tg-ltatsthtetet-06-01

Egy hete ilyenkor nyitottak a szavazóhelyiségek, hogy aztán a tervezett, 22 órai zárás helyett az áramszünet miatt 22.30-kor zárjanak, földrengést hozva.

Az első kézből kapott reakciók mindig fontosak, tekintsünk hát vissza az első, a témában megjelent kommentárokra.

Új Szó: Molnár Norbert, Sidó Árpád

Sme: Peter Schutz, Lukáš Fila, Peter Morvay, Luboš Palata

Pravda: Márius Kopcsay, Peter Javůrek

Hospodárske noviny: Dag Daniš

Többen, többféleképpen magyarázzák az MKP kudarcát, ill. a Most-Híd sikerét, és a szlovmagy párbeszéd további lehetőségeit (egyébként téma az egész héten, de hát mindent nem linkelhetünk, tessék megdolgozni érte).

De - ahogy Szőcs Gézával mondtuk korábban - Ki cserélte el a népet? Alaposan a számok mögé kellene nézni. Mert ha elhinnénk azt, hogy egyik napról a másikra a szlovákiai társadalom egy nagy jobbra átot csinált, csattantak a bokák, és a nackósok eltűntek, egyik pillanatról a másikra az összes szlovák demokrata lett, és keblére ölelte az első szembejövő magyart, akkor nagyot tévednénk. (ugyanez, megváltoztatva a megváltoztatandókat, elmondható a magyarokról is, de ők a kisebbség, velük kell jó fejnek lennie a többségnek.)

----------

Nemsokára összeül a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa. Kíváncsi vagyok, miben fognak megegyezni... Egyrészt jogosan tarthatunk attól, hogy a régi gárda egy részében erős lesz a vágy pozícióik konzerválására, és igyekezni fognak stabilizálni saját pozícióikat, elkenve a számonkérést. Az pedig nem lehet, hogy a kialakult helyzetért csak Bugár Béla  okolható, az ő oldalukon pedig senki sem hibázott. A kudarcnak vannak objektív okai, ezeket meg kell nevezni. Vajon fognak-e bármiféle elemzésekre támaszkodni a vita során, vagy csak azt fogják mondani, ami gondolnak.

Másrészt azt sem lenne jó, ha a fenenagy számonkérési vágyban teljesen legyalulnának mindent, és a fürdővízzel a gyereket is kiöntenék. Vannak még EP-képviselők, megyei képviselők, polgármesterek, és az a 110 ezer szavazat is kötelez(ne). Tessék abbahagyni a csetlést-botlást, és végre központi kommunikációba kezdeni.
(Frissítve: képek itt.)
----------

A mindkettőnk számára fontos civil szervezettel egy nem várt dolog történt a héten. T. is javasolt egy megoldást, és én is. Az eszmecserét végül T. így zárta le: úgy lesz, ahogy én gondolom, mert én úgy ítélem meg a helyzetet, mint egy normális ember, te pedig, mint egy újságíró. Hát..., van ilyen...

(Döglött oroszlán bajszát csavargatni kifejezetten csúnya dolog, de ezt a fejezetet le kell zárni. Folytatódik az ekézés.)

Vasárnap hajnalban Csáky Pál nagyon rosszul kommunikált. Ezen a blogon is többször megírtuk már, hogy az "úgy felelnek, hogy nem felelnek" csak az irodalomban szép, a politikai kommunikációban nem elfogadható stratégia.
Azt is sokszor megírtuk, hogy az MKP-nak hiányoznak a háttérintézményei. Nincs olyanja, amilyen az összes jobbos think-thank az SDKÚ-nak (volt a második kormánya alatt). Az MKP azt hiszi, hogy a kommunikáció az, hogy időnként a sajtóosztályuk küld egy sajtónyilatkozatot.
Csáky Pálnak vasárnap hajnalra két beszéddel kellett volna készülni, egy győzelmivel, és egy vesztessel. És ha a B helyzet áll fenn, akkor azt mondani a titkárnőjének: a B beszédemet kérem. Ez nemhogy nem így volt: nem elég, hogy a pártelnök semmilyen beszédet nem mondott, hanem Berényi Józsefet küldte le, hogy takarítson. Berényi József - minden tiszteletem mellett - elnökHELYETTES. Ez a helyzet pedig elnököt kívánt.

Ugyancsak nagyon fáradt és erőtlen volt a vasárnap délelőtti sajtótájékoztató is, melyen CSP bejelentette az elnökség lemondását. Tudom, hogy ha az embert hasbarúgják, nincs kedve keringőt táncolni, de ez is jelzi, hogy nem volt kommunikációs terv erre a szitura, és hogy az MKP-nak nincs beszédírója. Újra elkövették azt a hibát, amit már sokszor: azt üzenték, hogy majd ezt mi itten a párton belül elintézzük. Annyit kommunikáltak, hogy lemond az elnökség, összehívják az OT-t, aztán meg a kongresszust. Arról beszéltek, hogyan fogják a helyzetet menedzselni a párt struktúráin belül. A 10 ezer körüli(?) tagság, meg az a 110 ezer ember, aki az MKP-ra szavazott, joggal várná el, hogy válaszoljanak a bennük - szintén joggal - felmerülő: Most mi lesz, bazmeg? kérdésére. Megnyugtassanak, irányt mutassanak, vagy legalább csináljanak valamit. Mert egyelőre a válságkommunikáció pár CSP-kommentben merült ki a FB-n. Kevés, mint árvaházban a szülői értekezlet.

*****

A leköszönő pártelnök biztosan nem örvendeztette meg a tagságot azzal az interjúval, amely a hétfői Új Szó 5. oldalán jelent meg. Csáky Pál Veres István kérdésére - Nem tartanak attól, hogy a párt tagjai tömegesen kezdenek átlépnek a Hídba? - ezt a feleletet adta: Igen, ezt a lehetőséget sem lehet kizárni.
Valószínűleg a párttagok nem örülnek ennek a nyilatkozatnak. Persze, biztosan lesznek olyan polgármesterek, akik az őszi önkormányzati választásokra gyúrva - melyeket hagyományosan a parlamenti választások győztese szokott vinni -, pozíciójukat féltve/érdekből/számításból/meggyőződésből/csak (a nem kívánt törlendő) átlépnek a Most-Hídba, vagy kilépnek a pártból. Nem elég, hogy a párt vasárnap 10.30-tól hallgat, egy jó szót nem szóltak a választókhoz, leszámítva azt a két sort, amit feltettek az mkp.sk-ra, hanem a pártelnök még bele is rúg a tagságba, amely valszeg egyébként sem érzi jól magát.

*****

Anyám, a számok nem hazudnak, mondhatnánk Petőfi Sándor után szabadon. Vessünk egy pillantást arra, az egyes választási körzetekben mennyi szavazatot kapott az MKP, és mennyit a Most-Híd.

hely    MKP    MOST-HÍD
Pozsony    1606    20 291
Malacka    10    810
Bazin    24    924
Szenc    1563    5671
Pozsony megye 3203    27 696  

Dunaszerdahely    21 262    32 909
Galánta    6621    13730
Pöstyén    8    669
Szenic    14    627
Nagyszombat    29    1455
Nagyszombat megye    27 934    49 390

Bán    5    147
Vágújhely    14    583
Vágbeszterce    12    555
Privigye    32    1130
Trencsén    12    1724
Trencsén megye    75    4139

Komárom    17 817    19 409
Léva    7618    9965
Nyitra    1728    5611
Érsekújvár    5952    11 265
Vágsellye    3952    6660
Párkány    7412    6275
Nagytapolcsány    3 322
Nyitra megye    44 482    59 498

Csaca    4    380
Alsókubin    9    347
Liptószentmiklós    13    580
Turócszentmárton    21    910
Námesztó    6    361
Rózsahegy    12    421
Zsolna 22    1634
Zsolna megye    87    4633

Besztercebánya    35    1483
Berznóbánya    12    398
Losonc    3894    5359
Rimaszombat 8808    9273
Nagykürtös    3578    3124
Zólyom    42    1274
Garamszentkereszt    29    842
Besztercebánya megye    16 398    21 275

Bártfa    19    429
Homonna    14    746
Késmárk    18    310
Poprád    38    1083
Eperjes    56    1930
Ólubló    11    161
Sztropkó    11    105
Felsővízköz    10    173
Varannó    9    523
Eperjes megye    186    5460

Kassa    1553    8897
Kassa-vidék    3539    7988
Nagymihály    2662    3541
Rozsnyó    3214    6100
Igló    30
Tőketerebes    6275    5301
Kassa megye    17 273    32 970

Országosan    109 638    205 538
városok    33 935    100 216
falvak    75 703    105 322

Forrás: volbysr.sk
Lehet elemezni.

(Azok kedvéért, akik nem ismernek, és a bajszuk alatt most azt mormolják, hogy ez is biztos valami genya hídas blogja, egy disclaimer a végére: e sorok írója az összes eddigi parlamenti választáson az MKP-ra szavazott.)

A fotós kolléga iPhone-ján nézzük az új szerverre költöztetett, az olvasók rohamát becsülettel, ufófejmentesen álló Új Szó Online-t. Egy-két érdeklődő is rá-ránéz a kijelzőre. Ez még csak 4 százalékos eredmény, ez semmi - mondják. Aztán 25, 50, 56, 60, 75, 90, teljes feldolgozottság, már otthon a Mac előtt, de bizony a magyar párt neve mellett a szám nem emelkedik magasabbra 4,33-nál. Azért nem, mert elkúrták - mondhatnák némileg leegyszerűsítő módon, de azért nézzük meg, hogy kik és hogyan.

Az idei parlamenti választás legnagyobb vesztesége az a 110 ezer magyar szavazat, amely elveszett.

Az MKP nem vett róla tudomást, hogy
a, attól, hogy Bugár Béla azt mondta, hogy a Most-Híd nem egy másik magyar párt
b, attól, hogy ők azt mondták, hogy Bugár Béla azt mondta, hogy a Most-Híd nem egy másik magyar párt
c, attól, hogy kimondják, hogy ők a magyar párt, és a másik, az nem az - mert BB tényleg ezt mondta -
a népek még azt fogják gondolni, hogy: de, az. Lebo Bugár! Értem, amit mond, magyarul beszél. El tudom olvasni a plakátját.

Az MKP úgy vélte, hogy a szlovákok nem fognak egy magyar pártra szavazni. Ez logikusnak tűnő, és hihető megállapítás. A felvidéki magyarok jó része egyetértene vele. És valóban, Gyetván és Csacán nem tépték ki egymás kezéből a szavazók a 18-as listákat, de ha belepillantunk a kerületek és járások szerinti bontásba, akkor bizony láthatjuk, hogy a Most-Híd ott is kapott, ahol az MKP nem, vagy alig. Pl. a Bazini járásban a M-H 924 szavazatot kapott, az MKP meg annyit, mint Jack Bauer kedvenc száma: 24-et. Ez azért csak 900 szavazatnyi különbség. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a M-H még Dunaszerdahelyen is rányomott laza 12 ezret az MKP-ra Galántán kétszer annyit ért el stb. stb. stb., szal' ha így végignézzük az egész tabellát, akkor láthatjuk, hogy a megyei választási Bukásban még kiparodizált szlovák szavazatok is hozzájárultak ahhoz, hogy annak, aki most kívülről fogja nézni az Alexander Dubeček téri épületet, 109 638, míg annak, akinek bent 14 képviselője lesz, 206 538 szavazata lett. Sok kicsi sokra megy.

Az emberek megették a szlusnoszty, meg a szeressük egymást gyerekek maszlagot. Amivel nincs gond, mert - mint korábban írtuk, még akkor is, ha az emberek nem érdemlik meg - szabad választójog van. Elméletileg a választó képes rá, hogy eldöntse, mi a jó neki. Persze, a gyakorlat azt mutatja, hogy egy Smer-SNS-HZDS annyira nem jó a választónak, sem rövid, sem hosszú távon, itt bukik meg az elmélet...

Szőcs Gézának van egy drámája, Ki cserélte el a népet? Ez a címe. Sántha Attila-szemináriumon egyetemi éveimben elemeztük, természetesen poétikai szempontok alapján, de a népet nem lehet lecserélni. Mi baja hát a népnek, hogy így bemutatott az "egy igaz magyar pártnak"?

A szlovák és magyar sajtóban és blogoszférában egyaránt van egy olyan erős vonulat, mely szerint az MKP a kettős állampolgárságra, a Trianon-törvényre, a választás napja előtti Orbán-találkozóra, a Fidesz exkluzív figyelmére baszott rá. A korombeli vagy idősebb olvasók emlékezhetnek rá, mikor Duray Miklós azt mondta a Fidesz-nagygyűlésen Viktornak, hogy a Felvidék veled van, mekkora böfögés lett belőle idehaza, hogy nem, nincs vele, vagy messze nem az egész. Ez most beigazolódni látszik. A kettős állampolgárságot, miértjét, hogyanját, értelmét, úgy tűnik, a nép egy része felé nem kommunikálták le kellő alapossággal, mert nagyon rágörcsöltek. A túlzott Magyarország felé való fordulás visszaütött, az emberek inkább hittek annak a Bugárnak, aki a választások előtti napon megjelentetett fizetett hirdetésében azt írta, a kettős állampolgárság fontos, de problémáinkat itt kell megoldani.

Nem egy MKP-s képviselőjelölttől hallottam, hogy ők nem a szlovák pártok, hanem a Most-Híd ellen küzdenek. Hiba volt.

Azt, hogy gyenge volt az MKP kampánya, nem mondhatnánk. Voltak nagy, monstre akciók, melyekre sok ember elment. És biztosan jól érezte magát. De hát azok közül, akik Csepregi Éva végett elmentek egy Híddal rendezvényre, sem mindenki szavazott rájuk. Az internetes jelenléttel azonban továbbra is voltak gondok.

Az MKP a kampányt túlzottan a 40+ korosztályra, a stabil, megbízható, fegyelmezett választókra építette. Ugyanakkor – ezt több MKP-s képviselő-jelöltnek többször mondtam, sőt, már abban az időben, mikor BB volt az MKP elnöke, írtam róla - az MKP alig tett valamit, hogy megszólítsa a fiatalokat. A M-H meg igen. Honnan van itt ennyi jó nő? – veti fel a kérdést az Új Szó azon munkatársa, M-H rendezvényéről tudósított. l Az MKP-s tudósításban nem olvastam ilyent.

Persze, amellett, hogy elmondjuk, mit tett rosszul szerintünk az MKP, elmondhatnánk, hogy mit csinált jól a Most-Híd, ez azonban nem érdekel bennünket. Azt kétségkívül el kell ismerni, hogy az OKS bevásárlása ragyogó húzásnak bizonyult, hisz olyan szürkeállományt sikerült venni, amely nekik nem volt. Šebej a szlovák külpolitikai publicisztika csúcsán tanyázik, Dostált nem kell bemutatni, Peter Zajac az egyik legjegyzettebb irodalomtudós, Peter Osusky pedig rektorhelyettes. Azért a magyar névsorban messze nincsenek ilyen kaliberek.

Az MKP kibukása több kérdést is felvet. Mi lesz a politikából élő emberek tömegével, parlamenti képviselőkkel, akik most döbbentek rá, hogy biz a parlamenti szék nincs hozzájuk ragasztva, asszisztensekkel, pártmunkásokkal. Egy részük biztosan nem tud visszatérni az eredeti foglalkozásához, tehát ez most számukra komoly egzisztenciális válság is lehet. A párt ugyanis messze nem fog tudni mindenkit elhelyezni, mindenkiről gondoskodni, hisz neki is elég lesz a baja. Egy parlamenten kívüli pártnak akkora apparátusra sincs szüksége.

És – mivel a politika jórészt a pénzről szól –: hogyan fogja befolyásolni a szlovmagy pénzelosztó mechanizmusokat a M-H győzelme. Vajon fognak-e zsét juttatni a köztudottan MKP-közeli kulturális- és civil szervezeteknek? Avagy, tágabban, úgy is feltehetnénk a kérdés, fogják-e azokat is képviselni, akik nem rájuk szavaztak? Például engem, vagy Kövesdi kollégát?

Mi lesz a magyar-magyar kapcsolatokkal, hisz Budapest kegyeltjei egyértelműen nem ők voltak.

Újságírói és blogger szempontból érdekes periódus elé nézünk.

És ne feledjük, nemcsak 7 hídász magyar képviselő van, hanem az SaS listáján bejutott Somogyi Szilárd is, aki szintén magyar gyerek. Bízzunk benne, hogy ő is a szlovákiai magyarság érdekeit fogja képviselni.

(Ja, és az MKP mellett a választás másik nagy vesztese a közvélemény-kutató szakma egy szegmense. Az eredmények ismeretében most már tudjuk, ki az aki összevissza mér. Győztesei pedig a M-H mellett a reklámszakma lovagjai, akik akkorát szakítottak, mint már régen…)

(Ez az írás nem vizsgálja, a Most-Híd létrejöttének körülményeit.)

Ma reggel olyat olvastam a Felvidék Mán, hogy kis híján a Macre öntöttem a kávét. Szűcs Dániel, a portál publicistája brutálisan elgyepálta Csáky Pált. A Magyar Koalíció Pártja elnöke azért kapott az arcára, mert visszafogottan nyilatkozott a kettős állampolgárságról. Mint tudjuk, azt kérte a magyar féltől, hogy június 12-ig ne nagyon erőltessék ezt a témát.
Ha nem tudnám, hogy egy konzervatív szerkesztőségről van szó, azt hinném, alaposan begombáztak előző este. Más nem magyarázhatja, hogy egy pártlap elfenekeli a pártelnököt. Ez példátlan.

Nem tudom, ki Szűcs Dániel, csak azt tudom, hogy gyáva. Azt gondolja Csákyról, hogy "mekkora féreg", ám ezt a mondatot ismerősei szájába adja. Nem meri azt írni, hogy "ez a Csáky mekkora féreg", hanem hogy "ismerősei mondták, mekkora féreg". Megjegyzem, még Barak László sem nevezte féregnek Csákyt, holott bármibe fogadnék, hogy CSP nincs ott BL 10 legkedvesebb politikusa között.

Na, gondoltam, este, majd ha vége a munkámnak, megemlékezünk róla fmr értékű blogocskánkon. Délután szorongás kerített hatalmába. A nyomtatott sajtóban amit kiadnak, az ott van, örökre. De az online szférában egy kattintás csak visszacsinálni valamit. Mi van, ha átszóltak a pártközpontból, vagy öncenzúrát gyakoroltak? Így is lett, hűlt helyét találtam a "bátor, szókimondó" cikknek. Valszeg az történt, hogy Erzsók tekintetes asszony bement, megkérdezte, hogy Mi van Danika, elgurult a gyógyszered vazz?, adott neki két pofont, majd levette a cikket. Szűcs Dániel örülhet, hogy nem ásták el a Szaharában, ugyanis a Freedom House jelentése szerint Marokkóban nem szabad a sajtó (országjelentés itt).

Milyen szerencse, hogy a Google megőrizte nekünk (UPDATE: a teljes szöveg ott a kommentek közt). Ha beírjuk a 'csáky pál kettős állampolgárság mekkora féreg szűcs dániel jelző bugári mélységekben szalonképes' keresőkifejezéseket, akkor ezt dobja ki.

Ha azonban kattintani próbálunk, ezt látjuk.

Gratulálunk a bátor szerzőnek, és a bátor szerkesztőségnek.

Ha ő kezd bele hamarabb, akkor a Bugár Béla blogírásba fogott c. posztunkba került volna az is szócska. De Bugár beelőzött. (Egyelőre csak blogírásban, a többit majd majd meglátjuk június 13-án.) Nos, amikor megtudtuk, hogy Csáky Pál a Facebookon blogol, először arra készültünk, megdorgáljuk őt, mivel nem gondolt a közösségi portálon nem regisztrált MKP-szimpatizánsokra, érdeklődőkre. De a blogolást oldalon műveli, mely kívülről is elérhető.

Megnéztük, a párt honlapján van-e nyoma a pártvezető blogolásának. Az MKP-honlapon a címek továbbra sem kattinthatók, csak a folytatás-ra kattintva lehet továbbjutni, ez marokkói/bici-kézjegy… Csáky egy asztali gépen és egy notebookon is blogol. (Azt azért meg kell hagyni, hogy az elnök jeles barátjának, OV-nak némileg jobb gépe van. )

Az első sokk itt ért bennünket: "A blogbejegyzés megtekinthető itt: www.csakypal.eu - itt természetesen a Facebookon regisztrált Olvasóknak lehetőségük nyílik saját megjegyzéseik beküldésére is." A mondatban az MKP honlapján a csakypal.eu kattintható. Azonban a klikk nem egy honlapra visz tova bennünket, ahogy várnánk, hanem Csáky Pál Facebook oldalára. Először azt hittem, rossz a link, mindenkivel előfordult már, hogy vmit rosszul linkelt be, na hát, istenem… Beírtam a böngészőbe, hogy csakypal.eu, de az is a Facebookra vitt. WTF? Ennek kb. az az üzenete, hogy Csáky Pálnak nem futja egy rendes személyes honlapra. Igaz, a párt honlapján van egy személyes szekciója, de ilyen megoldással, hogy nem tanyasi önkormányzati képviselő, hanem vezető politikus csak egy közösségi portálon tart fenn "honlapot", ritkán találkozhatunk. Az MKP fejben még offline párt (volt), ezt az is jelzi, hogy 2007-ben hagyták: a csakypal.sk az ősi ellenség(ük) birtokába kerüljön. Na de nem az MKP webstratégiájáról akarunk itt értekezni, részben mert nem ez a cím, részben, mert ismereteink e téren hiányosak, úgy is mondhatnánk, nem értünk hozzá.

Csáky Pálnak eddig három bejegyzése van, mely azonban négy: az első posztot szlovákul is publikálta, ill. van egy magyar posztja a kampányról, és egy szlovák a hazafias törvényről. Az első, előszószerű bejegyzésben a céljait fekteti le. "Vallom, hogy a személyes kapcsolattartást nem lehet igazából semmivel helyettesíteni. Az elmúlt évtizedben kormánytagként átlagosan 5-6 ezer kilométert tettem meg havonta, hogy minél több összejövetelen, minél több rendezvényen részt vehessek, minél több emberrel találkozhassak. Az utóbbi három évben, amióta pártelnöki feladatokat is ellátok, ez a szám 7-8 ezer kilométerre nőtt havonta.
Érzem, látom, tapasztalom azonban, hogy a fizikai megjelenés lehetőségei sok szempontból korlátozottak. S bár nem vagyok nagy híve a virtuális világban való túlzott jelenlétnek, el kell ismernem, hogy egy bizonyos kapcsolattartási igény fölött, modern világunkban a virtuális kapcsolattartás is megkerülhetetlen."

A blog létrejöttét közösségi legitimációval támasztja alá: "Eleget teszek tehát a sokszor megfogalmazott kérésnek: indul a Csáky-blog. Előre is megköszönöm mindenkinek, aki megtisztel azzal, hogy írásaimat elolvassa majd, s azokhoz nyitott szívvel és lélekkel fog közeledni."

Csáky Pál író, és hamarabb volt író, mint politikus, így hajlamosak vagyunk elhinni neki, hogy tud írni. Egy íróval szemben az olvasó magasabb stilisztikai és helyesírási elvárásokat támaszt, mint egy "csak blogger"-rel, vagy csak politikussal szemben. Azonban kérdés, a napi politikusi munka mennyire fogja lehetővé tenni számára, hogy rendszeresen blogoljon (a ghostwritter dilemmát próbálom felvetni). Esetleg diktafonra mondja, az apparátus meg majd begépeli, mint Ferenc testvér esetében.

A második, és első valós bejegyzés a kampányról szól, a harmadik, és első szlovák nyelvű pedig a hazafias törvény álságosságára mutat rá.

Természetesen Csáky Pálnak is sok jó posztot kívánunk.

Ha bloggerszemmel nézünk a kezdeményezésre, meg kell ismételnünk egy Bugár esetében már elmondott mondatot, megváltoztatva a megváltoztatandókat: sokkal jobb lett volna, ha a Csáky-blogot valós blogkörnyzetebe teszik, mert ami itt, eddig van, az technikai szempontból semmi: szöveg egy képernyőn. Ajánlott olvasmány mondjuk a Blogvilág Mi kell a bloghoz c. posztja.
És ha már veszi a fáradságot a szlovák blogolásra, a sme.sk-n vagy az aktualne.sk-n sokkal több embert érne el.

Egyelőre 4-4 bejegyzése van Csákynak és Bugárnak is. Majd megversenyeztetjük a blogokat, és persze kíváncsian várjuk, hogy június 12. után is lesz-e Csáky-blog.