A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Veszélyes precedenst teremtett kedden a Besztercebányai Kerületi Bíróság, amikor fellebbviteli eljárás keretében helyben hagyta a Besztercebányai Járásbíróság korábbi ítéletét, kimondva, a szélsőséges Szlovák Testvériség vezetőjeként elhíresült Marián Kotleba - jelenleg a Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke - nem követett el bűncselekményt, amikor 2009-ben, a megyei választási kampányban azt írta szórólapjára: „nem csak a cigány paraziták igazságtalan előnyeit szüntetem meg“.
Az ítélet - bár Szlovákiában a korábbi esetekben hozott döntések nem bírnak jogforrás jelleggel - felbátoríthatja a hazai szélsőségeseket: nyugodtan lehet parazitázni, vagy esetleg erősebb jelzőkkel illetni a számukra nem kívánatos kisebbséget, a Büntető Törvénykönyv vonatkozó, 423. §-a legalábbis hézagos, egy jó ügyvéddel, liberális bíróság előtt egy kiadós cigányozás/magyarozás/zsidózás stb. még a véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik. A jogszabály szerint, aki egy nemzetet, annak nyelvét, egy fajt vagy etnikai csoportot, vagy emberek egy csoportját a meggyőződése vagy annak hiánya miatt nyilvánosan gyaláz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A büntetési tétel minősített esetben három évre is felkúszhat. A besztercebányai bíróság jogértelmezése szerint ezt nem meríti ki az, ha a cigányokra azt mondja valaki, hogy paraziták.
Az elmúlt négy év során a gyűlöletbeszéd kormányzati szintű támogatást kapott, hol kimódoltabban - a Smer hungarofób retorikájával -, hol egészen alpári formában - a Szlovák Nemzeti Párt magyarokat, romákat egyaránt ostorozó dörgedelmei által - mérgezve a társadalmi légkört, rombolva a békés egymás mellett élés esélyeit, defenzívába kényszerítve a kisebbségeket, megnehezítve a társadalmi párbeszédet. Az, hogy mindez a legmagasabb szinten megtörténhetett, bátorítást jelentett az alacsonyabb szintű hőzöngőknek is. A liberális demokrácia egyik alapértéke a szólás szabadsága. Ám egyértelmű határt kell(ene) szabni a gyűlöletbeszéd és a szólás szabadsága között. Tegnap a kormányhivatalban nagy csinnadrattával ismertették egy roma felzárkóztatási program eredményeit.
A rendezvényen jelen volt Iveta Radičová kormányfő, Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes, Lucia Nicholsonová szociális ügyi államtitkár és még sokan mások. Remélem, legalább a kávészünetben erről is szó esett.
Pártot gründolna Igor Matovič, az Egyszerű Emberek Polgári Társulásnak a Szabadság és Szolidaritás választási listáján parlamentbe jutott képviselője. (Politikai hovatartozásának meghatározása legalább olyan bonyolult, mint „a Most-Híd parlamenti frakciójában politizáló polgári konzervatív párti politikus” szókapcsolat az OKS-es honatyák esetében, akiket Bugár Bélának eddig nem sikerült meggyőznie arról, hogy az OKS nem parlamenti párt; de úgy tűnik, ez most egy ilyen év volt, illetve ilyen ciklus lesz.)
Matovič esetében nehéz eldönteni, hogy a törvényhozásban utcai harcos módjára viselkedő honatya eredeti ötleteivel idézettségi mutatóján szeretne-e emelni, vagy valóban komolyan gondolja-e, amit éppen mond. (Nem mintha ez más politikusok esetében könnyű lenne, hisz Matovič július végi „lázadása” idején Richard Sulík azt mondta róla, már nem tartja őt korrekt partnernek, most meg azt mondja, korrekt partnernek tartja. Fene se érti ezt.) A júliusi lázadást lezáró augusztus 2-án aláírt nyilatkozat értelmében Matovičék mandátumvesztés terhe mellett írásba foglalták, hogy a ciklus végéig nem lépnek ki az SaS frakciójából. Azóta ő és társai nem, csak a hat áruló veszélyeztette az ingatag koalíciót. Most nem a pártelhagyás, hanem a pártalapítás szava harsog bele a politikai kommunikációs tér vízkeresztig dermedt, eseménytelen csendjébe. Matovič a TA3 hírtelevízió keddi műsorában indirekt módon arról beszélt, új pártot alapítana. A pártalapítás felelősségét a többi képviselőre hárította. Ha azok beleegyeznek a választási törvény olyan módosításába, hogy ne csak pártlistán indulók, hanem autonóm, független személyek is indulhassanak a parlamenti választásokon, akkor nem alapítja meg az új pártot. Ezt másnap sajtónyilatkozatban is megerősítette. Matovič hozzáállását akár gyerekesnek is nevezhetnénk: vagy az lesz, amit én akarok, vagy nem játszom veletek – üzente politikustársainak. Akik viszont mind pártkatonák, így – a helyüket preventíve féltve Matovič celebpártjának lehetséges jelöltjei előtt – bizonyosan nem mennek bele a módosításba, s megnyílik az út a pártalapítás előtt. Pártot alapítani legitim törekvés, még ha az átlagpolgárok zöme rosszallóan néz is a menet közben mezt váltó politikusokra, ám a választópolgár nagyon hamar felejt. Egy olyan virtuális párt, amilyent az „egyszerű” honatya szorgalmaz – melynek nem lennének helyi struktúrái, csak papíron létezne pártként, tevékenysége pedig az önjelölt politikusok befogadására korlátozódna –, akár sikeres is lehetne, bár az eddigi hazai „polceleb” pártok zömmel elbuktak. A sok dörzsölt, a munkaerőpiacon életképtelen, tehát bizonyos tekintetben megélhetési politikus között sokan bizonyosan szívesen látnának független, valódi személyiségeket, bár kérdéses, a jelenlegi, pártokráciára épülő parlamentben mit tudnának elérni. Egyelőre azonban úgy tűnik, Matovič – nem bízva abban, hogy legközelebb (azt, hogy 2014-ben, a kolíció törékenységét látva túlzó merészség lenne leírni) is helyet kap az SaS listáján – saját politikai túlélésén kezdett idejekorán munkálkodni.
Egy hete ilyenkor nyitottak a szavazóhelyiségek, hogy aztán a tervezett, 22 órai zárás helyett az áramszünet miatt 22.30-kor zárjanak, földrengést hozva.
Az első kézből kapott reakciók mindig fontosak, tekintsünk hát vissza az első, a témában megjelent kommentárokra.
Többen, többféleképpen magyarázzák az MKP kudarcát, ill. a Most-Híd sikerét, és a szlovmagy párbeszéd további lehetőségeit (egyébként téma az egész héten, de hát mindent nem linkelhetünk, tessék megdolgozni érte).
De - ahogy Szőcs Gézával mondtuk korábban - Ki cserélte el a népet? Alaposan a számok mögé kellene nézni. Mert ha elhinnénk azt, hogy egyik napról a másikra a szlovákiai társadalom egy nagy jobbra átot csinált, csattantak a bokák, és a nackósok eltűntek, egyik pillanatról a másikra az összes szlovák demokrata lett, és keblére ölelte az első szembejövő magyart, akkor nagyot tévednénk. (ugyanez, megváltoztatva a megváltoztatandókat, elmondható a magyarokról is, de ők a kisebbség, velük kell jó fejnek lennie a többségnek.)
----------
Nemsokára összeül a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa. Kíváncsi vagyok, miben fognak megegyezni... Egyrészt jogosan tarthatunk attól, hogy a régi gárda egy részében erős lesz a vágy pozícióik konzerválására, és igyekezni fognak stabilizálni saját pozícióikat, elkenve a számonkérést. Az pedig nem lehet, hogy a kialakult helyzetért csak Bugár Béla okolható, az ő oldalukon pedig senki sem hibázott. A kudarcnak vannak objektív okai, ezeket meg kell nevezni. Vajon fognak-e bármiféle elemzésekre támaszkodni a vita során, vagy csak azt fogják mondani, ami gondolnak.
Másrészt azt sem lenne jó, ha a fenenagy számonkérési vágyban teljesen legyalulnának mindent, és a fürdővízzel a gyereket is kiöntenék. Vannak még EP-képviselők, megyei képviselők, polgármesterek, és az a 110 ezer szavazat is kötelez(ne). Tessék abbahagyni a csetlést-botlást, és végre központi kommunikációba kezdeni. (Frissítve: képek itt.) ----------
A mindkettőnk számára fontos civil szervezettel egy nem várt dolog történt a héten. T. is javasolt egy megoldást, és én is. Az eszmecserét végül T. így zárta le: úgy lesz, ahogy én gondolom, mert én úgy ítélem meg a helyzetet, mint egy normális ember, te pedig, mint egy újságíró. Hát..., van ilyen...
A cigányos plakátot - mely egy nap alatt meg is oldódott, a reklámcég bejelentette, hogy átragasztja - értem. A határosat is. De ezzel vajon mit akart mondani a szerző?
Mi ellen küzdenek? A könnyek ellen?
(Somogyi Tibor felvétele, az Új Szó Online-ról loptam)
A poszt elolvasása előtt hallgassuk meg a szlovák himnuszt!
Öt óra után egy-két perccel kongani kezdett a parlament üléstermi harangja, vecsernyére hívta a házban kószáló 122 honatyát.
Az esti kismisét Pavol Abrhan kereszténydemokrata képviselő celebrálta, a kulturális bizottság megbízásából.
Nem volt olyan régen, február 12-én, hogy az ellenzéki tréfagép miatt elmaradt a hazafias törvény. Akkor, mivel a parlament nem bizonyult határozatképesnek – a kormánykoalícióból 75-en nyomták meg a jelen gombot, a kormánykoalíciónak egy voks hiányzott, az ellenzékiek pedig kivették a kártyájukat a berendezésből – Pavol Paska házelnök úgy döntött, a jogszabályról a márciusi ülésszak kezdetén, március 2-án fognak szavazni. Az ügy pikantériája, hogy a nemzetiek számára sorsdöntő voksolás idején Ján Slota, a párt elnöke sem volt jelent az ülésteremben.
A törvény másik kidolgozója, Rafael Rafaj, a nemzetiek frakcióvezetője úgy fogalmazott, két hétig még él a remény, hogy elfogadják a jogszabályt. A nem szavazó szlovák képviselőket viszont éles bírálattal illette. "Ez hazafiasságuk mutatója. Nyugodtan szavazhattak volna akár nemmel is. A rendelkezésünkre álló időt arra fogjuk fordítani, hogy az embereknek elmagyarázzuk, milyen módosításokon ment át a törvény a törvényalkotási folyamat során. Hiszem hogy jelen formájában már mindenki számára elfogadható" - mondta Rafaj.
A nemzetiek a mintegy három órás parlamenti vita során elálltak több radikális javaslatuktól is. Így például a 15 éveseknek a személyi igazolványuk átvételekor nem kellene hűségesküt tenniük. A köz- és államigazgatásban dolgozóknak sem, csak az újonnan felvett közalkalmazottaknak. Ők a következő szavakkal fejezik ki hűségüket Szlovákia iránt: "Becsületemre és lelkiismeretemre hűséget fogadok a Szlovák Köztársaságnak, alkotmányos alapelveinek és demokratikus berendezkedésének. Fogadom, hogy mint a Szlovák Köztársaság állampolgára, lehetőségeimhez mérten elhivatottan és hűségesen védem hazámat, területi egységét, függetlenségét, szuverenitását, és tisztelem jelképeit".
Nos, ma Abrhan mester előbb a módosító indítványokat bocsátotta szavazásra. Majd sitty-sutty a harmadik olvasatba utalták. Vita itt sem volt. Csak szavazás. Nézzük, hogyan!
Igennel szavaztak:
Bačík, Branislav Belásová, Milada Belousovová, Anna Bobrík, Anton Burian, Jozef Cabaj, Tibor Čech, Ján Číž, Miroslav Damborská, Marta Demian, Jaroslav Dubravay, Peter Ďuračka, Jozef Džurina, Pavol Faič, Vladimír Gabániová, Darina Gajdošík, Jakub Galis, Dušan Géci, Milan Glenda, Tibor Goga, Pavol Halecký, Jozef Haľko, Marián Horváth, Juraj Hradecký, Boris Chrbet, Ján Izák, Jaroslav Jánoš, Vladimír Jarjabek, Dušan Jasaň, Viliam Jureňa, Miroslav Kondrót, Maroš Korba, Anton Košútová, Magda Kotian, Miroslav Kovačócy, Marián Kovarčík, Ján Krajkovič, Mikuláš Kramplová, Zdenka Kvorka, Ján Laššáková, Jana Lebocký, Tibor Líška, Jozef Lukša, Michal Madej, Róbert Mamojka, Mojmír Martinák, Ľuboš Matejička, Vladimír Mazúrová, Viera Mečiar, Vladimír Müllerová, Emília Mušková, Ľudmila Nachtmannová, Oľga Obrimčák, Peter Pavlis, Pavol Pelegrini, Peter Petrák, Ľubomír Podmanický, Ján Pučík, Rudolf Rafaj, Rafael Rehák, Milan Richter, Ján Rošková, Ľubica Rydlo, Jozef Sániová, Beata Senko, Ján Slota, Ján Šaško, Ivan Švidroň, Valentín Tóthová, Katarína Valocký, Jozef Vaľová, Jana Varga, Ivan Vestenický, Emil Záhumenský, Marian Zelník, Štefan Zmajkovičová, Renáta Zvonár, Ján
Nekik köszönjük szépen.
Nemmel szavaztak:
Andruskó, Imre Bárdos, Gyula Berényi, József Biró, Ágnes Bugár, Béla Csáky, Pál Duray, Miklós Farkas, Iván Juhász, György Köteles, László Miklós, László Mikloško, František Minárik, Pavol Nagy, László Palko, Vladimír Pásztor, István Sárközy, Klára Simon, Zsolt Szigeti, János Szigeti, László Szögedi, Anna
Hazafiatlan árulók!
Tartózkodtak:
Abrhan, Pavol Brocka, Július Fronc, Martin Gibalová, Monika Golian, Ján Grečková, Lea Hrušovský, Pavol Pataky, Ján Sabolová, Mária Šimko, Jozef Urbáni, Milan Žitňanská, Lucia
Nem szavaztak:
Devínsky, Ferdinand Frešo, Pavol Hort, Milan Ivančo, Jaroslav Janiš, Stanislav Lipšic, Daniel Markovič, Peter Miššík, Peter Novotný, Viliam Pado, Martin Paška, Pavol Rosová, Tatiana
Ott se voltak:
Babič, Ján Bastrnák, Tibor Bauer, Rudolf Cibulková, Katarína Dzurinda, Mikuláš Fedor, Martin Gabura, Peter Gál, Gábor Galbavý, Tomáš Horváth, Zoltán Chelemendik, Sergej Kahanec, Stanislav Kubánek, Stanislav Kubovič, Pavol Kuruc, Martin Kužma, Štefan Liška, Juraj Micheľ, Ľuboš Mikloš, Ivan Mikuš, Jozef Mikuš, Tibor Prokopovič, Pavol Rusnák, Ján Slafkovský, Alexander Štefanec, Ivan Tarčák, Jozef Tkáčová, Jarmila Vášáryová, Magdaléna
A parlament honlapján egyelőre csak a módosító indítványok nélküli szöveg érhető el. 5-kor szavaztak, így gondolom, hivatalnok, aki megcsinálta volna, már nem volt az épületben. De majdcsak felkerül az is. (A poszt végére odakopizom a módosító indítványok nélküli változatot.)
Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban.
A jogszabályból fakadóan a kormány- és parlamenti, valamint önkormányzati üléseket a szlovák himnusz meghallgatásával fogják kezdeni; az iskolákban is így fog kezdődni az oktatási hét. A diákoknak azonban az akusztikus élményen túl vizuálisban is részük lesz, a tantermekben el kell helyezni a szlovák zászlót, a címert, a himnuszt, és az Alkotmány preambulumát, mely így kezdődik: „Mi, a szlovák nemzet”. A közalkalmazottaknak hűségesküt fog kelleni tenniük. Nem tisztázott azonban, hogy ez a Munkatörvénykönyvhöz hogyan fog viszonyulni. Azaz, az alkalmazás feltétele lesz a hűségeskü? Mert akkor európai bíróságokon ez elég komoly teret enged az állam ellen.
Erre a jogszabályra egyrészt marketingszempontból volt szüksége Slotáéknak. A fapicsa Belousovová nagy nemzeti sikerként könyvelte el, és azt ígérte, lesznek még ilyenek. Hát, kíváncsian várjuk.
A normális szlovákok épp úgy megütköznek a törvényen, mint a magyarok. Hiheti valaki komolyan, hogy egy jogszabály javítja egy átlagember államhoz való viszonyát? Ugye nem?
A polmarketingen túl ez az egész törvény csak arra kellett, hogy újra pofonszarják a felvidéki magyarságot. Most képzeljünk egy egy bodrogszerdahelyi, ipolyfödémesi vagy csákányi testületi ülést, szlovák himnusszal... Gömöralmágyi, palásti, zétényi, alistáli iskolakezdést himnusszal. Biztosan lesznek törvénytisztelő beszari magyar iskolaigazgatók, akik egy jottányit sem engednek a jogszabályból... Sima szellemi terület-körbehugyozás ez, hogy a kurva magyarok lássák, kik az urak itten.
És akkor keressünk válaszokat a kérdésre: miért is legyen a felvidéki magyar lojális ahhoz az országhoz, ahol ilyen törvényeket fogadnak el?
(Még lenne mit írni, de éjféltől karbantartás lesz a freeblogon, úgyh gyorsan kilőjjük ezt a posztot.)
------------------------------------------------
Az eredeti törvényszöveg:
NÁRODNÁ RADA SLOVENSKEJ REPUBLIKY
IV. volebné obdobie
N á v r h
Zákon
z ................ 2009
na podporu vlastenectva
Národná rada Slovenskej republiky, vedomá si dôležitosti hodnôt pozitívneho vlastenectva, národnej identity, štátnej suverenity a zvrchovanosti, rozvoja kultúrnych a duchovných tradícií a ich podpory zo strany štátu sa uzniesla na tomto zákone:
§ 1
Predmet zákona
Tento zákon upravuje základné princípy, ciele, formy a právne pravidlá, smerujúce na podporu výchovy k vlastenectvu, ako súčasti národného povedomia, sebavedomia a národnej identity, k vernosti a oddanosti k vlasti, k hrdosti na minulosť a prítomnosť a k vernosti a úsiliu ochraňovať svoju vlasť.
§ 2
Pôsobnosť zákona
Pôsobnosť tohto zákona sa vzťahuje na:
(1) fyzické osoby, ktoré sú občanmi Slovenskej republiky,
(2) právnické osoby, štátne a neštátne inštitúcie, ktoré pôsobia na území Slovenskej
republiky.
§ 3
Podpora vlastenectva
(1) Štát prispieva k podpore vlastenectva v každej oblasti plnenia funkcií štátu tým, že vytvára právne a iné mechanizmy na podporu vlastenectva, ako prirodzeného vzťahu štátu a osôb, na ktoré sa vzťahuje tento zákon. Osobitnú pozornosť podpory vlastenectva venujú Ministerstvo školstva SR, Ministerstvo kultúry SR, Úrad pre Slovákov žijúcich v zahraničí a Matica slovenská.
(2) Každý je povinný zachovávať úctu k štátnym symbolom Slovenskej republiky, štátnemu jazyku, k samotnému štátu a jeho ústavným orgánom a inštitúciám.
(3) Pred každým začiatkom rokovania Národnej rady Slovenskej republiky sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.
(4) Pred každým začiatkom rokovania Vlády Slovenskej republiky sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.
§ 4
Výchova k vlastenectvu
(1) Súčasťou výchovy mladej generácie v celom systéme vzdelávania je aj ich výchova k vlastenectvu, výchova pre záujmy štátu a výchova k úsiliu ochraňovať štát.
(2) Výchova k vlastenectvu a jeho obsahu, musí byť zaradená do učebných osnov výchovno-vzdelávacieho procesu na všetkých stupňoch školskej vzdelávacej sústavy.
(3) Školy majú povinnosť, aby v každej miestnosti, v ktorej prebieha vyučovanie, bol umiestnený štátny znak, štátna zástava, text štátnej hymny a preambula Ústavy Slovenskej republiky.
(4) Pred začiatkom prvej vyučovacej hodiny v týždni je povinný riaditeľ školy alebo ním poverá osoba zabezpečiť, aby sa v miestnostiach, v ktorých prebieha vyučovanie, hrala štátna hymna Slovenskej republiky. Na splnenie tejto povinnosti sa osobitne prihliada pred začiatkom každého školského zhromaždenia, najmä v súvislosti s odovzdávaním vysvedčení.
§ 5
Sľub vernosti Slovenskej republike
(1) Sľub vernosti Slovenskej republike znie : „Sľubujem na svoju česť a svedomie vernosť a oddanosť Slovenskej republike, jej ústavným zásadám a jej demokratickému zriadeniu. Sľubujem, že ako občan Slovenskej republiky, budem podľa svojich možností a schopností, oddane a verne chrániť svoju vlasť, jej územnú celistvosť, zvrchovanosť, štátnu suverenitu a mať v prirodzenej úcte jej štátne symboly“.
(2) Sľub vernosti Slovenskej republike sa skladá vždy do rúk zástupcu príslušného orgánu štátnej správy ústne, položením dvoch prstov pravej ruky prisahajúcej osoby na Ústavu Slovenskej republiky. O zloženie Sľubu vernosti Slovenskej republike sa spíše záznam, ktorý vlastnoručne podpíše osoba, ktorá takýto sľub zložila, ako aj zástupca správneho orgánu.
(3) Sľub vernosti Slovenskej republike skladá osoba vždy :
a) pred právnym aktom prevzatia dekrétu o jeho zvolení za poslanca Národnej rady Slovenskej republiky,
b) pred právnym aktom, keď po prvý krát preberá od zástupcov štátneho orgánu svoj občiansky preukaz,
c) pred právnym aktom prevzatia osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky, ak bolo štátne občianstvo takejto osobe udelené príslušným orgánom štátnej správy,
d) pred právnym aktom prevzatia služobnej zmluvy osobou ustanovenou do štátnej služby, alebo ustanovenej do verejnej služby príslušným orgánom štátnej správy.
§ 6
Podpora vlastenectva zo strany orgánov samosprávy
(1) Samospráva prispieva k podpore vlastenectva pri výkone svojich kompetencií tak v originálnej pôsobnosti ako aj v oblasti preneseného výkonu štátnej správy tým, že vytvára právne a iné mechanizmy na podporu vlastenectva, ako prirodzeného vzťahu orgánov samosprávy a osôb, na ktoré má tento zákon pôsobnosť.
(2) Sľub vernosti Slovenskej republike skladá, pred prevzatím dekrétu o svojom zvolení vo voľbách do samosprávy osoba:
a) zvolená za primátora mesta alebo starostu obce,
c) zvolená za poslanca miestneho, obecného, mestského zastupiteľstva alebo zastupiteľstva samosprávneho kraja.
(3) Štátna hymna sa hrá vždy na začiatku každého zasadnutia obecného, miestneho, mestského zastupiteľstva alebo zasadnutia zastupiteľstva samosprávneho kraja.
(4) Mestá, obce a samosprávne kraje majú povinnosť, aby v každej miestnosti, kde prebieha zasadanie obecného, miestneho, mestského zastupiteľstva alebo zasadnutie zastupiteľstva samosprávneho kraja bol umiestnený štátny znak, štátna zástava a preambula Ústavy Slovenskej republiky.
(5) Na začiatku každého verejného zhromaždenia obce, mesta alebo samosprávneho kraja sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.
§7
Štátna hymna sa hrá povinne na športových podujatiach a športových súťažiach vyhlásených alebo organizovaných národnými športovými zväzmi.
§ 8
Podpora vlastenectva verejnoprávnymi médiami
(1) Verejnoprávne média prispievajú k podpore vlastenectva v oblasti svojej pôsobnosti tým, že :
a) každý deň v čase od 23:30 hodiny do 00.30 hodiny vždy zaradia do vysielania hranie štátnej hymny Slovenskej republiky,
b) v rámci svojej programovej skladby zaradia v deň štátneho sviatku program obsahovo a tematicky zameraný s predmetom tohto zákona a súvisiaci s týmto štátnym sviatkom.
Čl. II.
Zákon č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách v znení zákona č. 147/2001 Z. z., zákona č. 206/2002 Z. z., zákona č. 289/2005 Z. z., zákona č. 95/2006 Z. z., zákona č. 121/2006 Z. z. zákona č. 13/2007 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 654/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č. 167/2008 Z. z., zákona č. 287/2008 Z. z., zákona č. 516/2008 Z. z., zákona č. 77/2009 Z. z. a zákona č. 318/2009 Z. z. sa dopĺňa takto:
1. V § 16 sa za písmeno g) vkladá písmeno h), ktoré znie:
„h) zabezpečiť v dennom programe hranie štátnej hymny Slovenskej republiky v čase od 23:30 hodiny do 00:30 hodiny tak, aby hranie štátnej hymny Slovenskej republiky bolo predelom medzi programovými zložkami a nebolo súčasťou reklamy a ani nenasledovalo bezprostredne pred reklamou alebo po reklame,“.
Doterajšie písmená h) až q) sa označujú ako písmená i) až r).
2. V § 17 ods. 1sa za písmeno e) vkladá písmeno f), ktoré znie:
„f) zabezpečiť v dennom programe hranie štátnej hymny Slovenskej republiky v čase od 23:30 hodiny do 00:30 hodiny tak, aby hranie štátnej hymny Slovenskej republiky bolo predelom medzi programovými zložkami a nebolo súčasťou reklamy a ani nenasledovalo bezprostredne pred reklamou alebo po reklame,“.
Doterajšie písmená f) až h) sa označujú ako písmená g) až i).
Čl. III.
Zákon č. 619/2003 Z. z. o Slovenskom rozhlase v znení zákona č. 587/2006 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č. 68/2008 Z. z., zákona č. 70/2008, zákona č. 312/2009 z. z. sa mení a dopĺňa takto:
V § 5 sa za odsek 1 vkladajú odseky 2 a 3, ktoré znejú:
„(2) Slovenský rozhlas vysiela každý deň v čase od 23:30 hodiny do 00:30 hodiny štátnu hymnu Slovenskej republiky tak, aby hranie štátnej hymny Slovenskej republiky bolo predelom medzi programovými zložkami a nebolo súčasťou reklamy a ani nenasledovalo bezprostredne pred reklamou alebo po reklame.
(3) Slovenský rozhlas v rámci svojej programovej skladby zaradí v deň štátneho sviatku alebo pamätného dňa program, ktorý je obsahovo a tematicky zameraný na štátny sviatok alebo pamätný deň.“.
Doterajšie odseky 2 a 3 sa označujú ako odseky 4 a 5.
Čl. IV.
Zákon č. 16/2004 Z. z. o Slovenskej televízii v znení zákona č. 588/2006 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č. 68/2008 Z. z., zákona č. 70/2008 Z. z., zákona č. 516/2008 Z. z., zákona č. 312/2009 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
V § 5 sa za odsek 1 vkladajú odseky 2 a 3, ktoré znejú:
„(2) Slovenská televízia vysiela každý deň v čase od 23:30 hodiny do 00:30 hodiny štátnu hymnu Slovenskej republiky tak, aby hranie štátnej hymny Slovenskej republiky bolo predelom medzi programovými zložkami a nebolo súčasťou reklamy a ani nenasledovalo bezprostredne pred reklamou alebo po reklame.
(3) Slovenská televízia v rámci svojej programovej skladby zaradí v deň štátneho sviatku alebo pamätného dňa program, ktorý je obsahovo a tematicky zameraný na štátny sviatok alebo pamätný deň.“.
Doterajšie odseky 2 a 3 sa označujú ako odseky 4 a 5.
Čl. V.
Zákon č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona č.96/1991 Zb., zákona č. 421/1991 Zb., zákona č.500/1991 Zb., zákona č.564/1991 Zb., zákona č. 11/1992 Zb., zákona č. 295/1992 Zb., zákona č.43/1993 Z. z., zákona č.52/1994 Z. z., zákona č.287/1994 Z. z., zákona č.229/1997 Z. z., zákona č.225/1998 Z. z., zákona č.233/1998 Z. z., zákona č.453/2001 Z. z., zákona č.185/1999 Z. z., zákona č.389/1999 Z. z., zákona č.453/2001 Z. z., zákona č.6/2001 Z. z., zákona č.453/2001 Z. z., zákona č.205/2002 Z. z., zákona č.515/2003 Z. z., zákona č.369/2004 Z. z., zákona č.535/2004 Z. z., zákona č.583/2004 Z. z., zákona č.615/2004 Z. z., zákona č.583/2004 Z. z., zákona č. 757/2004 Z. z., zákona č.171/2005 Z. z., zákona č.628/2005 Z. z., zákona č.616/2006 Z. z., zákona č.267/2006 Z. z., zákona č.334/2007 Z. z., zákona č.335/2007 Z. z., zákona č.330/2007 Z. z., zákona č.205/2008 Z. z., zákona č.384/2008 Z. z., zákona č.445/2008 Z. z., zákona č.583/2004 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
V § 11b sa na konci textu paragrafu pripája nová veta, ktorá znie:
„Na začiatku každého verejného zhromaždenia obyvateľov obce alebo jej časti sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.“.
V § 12 sa za odsek 6 vkladá odsek 7, ktorý znie:
„(7) Na začiatku každého rokovania obecného zastupiteľstva sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.“.
Doterajší odsek 7 sa označuje ako odsek 8.
Čl. VI.
Zákon č. 350/1996 Z.z. o rokovacom poriadku Národnej rady Slovenskej republiky v znení zákonač. 77/1998 Z.z., zákona č.86/2000 Z.z, zákona č.138/2002 Z.z., zákona č.138/2002 Z.z., zákona č. 100/2003 Z.z., zákona č.551/2003 Z.z., zákona č.215/2004 Z.z., zákona č.360/2004 Z.z., zákona č.253/2005 Z.z., zákona č.320/2005 Z.z., zákona č.261/2006 Z.z., zákona č.199/2007 Z.z. sa mení a dopĺňa takto:
V § 25 odsek 1 znie:
„(1) Na začiatku každého rokovania schôdze národnej rady sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.“.
Doterajší text paragrafu sa označuje odsekom 2.
Čl. VII.
Zákona č. 224/2006 Z.z. o občianskych preukazoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č.693/2006 Z. z., zákona č.647/2007 Z. z., zákona č.445/2008 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
V § 6 odsek 1 písm.a) sa vypúšťa čiarka a vkladajú sa slová „a po zložení sľubu vernosti podľa osobitného zákona,“
Čl. VIII.
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. apríla 2010.
Dôvodová správa
A. Všeobecná časť
Vlastenectvo patrí medzí základné hodnoty civilizovanej spoločnosti a vyspelého národa. Preambula Ústavy SR zdôrazňujúc hodnotu identity sa odvoláva na politické a kultúrne dedičstvo našich predkov a na stáročné skúsenosti Slovákov zo zápasov o národné bytie a vlastnú štátnosť. A to v zmysle cyrilo - metodského duchovného dedičstva a historického odkazu Veľkej Moravy.
Európska demokratická spoločnosť sa riadi empirickou zásadou z histórie, že štát je národný a spoločnosť je občianska. Každý národný štát má svoj jedinečný znak, ktorým potvrdzuje svoju výnimočnosť, zároveň sa ním odlišuje od ostatných a súčasne však potvrdzuje občiansky charakter spoločnosti.
Napriek týmto skutočnostiam špecifická norma - zákon na ochranu vlastenectva v právnom poriadku Slovenskej republiky zatiaľ chýba. Existujú čiastkové normy, ktoré upravujú napr. použitie štátneho symbolu, ale len v súvislosti so štátnymi sviatkami, resp. medzinárodnými podujatiami - ide teda skôr o usmernenie výzdoby či zásad diplomatického protokolu a prevažne len jedného zo štátnych symbolov. Komplexná a osobitá úprava zatiaľ v právnom systéme SR chýba.
Slováci sú starý európsky národ, ich korene siahajú do 5. storočia a do čias Veľkomoravskej ríše v 9. storočí. Boli aktívnou súčasťou Uhorského štátu, pomáhali v stredoveku aj v novoveku brániť jeho kresťanskú civilizáciu. Žiaľ, Uhorsko sa na konci svojej existencie v 19. storočí, uchyľovalo k priamemu odnárodňovaniu Slovákov. Preto aj Rakúsko-Uhorská monarchia dostala prívlastok „žalár národov“. Krutá maďarizácia bola nielen popieraním občianskych práv, ale aj prirodzeného práva Slovákov na prejavenie vlastnej identity a práva na sebaurčenie.
Z úcty k stovkám národovcov, ktorí trpeli za národné presvedčenie, osobitne z úcty ku generáciám bernolákovcov a štúrovcov, vnímame zodpovednosť za dorastajúcu mládež, ktorej chýba jasné vedomie slovenskej identity, a u ktorej sa prejavuje národné bezvedomie hraničiace s ľahostajnosťou, ktorú paradoxne médiá vystavujú na obdiv.
To je stav znesväcovania základných hodnôt nášho štátu. Pri výskumoch sa sebavedomie a národné vedomie Slovákov preukázalo, ako jedno z najslabších v celej Európskej únii. Malé národy majú povinnosť voči sebe samým, preto treba tento škodlivý a nebezpečný stav zmeniť. Aktuálna je myšlienka Ľudovíta Štúra: „Najskôr musíme slúžiť sebe, potom iným!“ Na posilnenie národného povedomia, hlbokého vzťahu k národným tradíciám a na pestovanie moderného vlastenectva má slúžiť aj tento zákon.
Zmyslom predkladaného zákona je zásadná zmena postojov a prístupu zo strany štátnych a verejných orgánov na podporu vlastenectva. Ide o legitímne opatrenia a mechanizmy, ktoré by mali vyvolať pozitívnu zmenu postojov občanov k štátu. Predpokladajú sa taktiež stimuly pozitívne ovplyvňujúce nielen výchovu mládeže k vlastenectvu, ale zvyšovanie národného povedomia a identity u ostatných generácii občanov, žijúcich v Slovenskej republike. Slovenská republika je štát národný s rešpektom k budovaniu občianskej spoločnosti. Aj tento zákon bude rešpektovať všetky záväzky, ktoré má naša republika k Európskej únii.
Navrhujeme, aby sa pôsobnosť tohto zákona vzťahovala len na fyzické osoby, ktoré sú občanmi Slovenskej republiky. Súčasne navrhujeme, aby pôsobnosti tohto zákona podliehali aj právnické osoby, štátne aj neštátne inštitúcie, ktoré pôsobia na území Slovenskej republiky.
Ďalej navrhujeme priamu podporu pestovania vlastenectva zo strany štátu, zo strany samosprávnych orgánov, národných športových zväzov a verejnoprávnych médií. Ide o také formy podpory vlastenectva, ako je povinnosť, aby pred zasadnutiami vlády Slovenskej republiky, zasadnutiami Národnej rady Slovenskej republiky, zasadnutiami mestského i obecného zastupiteľstva, na verejných zhromaždeniach obcí, v školách na začiatku školského roku, každého školského vyučovacieho týždňa, aj pri odovzdávaní vysvedčení za prospech žiakom a študentom, vždy zaznela štátna hymna Slovenskej republiky.
Osobitne navrhujeme, aby školy v učebniach, kde prebieha vyučovanie mali povinnosť zabezpečiť, aby v nich bol štátny znak, štátna zástava, text hymny a preambula Ústavy Slovenskej republiky. To isté sa navrhuje v miestnostiach, kde prebieha rokovanie Národnej rady Slovenskej republiky, rokovanie Vlády Slovenskej republiky, rokovanie miestneho, obecného a mestského zastupiteľstva a zastupiteľstva samosprávneho kraja.
V súvislosti zo získaním občianstva (prevzatím prvého občianskeho preukazu), získaním občianstva podľa osobitných predpisov, keď sa preberá dekrét o zvolení za poslanca Národnej rady Slovenskej republiky, alebo služobná zmluva v súvislosti s nástupom do štátnej služby alebo verejnej služby, ak sa preberá dekrét o zvolení za primátora mesta alebo starostu obce, ak sa preberá dekrét o zvolení za poslanca mestského, obecného alebo miestneho zastupiteľstva, alebo zastupiteľstva samosprávneho kraja takýto občan alebo osoba skladajú Sľub vernosti Slovenskej republike. Obsahom tohto sľubu je zachovávať v každej situácii vernosť Slovenskej republike, jeho ústavnému zriadeniu, osobný záväzok chrániť územnú celistvosť, zvrchovanosť, suverenitu štátu, štátny jazyk a mať v úcte štátne symboly Slovenskej republiky.
Návrh zákona je v súlade s Ústavou Slovenskej republiky, predovšetkým Preambulou Ústavy SR, čl.1., čl. 2., čl. 3., čl. 5., čl. 6.,čl. 7., čl.8., čl. 9., čl.12., čl. 13., čl. 14., čl. 19. a čl. 23.
Návrh zákona je tiež v súlade s ústavnými zákonmi, zákonmi a ostatnými všeobecne záväznými právnymi predpismi, ako aj s medzinárodnými zmluvami, ktorými je Slovenska republika viazaná.
B. Osobitná časť
K Čl. I
K § 1 až 3
Navrhované ustanovenia ustanovujú predmet zákona, pôsobnosť a základné povinnosti zachovávať k štátnym symbolom Slovenskej republiky a k štátnemu jazyku Slovenskej republiky úctu.
K § 4
Upravuje výchovu k vlastenectvu vo výchovno-vzdelávacom procese a stanovuje povinnosti riaditeľom škôl zabezpečiť hranie štátnej hymny SR.
K § 5
Predmetné ustanovenie definuje sľub vernosti Slovenskej republiky. Sľub skladá každý, komu bol prvýkrát vydaný občiansky preukaz, cestovný pas Slovenskej republiky, udelené štátne občianstvo Slovenskej republiky a kto vstupuje do štátnej služby alebo verejnej služby. Sľub tiež skladajú poslanci NRSR a na začiatku školského roka žiaci základných a stredných škôl a to individuálne alebo hromadne.
K § 6
Ustanovenie na podporu vlastenectva zo strany orgánov samosprávy. Upravuje sa sľub vernosti povinnými osobami, hranie štátnej hymny orgánmi všetkých stupňov samosprávy ako aj na začiatku každého verejného zhromaždenia obce, mesta alebo samosprávneho kraja.
K § 7
Upravuje sa povinné hranie štátnej hymny SR aj športových podujatiach a súťažiach organizovaných národnými športovými zväzmi v SR.
K § 8
Ustanovuje sa podpora vlastenectva verejnoprávnymi médiami hraním štátnej hymny SR v čase medzi 23:30 a 00:30.
K Čl. II
V Čl. II sa ustanovuje pre vysielateľa a prevádzkovateľa retransmisie povinnosť zabezpečiť hranie štátnej hymny Slovenskej republiky v čase od 23.30 hodiny do 00.30 hodiny podľa podmienok ustanovených v navrhovanom znení.
K Čl. III a IV
V uvedených článkoch sa ustanovuje povinnosť hrania štátnej hymny v Slovenskej rozhlase a v Slovenskej televízie za podmienok určených v tomto zákone.
K Čl. V
Upravujú sa povinnosti v zákone č.369/1990 Zn. o obecnom zriadení.
K Čl. VI.
Upravuje sa zákon č. 350/1996 Z.z. o rokovacom poriadku NR SR
K Čl. VII
Upravuje sa zákon č. 224/2006 Z.z. o občianskych preukazoch v znení neskorších predpisov.
K Čl. VIII
Navrhuje sa, aby zákon na podporu vlastenectva nadobudol účinnosť 1. apríla 2010.
Doložka finančných, ekonomických, enviromentálnych vplyvov, vplyvom na zamestnanosť, podnikateľské prostredie a informatizáciu.
Návrh zákona nezakladá zvýšené nároky na výdavkovú časť rozpočtu, rozpočtov územných samospráv ani verejných rozpočtov.
Navrhovaná zákonná úprava nemá vplyv na zamestnanosť, podnikateľské prostredie, životné prostredie ani informatizáciu spoločnosti.
Doložka zlučiteľnosti návrhu zákona s právom Európskych spoločenstviev a právom Európskej únie.
1. Predkladateľ návrhu
skupina poslancov Národnej rady Slovenskej republiky
2. Názov návrhu zákona
Návrh zákona na podporu vlastenectva
3. Problematika návrhu zákona
a) nie je upravená v práve Európskych spoločenstiev,
b) nie je upravená v práve Európskej únie,
c) nie je obsiahnutá v judikatúre Súdneho dvora Európskych spoločenstiev alebo súdu prvého
stupňa Európskych spoločenstiev.
Keďže problematika návrhu zákona nie je upravená v práve Európskych spoločenstiev a práve Európskej únie, je bezpredmetné vyjadrovať sa k bodom 4 až 6 doložky zlučiteľnosti.
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
Utolsó kommentek