A múlt héten jogerősen kétévi, letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Besztercebányai Kerületi Bíróság azt a férfit, aki egy évvel ezelőtt gyalogosátkelőn gázolt el két 16 éves lányt – az egyikük a kórházban belehalt sérüléseibe, a másik három hónapon belül gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. A sofőrt öt évre a vezetéstől is eltiltották.
Nem jelent meg a Nyitrai Járásbíróság büntetőtanácsa előtt e héten kedden Karim B., aki 2008 januárjában a megyeszékhely legnagyobb lakótelepén részegen, jogosítvány nélkül felhajtott a járdára, ott elgázolt egy komplett családot, a babakocsit gyerekestül felkente egy betonfalra, a csecsemőnek esélye sem volt a túlélésre, az anya súlyos, az apa és a nagybácsi könnyebb sérüléseket szenvedett. A korábban háromszor büntetett Karim B. vádalkut kötött az ügyésszel: négyévi szabadságvesztésben, és azt követően hatévi vezetéstől való eltiltásban állapodtak meg, ezt kellett volna jóváhagynia a bíróságnak.
Két aktuális „halálos” közlekedési hír. Talán mindenki megértené, ha a halott gyermekek szülei a tett súlyához képest nevetséges büntetések helyett az elkövetők halálát kívánnák. Ám a Mózes II. könyve 21. részének 24. versében lefektetett „Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért” jogfelfogás már jó ideje a múlté. A 2005-től hatályos Büntető Törvénykönyv 149. paragrafusa szerint a gondatlanságból elkövetett emberölésért három év szabható ki, mely minősített esetben – ha a cselekményt foglalkozás körében, vagy gépjármű vezetőjeként, egyéb súlyosbító körülmények között követik el – akár tíz évig is felkúszhat. Azonban erre nagyon ritkán kerül sor, sőt, a gázolók leggyakrabban megússzák felfüggesztettel, vagy jelképes büntetéssel.
Gyerek, mikor beszállsz az autóba, fél lábbal a börtönben vagy, fél lábbal meg a temetőben – ezek voltak autósiskolai oktatóm (kellően motiváló) bevezető szavai első, már nem tanpályás vezetésem előtt, még gimnazista koromban. Az autó fegyver – tanultam meg később kezdő újságíróként a rendőrségi sajtótájékoztatókon. A kérdés: milyen mértékben kell kriminalizálni a halálos közlekedési balesetek okozóit. Hisz a legtöbbjüknek ez az első bűncselekménye, nem tipikus bűnöző típusok, sőt az esetek túlnyomó többségében tisztességes adófizető állampolgárok, akik rendezett életvitelt folytatnak, csak egyszer rosszkor néztek félre. A lelkifurdaláson túl nem elég büntetés-e egy gázoló Linux-rendszergazda, netán hegesztő számára az, hogy ilyen előélettel erőszakos bűncselekmények erőszakos elkövetőivel zárják őket össze, akármilyen rövid időre is, és a szomszédjuk életük végéig sandán néz rájuk, mondván: börtöntöltelék?
A bűncselekményért igazságos bírósági eljárás során mindenkinek meg kell kapnia az igazságos büntetését. A hazai igazságszolgáltatás azonban a jogsértések szenvedő alanyainak jó ideje nem képes ezt biztosítani. E két, viszonylag könnyű, a bizonyítás szempontjából nem különösebben igényes per példáján is láthatjuk, az elsőben egy, a másodikban közel két év telt el a cselekmény és a büntetés (várható) kiszabása között. De hogy mi tart egy gyermektartási díj megítélésén 5-10 évig – ilyen esetekről tucatjával tud az ombudsman, nem beszélve azokról az alacsony jogtudatú pereskedőkről, akik nem kérik az emberjogi biztos segítségét –, nehezen fogható fel. Mintha a hazai igazságszolgáltatási rendszer fogaskerekei közé valaki lapáttal szórná a homokot. Talán minden olvasó emlékszik a maga nemében egyedülálló, szeptemberi rihnói tömegverekedésre, melybe összesen 150 ember kapcsolódott be. A tömegverekedés kirobbantója korábban baltával megölte az apját, és egy csehországi fegyveres rablásért is elítélték. Azt gondolhatnánk, hogy már-már nyugdíjkorhatár-közeli elkövetőről van szó, aki letöltött két súlyos börtönbüntetést két súlyos bűncselekményért. Nem így van: ez a személy még csak 25 éves. És már szabadlábon van. Ehhez képest a besztercebányai gázolót szinte gályarabságra ítélték. Ha az ilyen anomáliákat kiküszöbölnék, az állampolgárok talán elhinnék, hogy igazságszolgáltatás is van az országban. Amit jelenleg láthatunk, azt legfeljebb lassú jogszolgáltatásnak nevezhetjük.
Utolsó kommentek