália Színház fenntartó szerve a világgazdasági válságra hivatkozva 2009-ben olyan mértékben csökkentette az intézmény költségvetési támogatását, amely nem teszi lehetővé egyetlen előadás bemutatását sem a 2009/2010-es színházi évadban. „Ha egy ilyen intézmény megszűnik, az óriási veszteséget jelentene nemcsak a szlovákiai, hanem az egész világ magyarságának is” – hangsúlyozta Kolár Péter direktor. A Nemzet Televíziója elsőként állt a teátrum mellé. November 27-28-29-én tematikus összeállításokkal, színházi közvetítésekkel, dokumentumfilmekkel és adományvonal létrehozásával buzdított adakozásra, hogy megmeneküljön a fennállása 40. évfordulóját ünneplő felvidéki teátrum. Az összefogás példás volt: a Duna Televízió három napon át tartó felhívására nem kevesebb, mint 24 164 925 forintnyi felajánlás gyűlt össze. A nézők lehetőségükhöz mérten próbáltak segíteni: 500 forinttól egészen milliós nagyságrendekig adakoztak a nemes célra. A világ minden tájáról érkeztek felajánlások, Magyarország mellett, többek között Szlovákiából, Csehországból, Romániából, Szlovéniából, Szerbiából, Ausztriából, Svájcból, Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából, Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, Svédországból, Norvégiából, Finnországból, Angliából, Törökországból, Izraelből, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából is.

A kassai Thália Színház számlaszámára befolyt adományok végösszegéről - a banki átfutási időt is figyelembe véve - hamarosan bővebb tájékoztatást ad a Duna Televízió (www.dunatv.hu/kassa).