Vasárnap volt. Tunéziai harmadik műszak után ültem a Mac előtt, üres aggyal meredtem a képernyőre. Vasárnapi hírtelenség, a polműsorok már lementek a tévében, este még a focieredmények, aztán ennek a napnak is vége. Megint egy átlag mínusz ügyelet.
Családi idill, mellettem Toshibáján T. dolgozott, valami iskolai szart írt, közben a Mac megosztott wifijén netezett. Egyszer csak a kommunikációs helyzetből egyáltalán nem következő módon azt mondta: “Nem érzed úgy, hogy mostanában szar a blogod? Unalmasak az írásaid.”
T. minden írásomat elolvassa, azokat is, amelyek nem érdeklik őt - a többség ilyen. Nagyon szigorú kritikusom, egyáltalán nem elfogult, egy Németh Zoltánba oltott Bán Zoltán András kutya f@sza lenne hozzá képest. Ha tehát ő ad visszajelzést, nem árt komolyan venni.
Mi egy blog “jóságának” vagy “szarságának” fokmérője? A látogatottság? Azt - Networked Blogs, Facebook, Twitter, Iwiw, bármi nélkül - 12 ezer egyedivel sikerült emelni. Tavaly 29 725 volt, idén eddig 42 304. Pontos számok az év végi összegzésben. De valszeg nem itt kell keresnünk.
Én is érzem, hogy - főként az utóbbi hónapokban - a blog nem olyan, mint amilyennek szeretném, hogy legyen. Hogy analógiával éljek, egy nőgyógyász sem szokott pornóoldalakat nézegetni szabadidejében. Ha az ember hivatalból ír, lehet, hogy szabadidejében inkább horgászni kellene, ahogy Vályi Pista javasolta, egy autószerelésről szóló beszélgetés során...
A válasz keresése a 2011-es év to do listjén szerepel.
Utolsó kommentek