Ma és holnap a sajtó széles terjedelemben foglalkozott/fog foglakozni azzal, hogy a Velencei Bizottság - pontos nevén a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság, az ET alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete - Szlovákiában vizsgálódik, nyelvtörvényügyben. A szlovmagy újságban címoldalon szerepel, a szlovmagy portálokon kiemelt helyen áll, s valószínű, hogy a szlovák lapok sem az utolsó oldalon fogják hozni. Pedig az egész nem egyéb, mint afféle uniós szarpofozás. A három alkotmányjogász - akiknek Bugár Béla szerint nagyon pontatlan infói voltak - idejön, hümmög valamit, majd hazamegy, s hónapok múlva - már a másik választásba hajlóan - ír egy jelentést. Ezt majd mindkét fél a saját győzelmeként értékeli, s úgy értelmezi, ahogy akarja, ahogy a Knut nevű fószer összes nyilatkozatával is történt eddig. És az élet megy tovább.
Velencei fingfűrészelés
Modemet a vezérigazgatóba; a szlovmagy mint különös állat; PRESStige; Jirko tojása - töredékek
Abban az évben, mikor még Gazsó L. Ferenc volt a Magyar Hírlap főszerkesztője, a Szigeten az MH-sátorban, azon a napon, amikor a Zorall- és a Tankcsapda-koncert is volt, Szerető Szabolcs a Nemzettől, Új Péter az Indextől, és még valaki volt a sátor vendége, akire nem emléxem. Amikor a reklámokról volt szó Új Péter azt mondta, hogy bár politikai cenzúra nincs, gazdasági az van, mert amit Mo.-on mobilnet néven hoznak forgalomba, az egy használhatatlan szar, de a mobilcégek akkora pénzeket hirdetnek el a rendszerben, hogy ezt senki sem írja meg. Nos, nem tudom, milyen a magyar mobilnet, de Orange mobilinternet-használóként az a vélekedés alakult ki bennem, hogy Ing. Pavol Lančarič PhD. vezérigazgató jó mélyen feldughatna magának az ánuszába egy általa forgalmazott modemet, mert körülbelül annyit ér, és valós munkára alkalmatlan.
*****
Hogy a felvidéki magyar egy különös állat, mindig is tudtuk. De aki elolvassa az alábbi, ipari méretű faszkalapkodásról szóló cikket, abban könnyedén az a vélekedés alakulhat ki, hogy napalmot erre az egész népre. Egy olyan kakaskodás története, mely jól leképezi egész társadalmunkat, egy 700 lelkes falutól az MKP-ig.
Párhuzamosan - és a jelek szerint nem igazán egyetértésben - két országos ünnepség zajlik a hétvégén az alig több mint 700 lelkes komáromi járásbeli községben: a 14. Országos Pünkösdi Népművészeti Ünnepség, valamint a 43. Országos Népművészeti Fesztivál. Katona István, a Feszty park tulajdonosa úgy érzi, a Csemadok „rátelepedett“ a pünkösdi ünnepségre, kihasználva azt a tényt, hogy a rendezvény évek óta több ezres nézősereget vonz. A cikk az eredeti helyen folytatódik.
Számomra a legirritálóbb a CSEMADOK-elnök nyilatkozata, mely szerint: "A hétvégén egyébként a bőség zavarával kell megküzdeniük a régióban élőknek. Ismét eklatáns példáját láthatjuk annak, mennyire nem hangolják össze rendezvényeiket a különböző szervezetek, önkormányzatok, társulások. A martosi ünnepségekkel egy időben ugyanis Bátorkeszin borfesztivál zajlik, a Republic együttes ad koncertet, Komáromban az MKP Európa parlamenti választásokat népszerűsítő kampányrendezvénye zajlik a Csináljuk a fesztivált előadóinak közreműködésével, Tanyon és Szilason pedig falunap lesz".
Most akkor mindenki boruljon le, mert az ország legnagyobb nyugdíjasklubja szervez egy rendezvényt, és 50 kilométeres körzetben ne csináljon semmit? Tany-Martos 40 km. Bátorkeszi-Martos 31 km. Miért ne ittasodhatna meg a helyi borfesztiválon az, akit a népművészet hidegen hagy, de attól még tisztes adófizető állampolgár?
*****
Biztos minden sajtóval kapcsolatba került személy (de asszem' ez sem feltétel) ismeri a "Megjelent a Népszava, benne van a pék fasza" kezdetű mondókát. Nos, aki a PRESStige nevű szlovmagy egyetemi központú havilapra farag hasonló rímet, annak fizetek egy sört. Az is megjelent, már régebben, de T. csak most hozott nekem egyet Hedvigvárosból. Az etanolos számukat épp tegnap dobtam ki. Itt volt a gép mellett, és minden nap arra tettem a kávésbögrémet. Már teljesen karikás volt tőle a címlap. Soha többet etanolt a címbe, boys. A legutóbbi szám egyébként jó lett, több érdekes anyaggal, olyanokkal, amiket elsőre elolvas az ember. Nagyon jó lett pl. a duplaoldalas Sulík-interjú, egy olyan apróságot leszámítva, hogy a vymeriavací základ az kivetési alap, de hát ez legyen a legnagyobb probléma. Tetszik az MKP-s, DAC-s anyag, vmint a Gaudíról és Darwinról szóló írás, és a fotóösszeállítás is. És immár nekik is van print blogszemléjük az offlány emberek számára, bár az ő számuk az egyetemi szférában valszeg csekélynek mondható.
És került a kezembe Alma Mater is, de arról nem írunk, mert ott elfogultsággal vádolhatnának.
*****
Kedves tojásdobáló magyar olvasóim, vmint Demszky Gábor! Ezt a videót nézzétek meg! A tojásdobálást, mint véleménynyilvánítási formát e sorok írója nem tartja helyénvalónak, és nem is alkalmazná. Primitív és balesetveszélyes, ugyanakkor hallatlanul vicces. És ne mondjuk, hogy csak a csőcselék számára, mert az alábbi videón diplomás emberek, józan családapák is röhögtek, amikor megnézték.
Pusztán nemzetkarakterológiai szempontból mondjunk 1-2 mondatot. Demszky Gábor fekete esernyős hadsereggel védte magát, holott alig repült felé valami. Jirka Paroubek meg még el is kezdett szónokolni, holott valóságos pergőtüzet kapott. A tojásdobáló barmokat pedig barátaimnak nevezte. Jirko, te vagy a legény.
Euróbevezetés az SAD-nál: 10-ről 15 koronára emelték a poggyászdíjat
Euró - kamerán kívül
Egy ilyen kisriport elengedhetetlen része az ankét is, melyben a nép szavát tárják a tévénéző elé. Ennek elkészítése szinte az utcai harchoz hasonlatos, mert a kisebbségi magyar alapvetően ódzkodik a kamerától: az lehet szlovák is, és nem akar habodászul járni. Miután megtudja, hogy magyar, és esetleg hajlandó megszólalni, akkor sem biztos, hogy tud két, vagy legalább egy ép, képernyőképes mondatot mondani a témában, az eurobalíček vagy az eurokalkulačka kifejezések felhasználása nélkül, így egy órába is beletelik, mire összejön a szükséges három-négy megszólaló.
E sorok írója számára a legérdekesebb az eurókérdés kapcsán megnyilvánuló kognitív disszonancia volt. A nyilvános kontroll tudatában – ugyebár „benneleszekatévében” – a legtöbben derűs bizalommal nyilatkoztak, ám amint a piros pötty megszűnt világítani a kamerán, rögtön őszinte üzemmódba kapcsoltak, és elmondták, áremelkedésektől, inflációtól tartanak, nem tudva, mit fog hozni az új pénznem rövid és hosszú távon. A lakótelepi vegyesboltos biztosított, felkészült az átállásra, majd másodikán kiakasztotta a Műszaki okokból zárva táblát, a vasútállomáshoz közeli újságos meg szabadságon lesz január 16-áig.
E válságos időkben az egyelőre még stabil eurozónához való csatlakozás egyértelműen pozitívnak tűnik, ám a parlament előterében a pénzautomatából frissen kivett eurobankókkal önmagát gésaként legyező kormányfő vigyorgó arca mögött lássuk meg annak a fővároshoz közeli falunak a jogos tanácstalanságát is, melynek mindkét boltja lehúzta a redőnyt január közepéig.
Utolsó kommentek