A napokban bizonyos váratlan családi események mellett leginkább Tolkiennel foglalkoztam. A végeredmény soká fog manifesztálódni, de addig is megdöbbentő megfigyelésről kell számot adnom. A Szlovák Tudományos Akadémia Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézete iránti legteljesebb tiszteletemet fenntartva kérdezem: John Ronald Reuel Tolkien The Hobbit or There and Back Again című regényét miért Hobit címmel szlovákították (neologizmus a magyarították mintájára)? Vajon mely szabályával ellenkezett a HoBBit szlovák nyelvnek?
2008. szeptember 26. 20:30
Büszke szlovák állampolgárok
Olvasom a mai Új Szóban, hogy a szlovákiai magyarok 70,6 százaléka büszke arra, hogy Szlovákia állampolgára. Ez a Szlovák Tudományos Akadémia felméréséből derül ki. Hát ezt a faszságot!
Őszintén, ki említette már valaha az állampolgárság és a büszkeség szavakat egy mondatban? Kinek jutott eszébe, gondolkozott bárki ezen, míg elé nem toppant egy kérdezőbiztos?
Ekkora megfelelési kényszer lenne bennünk? Én abszolút nem vagyok büszke arra, hogy Szlovákia állampolgára vagyok. Arra sem lennék, ha Magyarországé, Kínáé, Máltáé, Tunéziáé, Perué, vagy netán Kiribatié lennék. Ez egy adott dolog. Úgy alakult, hogy itt születtem, itt nevelkedtem, ide fizetem az adóimat, míg a Kamerunban születettek ugyanezt teszik Kamerunban, és szerintem nem sokat gondolkoznak azon, hogy örülnek-e kameruni állampolgárságuknak. Ez ugyanolyan dolog, mint magyarságom. A szüleim ezen a nyelven tanítottak meg kommunikálni. Semmit nem tettem érte, hogy magyar legyek. Az ölembe hullott. Ahogy a szlovák állampolgárság is. Ez utóbbi ráadásul csak egy adminisztratív viszony. Miért kéne erre büszkének lenni. Ilyen alapon a Holdra szállásra, Sors Tamás paralimpiai sikerére és a rákkutatásra is büszke vagyok. Legalább annyit tettem ezekért, mint a szlovák állampolgárságért.
Őszintén, ki említette már valaha az állampolgárság és a büszkeség szavakat egy mondatban? Kinek jutott eszébe, gondolkozott bárki ezen, míg elé nem toppant egy kérdezőbiztos?
Ekkora megfelelési kényszer lenne bennünk? Én abszolút nem vagyok büszke arra, hogy Szlovákia állampolgára vagyok. Arra sem lennék, ha Magyarországé, Kínáé, Máltáé, Tunéziáé, Perué, vagy netán Kiribatié lennék. Ez egy adott dolog. Úgy alakult, hogy itt születtem, itt nevelkedtem, ide fizetem az adóimat, míg a Kamerunban születettek ugyanezt teszik Kamerunban, és szerintem nem sokat gondolkoznak azon, hogy örülnek-e kameruni állampolgárságuknak. Ez ugyanolyan dolog, mint magyarságom. A szüleim ezen a nyelven tanítottak meg kommunikálni. Semmit nem tettem érte, hogy magyar legyek. Az ölembe hullott. Ahogy a szlovák állampolgárság is. Ez utóbbi ráadásul csak egy adminisztratív viszony. Miért kéne erre büszkének lenni. Ilyen alapon a Holdra szállásra, Sors Tamás paralimpiai sikerére és a rákkutatásra is büszke vagyok. Legalább annyit tettem ezekért, mint a szlovák állampolgárságért.
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
Utolsó kommentek