De most nem erről szeretnénk írni, hanem egy némileg könnyebb témáról, ez pedig a markecolás. Tegnap a Besztercebányai Kerületi Bíróság összesen 59 hónapot osztott ki markecolás miatt. Na gyerekek, ki tudja megmondani, mi a markecolás? Ne guglizz!
A fel- majd eltűnő szavakat a buzgár (ez nem valami homoš dolog) példájával szokták prezentálni. Ugyebár, mikor a nagy dunai árvíz elvitte a fél Csallóközt, a nyomán sok buzgár - A buzgár árvíz során a töltések mentett oldalán megjelenő vízfeltörés. A buzgár alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki, és magával viszi a vízáteresztő réteg finom szemcséjű anyagát. Folyóink mentén árvíz esetén gyakori jelenség. - keletkezett, és utána a szlovmagy sajtó soká használta a buzgárként tört fel szókapcsolatot. Aztán levonult az árvíz, és a buzgárként tört föl is kivonult a sajtóból.
Ha bemegyünk az OSZK-ba, és két világháború közötti bulvárlapokat (vagy ahogy akkor nevezték: revolverlapokat) olvasunk - mert voltak ilyenek, ne higgyük, hogy a Blikk volt az első a rendszerváltás után -, ott gyakran találkozhatunk a markecolás kifejezéssel. A markecolás az, amikor - jellemzően ittas - férfi vendégeket szexuális szolgáltatások ígéretével félreeső helyre csalnak, itt viszont pina helyett a fejére kap egy jókorát, kifosztják, és hogy úgy mondjam: baszhatja. Tehát a szexuális motívum mégiscsak jelen van, még ha az áldozat nem is így gondolja.
A markecoláshoz ketten kellene, a csalétek, és a verőember, aki jellemzően a "hölgy" stricije. A markecolás előnye, hogy a lányok nem használódnak el olyan gyorsan, ellenben hátránya, hogy az áldozat feljelentést tehet, testi sértésként vagy rablásként állítva be az ügyet.
Nos, egy ilyen per végére tett pontot a kerületi bíróság. A 24 éves Andrej Samkot 39 hónap szabadságvesztésre ítélte, míg a csalétekként közreműködő barátnőjét, Lucia Dinková 20 hónap felfüggesztettet kapott.
A story klasszikus szegény embert még az ág is húzza történet: a sértett épp állása elvesztése miatt italozott, mikor Samko több nőt is felkínált neki - ebből már kitalálhatjuk, mi volt a foglalkozása. A sértett Luciát választotta. Amikor a garázssoron a tarifáról egyezkedtek, a streici rátámadt az áldozatra, elvette a pénzét és a telláját.
Az ügyész súlyosbításért fellebbezett Lucia számára, de a bíróság ezt elutasította. A bíró elrendelte a szabadságvesztés azonnali végrehajtását is: magyarul a bíróságról ment a sittre.
Ennyi a story. Nem különösebben érdekes. Tavaly 94 gyilkosság történt, azok bármelyike érdekesebb ennél, irreverzibilitása folytán. Csak azért említettem meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, mennyire szabályos a hazai rendőrségi tudósítások (mert bűnügyi riportok már nincsenek is) nyelvezete. Egyáltalán nem használják sem a bűnözői, sem a zsaruszleneget, vélhetően a nyelvvel való kapcsolatok hiánya miatt. Múltkor egy gazdasági nyomozóval italoztam. Bűnügyekről beszélgettünk. Ezek nevét ő szlovákul mondta. Pedig van nekünk mindenre szavunk. Olyan rendes, hivatalos is, meg szleng is. Csak kevesen ismerik.
A következő, s egyben záró bekezdés a nyelvművelés jegyében íródik. Az gazdasági bűnözés egyik formája, mikor egy céget, mellyel különböző üzelmeket szeretnének véghez vinni, más nevére íratnak. Bűnöznek, majd az áldozat elviszi a balhét, szabadul, és pénzt kap. Vagy - b verzió - megölik. Szlovákiában ez utóbbi forma számított tipikusnak. Ezeket a szlovák szlengben biele konenak nevezik, fehér lovaknak. Tanácstalan hírszerk kollégák meg még van, hogy le is fordítják. Nekünk, magyaroknak a fehér ló az, amiért Svatopluktól megvettük ezt az országot, vagy amin a nagybányai vitéz vitéz nagybányai bevonult Komáromba. Aki viszont a nevét adja egy vállalkozáshoz, és aztán a meszesgödörben végzi, arra van egy szép magyar szavunk, amit Magyarországon sokan ismernek, nálunk is, de nem tudják, hogy ez azonos a fehér ló fiával, pedig igen: ez pedig a stróman. Úgyhogy ezt használjuk!
Utolsó kommentek