tg-ltatsthtetet-06-01

A barátnőm húga 19 éves. Elsőválasztó, így ebben az évben akár ötször is urnákhoz járulhatott volna. Nem járult. A második fordulóban elment Radičovára szavazni, meg most, a megyei választásokon nagy nehezen sikerült rábeszélni – miután a helyi MKP-elnök is telefonált hozzájuk –, hogy menjen el szavazni. Persze, mindkét esetben több volt az unszolás, mint a meggyőződés. Agyfaszt tudok kapni attól, mikor a körülöttem levők szidják a rendszert, de arra a kérdésre, hogy: oszt' szavazni vótá-e?, nemmel felelnek.

Persze, nem magáról a barátnőm húgáról szeretnék írni, hanem a jelenségről: a politikai pártok semmit nem tettek azért, hogy megszólítsák őt elsős egyetemistaként: menj el szavazni vazze.

Az óriásplakátkampánnyal igazából csak azt lehet megmutatni, mennyi pénzünk van. Ez a korosztály már print sajtót csak nagyon ritkán olvas, híradót nem néz, kampányrendezvényekre meg nem jár, főként akkor nem, ha azok (olykor C- vagy Zs-kategóriás) nóta- és operetténekesekkel vannak színesítve. Az igazából nem érdekel, hogy a szlovák pártok nem próbálták őt elérni, de a Magyar Koalíció Pártja miért nem tesz/tt semmit, hogy elérje az elsőválasztókat? A fiatalokat. Az ifjakat…

Először is szögezzük le, az ICS egy bohózat. Az, hogy harmincas, ill. azon túli felnőtt emberek úgy próbálják meg magukat beküzdeni a pártstruktúrába, hogy azt állítják magukról: ők az ifjúság – vicc. (Persze, tegyük hozzá, az ifjak nem is nagyon törik magukat a pártba…) Azért van szükségük erre a manőverre, mert – központi ifjúságsupportáló nyilatkozatok ide vagy oda – ha a helyi struktúrákban szeretnék bontogatni a szárnyaikat, a helyi bizniszeiket féltő öregek úgy vernék el őket a vályútól, mint annak a rendje. Menjetek csak a homokozóba, gyerekek… ICS, az kell nektek. Nehogymá’ egy 22 éves egyetemista mondja meg nekem, hogyan kell szociális otthont privatizálni Nyitra megyében…

És ha még az ICS egy komoly dolog is lenne, az még mindig csak a pártifjúság. Az Ifjú Gárda. A szlovmagy fiatalok egy alatti százaléka. És a többivel mi lesz? Az ifjúság megszólításának hatékony módja lehetne, ha kinevelnének sikeres „ifjúkádereket” az „Ifjú Gárdából”, ezeket egyrészt lehetne zászlóként mutogatni, hogy lám, nemcsak a képviselőasszisztensek, polgármesterek és járási pártelnökök gyermekei vágynak (ifjú)politikai pályája; másrészt ezek hitelesebben tudnának szólni az ifjúsághoz, mint az ötvenes Csáky Pál, vagy a negyvenes Farkas Iván. Ui., ha az ifjú rájuk néz, legfeljebb azt mondhatja: baze’, mint az apám otthon, és ezzel sokat gyengült a hatékony megszólítás esélye. Azonban a párt még arra se volt képes, hogy vonzó, vagy legalább ismert második vonalbeli, regionális politikusokat neveljen ki. (Aki nem ért egyet ezzel az állítással, az lakhelyén álljon ki egy forgalmas közterületre, és kérje meg a szembejövőket, hogy nevezzenek meg három MKP-s megyei képviselőt. A kudarc borítékolható.) Ifjúkáderekre meg már nem maradt idő…

Az f2f kommunikáción túl – melyben a párt nem jeleskedett –, az egyetlen hely, ahol el tudnák érni az ifjúságot, az internet. Az MKP internetes jelenléte azonban leginkább Bret Easton Ellis egy regénycímével vethető egybe. OK, honlapja van, de az már a szó szerint garázscégként működő gumiszerviznek is van, ahova a kocsimat hordom. A mai honlapdömpingben, amikor már szülőfalumban is csaknem minden vállalkozásnak van honlapja, egy honlap, az semmi. Egy honlapra csak az megy rá, akit érdekel. Komáromban gyakran szokott mellettem parkolni egy autó, amire az van írva, hogy www.jazminparty.sk. Sose mentem rá erre a honlapra, mert nem érdekelt. Ahogy egy 17 éves, jövőre elsőválasztó gépészeti szakközépbe járó ifjoncot sem érdekel az MKP. A párt honlapja egyénként mindennek nevezhető, csak fiatalosnak nem.

Hogy követhették el azt a balfaszságot, hogy a csakypal.sk-t nem foglalták le, így ha valaki ezt beírja, akkor az a Paraméterre fog mutatni? Milyen fotó- és videómegosztó portálokon szerepel a párt? Milyen közösségi oldalakon vannak regisztrálva (pártként, ill. a tisztségviselőik magánszemélyekként)? Van-e blogjuk? (Hallottak-e már arról, hogy a fideszes Becsey Zsolt egy időben három blogon is nyomta, a freeblogon, a blog.hu-n és a blogtéren?) Twittereznek-e? Megoszthatók a honlapjukon levő tartalmak? Hozzászólnak a róluk folytatott internetes vitákhoz? Egyáltalán: figyelik azokat? Járt már valaha valamelyikük a Pokec magyar szobájában? Nem futja esetleg két egyetemistára, akiket részmunkaidőben lehetne foglalkoztatni ilyesmivel? Mert kommunikációs gépezet, az nemigen van.

Persze, nem állítjuk, hogy ha holnaptól Dunajsky Éva elkezd twitterezni, Berényi József blogolni fog a Paraméteren, Csáky Pál pedig a Facebook királyává dolgozza fel magát, Mafia War családot alapít, és kilövi a már facebookos Gál Gábort, vagy a Farmville keretében beszántja A. Nagy László mezejét, akkor 2010-ben minden magyar elsőválasztó voksot begyűjtenek, de biztos többet, mint így. Mert aztán elkezd kihalni az a réteg, amelyik még kötelességének tekinti a részvételt a választásokon, és akkor bizony nem lesz meg a stabil 10%, mely elkényelmesítette a legényeket a Čajakova utcában.


Bugár Béla azt találta mondani vasárnap a Markíza kereskedelmi televízióban Zlatica Puškárová Na telo című műsorában a megyei választási eredményeket értékelve: „elégedett vagyok, bár nem ugrálok az örömtől”. A Híd annyi óriásplakátot nyomott ki, hogy azzal a pozsonyi M. R. Štefánik reptér minden kifutópályáját könnyedén narancssárgába lehetne borítani. Ehhez képest 2 saját és egy koalíciós képviselőjük lett. A káröröm legyen azt elszánt ellendrukkereké. E sorok írója csak két dolgot jegyezne meg:
1. A pártnak egyelőre Bugár Béla mosolyán kívül nincs egyéb érdeme létének 4,5 hónapja alatt.
2. Lehet az arányokkal búgó hangon, a kamerába elkerekült szemmel nézve zsonglőrködni. A határon túli magyarok szerelmesei is azt gurgulázták december 5-ről az „anyaországban”, hogy az emberek többsége igennel szavazott, csak hát a végeredmény… Itt is lehet okosakat mondani arról, hogy 60:40, meg ilyesmi, de a ValóVilágban egy másik aránypár számít. A 40:2. Bizony.

Ennek ismeretében érthető, hogy nem ugrál.

Ha nem láttad, itt megnézheted.

Ahogy az előző poszt kommentjében a tüntetésen szintén jelenlevő Nyomkereő kolléga jelezte, alábecsültem a létszámot. Hála Istennek. A nyelvtörvény elleni dunaszerdahelyi demonstráción egyébként a hazai magyar blogoszféra több arcát is láthattuk. Ott volt pl. a blogjában tetszhalott, de 1ébként nagyon is élő Polák kolléga, aki az egyik napilap tudósítója számára még értékes információkkal is szolgált; találkoztam - mint mondtam - Nyomkeresővel, aki ezúttal operatív feladatokat látott el, és mintha a Komáromi Blog szerzőjét is látni véltem volna, fehér ingben, szakállban. Mást nem láttam, ami persze nem zárja ki, hogy ott volt, a 6500-12 000-15 000 (a nem kívánt törlendő) fős tömegben.

A rendezvényről az Új Szó, a Bumm, és a Paraméter is helyszíni tudósításban számolt be, így ki-ki választhatott a számára ideológiailag leginkább megfelelő  oldal közül, az rss-esek meg egyszerre olvashatták valamennyit.

Az mkp.sk is aktív volt. Ez abban is manifesztálódott, hogy már akkor kint volt az elfogadott nyilatkozat szövege "nyilatkozatot is elfogadtak" bevezetővel, amikor Berényi Jóska azt még javában olvasta a színpadon. Ok, evidens volt, hogy igennel fognak felelni, de ez akkor sem szép dolog.

És – azért sem nyeljük le ezt a békát - az MKP - amióta új vezetés és új sajtótitkár van - immár gondolom, sokadszor, de jelenlétemben harmadszor szarta szájon az újságíró-társadalmat, amikor nem biztosított se sajtóközpontot, se áramforrást. Ezért egy Dell Duo akkuval érkeztem, mely öt-hat órát bír, de azt hiszem, nem ez a megoldás. A DAC-nak van rendes sajtóközpontja wi-fivel, annyit kellett volna, hogy a szendvicseket egy másik teremben osztogatják, ide meg beengednek bennünket. Mi időben érkeztünk, és egy pizzériában lecsaptunk egy elosztóra. De nem volt mindenkinek ekkora szerencséje. És akkor Benkő Géza a színpadról köszöntötte az újságírókat. Köszönjük.

 

Jó magyar szokás szerint két nyilatkozat is készült, mert a Szlovmagy Kerekasztal lovagjai és az MKP nem tudtak megegyezni. Mivel nekünk egyik sem rokonunk, természetesen mindkettő nyilatkozatot közzétesszük.

A tiltakozás megvolt, a sajtóvisszhang is, mely bizonyosan megérne egy újabb posztot, együtt sokan jól érezték magukat (remélem), és kb. ennyiben maradtunk. Változni nem fog semmi. De legalább jól megmutattuk nekik. Bár azt se feledjük, mit válaszolt erre a Júdea Népe Front Elit Öngyilkos Alakulatának Brian a keresztről.

A Szlovmagy Kerekasztal nyilatkozata
Államnyelvtörvény helyett egyenjogúságot!

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának nyilatkozata

Tiltakozunk a szlovákiai államnyelvtörvény diszkriminatív rendelkezései ellen!

A törvény jelenlegi formájában nem old meg semmilyen valós társadalmi problémát, feszültséget kelt, és megalázó a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekre nézve. Sérti jogaikat, nemzeti identitásukat, önérzetüket és emberi méltóságukat. Hazájukban másodlagos állampolgárrá degradálja őket kultúrájuk legfontosabb eleme, a nyelvük használatában. De sérti a többségi nemzet tagjait is, hiszen arra kötelezi őket, hogy besúgók és feljelentők legyenek, hogy gyanúval szemléljék szomszédjaikat, munkatársaikat, barátaikat, ahelyett, hogy békességben és barátságban élnének.

Mi, szlovákiai magyarok, Szlovákia egyenrangú polgárai vagyunk. Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, a szülőföldünkön akarunk boldogulni. Elutasítjuk, hogy az államnyelvről szóló törvény alapján törvényszegéssel vádoljanak majd bennünket és pénzbírsággal sújtsanak azért, mert az anyanyelvünket használjuk. A nyelvhasználatról szóló törvénynek elsősorban a hivatalos érintkezést kellene szabályoznia, nem szabadna korlátoznia a szólásszabadságot és beleavatkoznia a magánélet területeibe.

A szlovák nyelvet tiszteljük és becsüljük. Elvárjuk, hogy az állam a mi magyar anyanyelvünket is tisztelje és becsülje. Az állam egyformán köteles védeni és tevőlegesen támogatni a szlovák nyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvét is. A kisebbségi nyelvhasználat átfogó reformjára van szükség, amit a nemzetközi emberi jogi intézmények, elsősorban az Európa Tanács, már évek óta szorgalmaz. Szlovákiában a nagyobb létszámban élő nemzeti kisebbségek nyelve legyen egyenrangú és egyenjogú a többség nyelvével ott, ahol ezek a közösségek élnek, úgy, ahogy az más európai országokban már régen gyakorlattá vált. A tényleges kétnyelvűség legyen érték.

Követeljük, hogy az állam az alkotmány 34. cikkelye és a Kisebbségi Keretegyezmény 15. cikke szellemében a kisebbségekkel történt érdemi konzultációk alapján alakítsa a nemzetiségi politikáját. Ne döntsön nélkülünk azon ügyekben, amelyek bennünket is érintenek! Ne játssza ki egymás ellen a különböző nagyságú és más-más igényű közösségeket! Ne Budapestre mutogasson, amikor velünk kellene tárgyalnia! Eljött az ideje egy átfogó, a nemzeti kisebbségek státuszát rendező törvény kidolgozásának, az EBESZ kisebbségi főbiztosa és az Európa Tanács ajánlásának megfelelően.

Nem kívánunk politikusok és politikai pártok állandó céltáblája lenni csak azért, hogy ők háborítatlanul űzhessék hatalmi játékaikat. Elegünk van abból, hogy hűtlenséggel vádolnak egy egész népcsoportot és ártatlan emberek becsületébe gázolnak.

Nagyra becsüljük mindazokat a szlovákokat, akik eddig is partnereink voltak a kulturált párbeszédben. A kormánypártokkal is készek vagyunk tárgyalni. Hiszünk abban, hogy a békés együttélés szabályait ki tudjuk alakítani, amennyiben a hatalom őszintén kívánja azt.

Dunaszerdahely, 2009. szeptember 1.



A Zemkápé nyilatkozata
Mi, a dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlés résztvevői együtt, egy emberként mondjuk ki: Elég volt!

Elegünk van a kormánykoalíció politikusainak magyarellenes kirohanásaiból. Felháborítónak tartjuk, hogy Malina Hedvig Szlovákiában, állampolgárként nem tudja érvényre juttatni igazságát. Elfogadhatatlannak tartjuk a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőri beavatkozást, valamint azt, hogy a mai napig nem hozták nyilvánoságra az ezzel kapcsolatos videófelvételeket. Nem tűrjük tovább, hogy a jelenlegi kormánykoalíció néhány politikusának állandó céltáblája legyünk.

Szlovákiának egyenrangú polgárai kívánunk lenni. Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, ezért követeljük, hogy az állam a kisebbségekkel történt érdemi konzultációk alapján alakítsa ki a nemzeti kisebbségi politikáját, az alkotmány 34. cikke és a Kisebbségi Keretegyezmény 15. cikke szellemében. Ne döntsenek nélkülünk azokban az ügyekben, amelyek bennünket érintenek! Ne játsszák ki egymás ellen a különböző nagyságú és más-más igényű szlovákiai kisebbségeket!

Elutasítjuk a szlovák parlament által elfogadott nyelvtörvényt. Felháborítónak tartjuk, hogy magas pénzbírságokkal kívánják büntetni a közéleti nyelvhasználat néhány területét. Ez sérti az alepvető emberi jogokat, név szerint a szólásszabadságot. Követeljük, hogy a parlament törölje a törvény azon elemeit, amelyek a hátrányos megkülönböztetés alapját képezik. Elvárjuk, hogy az ún. kétnyelvűség törvény általi megjelenítése ne csak ránk, kisebbségekre rójon feladatot és kötelességet, hanem mindenkire arányosan, aki az általunk lakott régiókban velünk él.
Követeljük továbbá, hogy Szlovákia fogadja el az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának azon ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati jogok bővítését szorgalmazzák, és amelyeket a szlovák kormánykoalíció felháborító módon három éve ignorál.
Szorgalmazzuk, hogy készüljön el egy átfogó nemzetiségi törvény, az EBESZ kisebbségi főbiztosa ajánlásának megfelelően.

Felszólítjuk a szlovák kormánykoalíció politikusait, hogy hagyjanak fel a magyarokkal szembeni gyűlöletbeszéddel.

Igazságot és kártérítést követelünk Malina Hedvignek és a Dunaszerdahelyen megvert, ártatlan szurkolóknak.

Szlovákia minden tisztességes polgárának azt üzenjük, hogy mi nem támadjuk a szlovák nyelvet sem a szlovák anyanyelvű polgártársainkat. Nagyra becsüljük azokat, akik eddig is partnereink voltak a párbeszédben. Meggyőződésünk azonban, hogy nem attól lesz erősebb a szlovák nyelv, ha pénzbírsággal kényszerítik ki annak használatát. A szlovák nyelvet nem egy ilyen arrogáns törvénnyel kell védeni. A kormánykoalíció tudatosítsa végre: az erőszakra alapozott nyelvvédelem soha nem éri el a célját, viszont mindig megrontja az egymás mellett élő népek viszonyát.

Szándékaink békések, de határozottak, megmaradásunkat szolgálják.

Elfogadva Dunaszerdahelyen 2009. szeptember 1.

E sorok íróját a parlamentben nemrégiben bírálat érte a Magyar Koalíció Pártjának szóvivője részéről, ám mivel ez nem hivatalos úton történt, és hangfelvétel sem készült róla, etikátlan - később pedig nehezen védhető - volna erről részletesebben beszámolni. Tény, hogy a blogon, és olykor a nyomtatott sajtóban is bíráltuk az MKP kommunikációs stratégiáját. Azt pedig az egész újságíró szakmán elkövetett személyes sérelemként éltük meg, hogy dermesztő májusi hidegben, esőben a pártszékház huzatos kapualjában kellett majdnem 8 órát dideregni, míg végre a portás megszánt, és beengedett egy lyukba, ahol a műtrágyát és a virágföldet tárolták.

Na de tegyük le fegyvereinket, és most indulatok nélkül nézzük meg az MKP szóvivőjének, Dunajsky Évának egyik legutóbbi sajtónyilatkozatát, mert ma kettőt is kiadott. Ez a mai első.

Tlačová správa


Nerokovali o žiadnej autonómii

V sobotu, dňa 27. septembra 2008 sa v Dunajskej Strede uskutočnilo neoficiálne stretnutie medzi predsedom SMK Pálom Csákym a biskupom-poslancom Európskeho parlamentu Lászlóom Tőkésom, ktorý sa zúčastnil na stretnutí predstaviteľov Reformovanej cirkvi kresťanskej zo Slovenska a Rumunska. Strany na stretnutí podrobne analyzovali spoločensko-politickú situáciu v Rumunsku a na Slovensku. Na stretnutí sa hovorilo aj o obsahu Zákona o národnostných menšinách, ktorý bol vypracovaný Úradom vlády SR na základe programového vyhlásenia vlády SR z roku 2002 a predložený na medzirezortné pripomienkové konanie. Zákon definuje národnostné menšiny v SR, navrhuje vytvoriť Úrad pre menšiny, posilniť status Rady vlády pre národnostné menšiny a etnické skupiny ako aj nový model financovania menšinových kultúr. Zákon nezískal podporu na rokovaniach vtedajšej koaličnej rady. Zákon hovorí o rozšírení foriem samosprávy v oblasti školstva a kultúry a o žiadnych formách autonómie nie je v ňom zmienka. Predseda SMK na sobotňajšom stretnutí hovoril o tomto zákone, tzn. o odborných predstavách Sekcie ľudských práv a národnostných menšín Úradu vlády SR z obdobia 2003-5, ktorému sa Úrad vlády venoval na základe programového vyhlásenia vlády SR.
SMK považuje dnešný článok v denníku Sme za neprofesionálne a zavádzajúce.

V Bratislave, 29.9.2008



Eva Dunajská
Tlačové oddelenie SMK

Eddig a sajtóhír. Szlovákul nem olvasók kedvéért: az első bekezdésben leírja a tényállást, a második, egymondatos bekezdésben pedig hozzáteszi: "Az MKP a Sme mai cikkét félrevezetőnek és szakmaiatlannak tartja."

0. A mai Sme valóban kicsit túlhajtotta a dolgot, lehet, hogy így akarják növelni az egyre apadó olvasótáborukat, hogy nyitnak a nemzeti gondolkodású szlovákok felé is.

1. A mai Smeben több cikk is foglalkozik Csáky Pállal. Szám szerint háromban íródik le a neve. Melyikre tetszettek gondolni? (Cím+oldalszám, esetleg szerző. Mivel a párt sajtóosztály - bár kétlem, hogy van ilyen, szerintem egyszemélyes hadseregről van szó - nem tette meg, ezért megtesszük helyette:
Peter Schutz: Autonómia. 1. oldal
Peter Morvay: Csáky narušil tabu. 1. oldal
Peter Morvay: Csáky hovoril o autonómii, Bugárovi sa to nepáči. 2. oldal)

2. Cáfolunk valamit, de nem írjuk oda, hogy mit. Kijelentjük valamiről, hogy szar, de azt nem indokoljuk.

3. Ha valamit cáfolunk, azt jó, ha nem általánosságban, hanem tételesen tesszük, különben nehéz. Ez pont olyan, mint amikor a kumenista pártlapok kommentárokban ítélték el a Charta 77-et, de a híroldalakon nem jelent meg, hogy mi is az a Charta 77.

Mindamellett fenntartom azt, amit a T. Ház előcsarnokában a párt szóvivőjének mondtam: sosem kúrogattam öncélúan az MKP-t. Ezek a fentebb felsoroltak viszont nyilvánvaló szakmai hibák. (És akkor nem beszéltünk arról, hogy hányszor érkezik javítás 15-20 perccel a sajtónyilatkozat kiadása után, mert elkúrtak valamit, vagy hogy a híreket nem listára küldik, hanem a másolatba vannak berakva, ilyet már csak a rendőrök csinálnak, meg a tűzoltók, bár ez utóbbiaknak elnézzük, mert nekik egy nagyon aranyos idős őrnagy a szóvivőjük, aki egy téli sajtótájékoztatón figyelmeztetett egy vézna testalkatú kollégát, hogy fogyasszon több vitamint, mert megbetegszik, és odacsomagolt neki pár banánt. [Emellett minden sajtón komoly, jól használható anyagot adnak ki, grafikonokkal, táblázattal.] )