tg-ltatsthtetet-06-01

Azt hiszem, gratulálhatunk a köztársaságielnök-választás igazi győztesének. Ez pedig nem Ivan Gašparovič, aki a papírforma szerint nyert. Nem Iveta Radičová, aki a vártnál kisebb különbséggel lett második. Nem Franitšek Mikloško, aki a hihetetlenül szar kampánya ellenére is harmadik lett. Nem az ellenzék, ahogy Csáky Pál mondta. A választások igazi győztese a Sme című polgári liberális napilap. Az ország két legerősebb televíziója, az örök piacvezető Markíza, és az örök második Joj is úgy látta jónak, hogy nézőiknek az lesz a legjobb, ha választási műsoraikban a Sme kommentátorai fogják megmondani a trút. A Markízán Marián Leško, a Jojon Ivan Štulajter osztotta az észt. Azaz a két legnagyobb tévé úgy gondolta, hogy nem a Pravda, nem a Hospodárske noviny, nem a Nový čas, nem a Plus 1 deň - a magyar lapokat és portálokat ne is említsük, mert azokat a szlovák sajtó nem is veszi sajtószámba -, hanem pont a Sme kommentátorai tudják az istenadta tévénézőnek a legjobban elmagyarázni, mi van a képernyőn. Némi irigységgel vegyülő kézszorítás a kollégáknak.

***

A maximális politikai korrektségre törekvő hírt olvasok az Új Szó Onlájnon. A hír arról szól, hogy Gál Sándor Pulitzer-díjat, méghozzá nem is akármilyent, hanem életműdíjat  kapott. A hír mellett rövid figyelmeztetés: bassza meg, hogy-hogynem van egy Alexander Gál, aki ugyanakkor született, mint a mienk, és ügynök volt. Emberek, mekkora a valószínűsége annak, hogy két azonos nevű ember azonos napon születik, az egyik ügynök, a másik nem?