tg-ltatsthtetet-06-01

E sorok írója viszonylag gyakori vendég Szímőn, így a Jedlik-emlékszobát is többször látta már. Nemes dolog, hogy a derék tudós szerzetes emlékét szülőfaluja igyekszik méltóképp megőrizni.

A mini múzeum látogatottságát a nyári hónapokban bizonyosan növelné, ha az érdeklődők a villanydelejes forgony mellett a fröccsel is kapcsolatba kerülhetnének, hiszen a szódavíz nagyüzemi gyártásának meghonosítójaként Jedlik Ányosnak is elévülhetetlen érdemei vannak (ám a felfedezés dicsősége az angol Joseph Priestley-é). Mert – természetesen a párás korsóba csapolt hideg sör mellett – mi oltaná jobban a szomjat az ilyen pusztítóan meleg, hőmérsékleti rekordokat döntögető időben, mint a bor és a szikvíz megfelelő elegye,melyet – a legenda szerint – Fáy András szőlőbirtokán kevertek először 1842-ben, amikor a jeles író és közgazdász fóti szüretre invitálta barátait, köztük Jedliket. Annak függvényében, hogy a pohárban a bor és a szóda milyen arányban elegyedik, különböző fröccsfajtákat ismerünk. A két szélsőség – aszódát csak elenyésző mennyiségben, tíz százalékban tartalmazó Krúdy-fröccs, és ennek ellentettje, az egy deci borra spriccelt kilenc rész szóda, a távolugrás – között számos fröccsfajta létezik, melyek enciklopédikus jellegű ismertetésétől jelen írásban eltekintünk. Egyet mégis kiemelnénk, az instant fröccsöt: ennél egyenesen a szódásszifonba kell tölteni a bort, és ráküldeni a patront – a végeredmény így már határterületet alkot a habzó borral. A kulcsszó a szódásszifon. Napjainkban már alig akad „rendes” patronos szódásszifon. Így jobb esetben ezt kisiparosoktól származó, műanyag, de immár patron nélküli pszeudoszifonokkal pótolják, melyek azért még hitelesen hozzák a „fröccs”-enést (bár az instant fröccs készítésének lehetőségét eleve kizárják). Rosszabb esetben a bort ásványvízzel hígítják, mely nem lövell peckesen a pohárba, nem úgy keveredik a borral, mint a szóda, oda a fröccsenés – a hang és az élmény egyaránt. Ez merénylet a fröccs intézménye ellen.
Az ilyen trópusi időjárási viszonyok közepette talán a száraz, fehér hosszú lépés az ideális – csakis szifonból származó szódával. Fogyasszuk mindig mértékkel...

(Gondolom, a választások nem mindenkit izgatnak. A politikai iránt nem érdeklődő olvasóimnak szeretnék kedvezni, amikor a rendőrségről és a szervezett bűnözésről írok akkor, amikor minden más blogger kolléga a választásokat elemzi. A szervezett bűnözés és a politikai végül is nem áll olyan távol egymástól...)

Szerdán a pozsonyi városi rendőrség - Szlovákia legnagyobb, leggazdagabb és legprogresszívebb városi rendőrsége, melynek vannak saját motoros, kutyás és lovas rendőrrei is - prezentálni szerette volna a kerékpáros járőrök munkáját. Hát igen, a biciklis járőr jó dolog, ha jó a kondi, egy gyalog menekülő zsebtolvajt hamarabb utolér, mint a a gyalogos járőr, oda is bemegy, ahova az autós nem, és nem szarik a Hviezdoslav tér térkövére, mint a lovas. Valamint közelebb hozza a rendőrség intézményét az emberekhez, ráadásul a biciklin nem lehet aludni, mint a járőrkocsiban, szóval csupa pozitív dolgot tudunk mondani erről az intézményről.

Igen ám, de szerda délelőtt eleredt az eső, ezért a biciklis járőrökrél tartandó sajtótájékoztató elmaradt. A városi rendőrség közleményt adott ki, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt később tartják meg a sajtót. Hát tessék mondani, esőben nem kell üldözni a bűnt?

----------

Korábban mi is beszámoltunk róla - némi háttérrel elegyítve - mikor elfogták a Sýkora csoport 11 tagját, köztük a főnököt, František Borbélyt is.

A héten folytatódott a perük. František BORBÉLY, Peter DISTLER, Martin HRABÁRIK, Karol KŇAZOVIČ és Filip PECIAR szerdán állt a Pozsonyi III. Járásbíróságon az Iveta Halvoňová bíró vezette büntetőtanács elé, hivatalosan zsarolás és nyomásgyakorlás vádjával, magyarul: védelmi pénz szedése miatt.

A per tegnap folytatódott volna, ám - mily különös - Branislav Baláž koronatanú nem jelent meg. Vajon miért?

----------

Minden bűnözési forma elítélendő, üldözendő és megvetendő, de azt hiszem, valamennyi gazdasági bűnözési forma közül az egyik legmegvetendőbb a lakásmaffia. E bűnözési forma ellen elég nehéz küzdeni, mivel az áldozatok leggyakrabban elmagányosodott öregemberek, akiket a kutya sem ugat meg. Azt hiszem minden jóérzésű ember felháborodik azon, hogy egy 84 éves, Alzheimer-kóros öregasszonyt kiforgatnak a lakásából. Nemrégiben a rendőrség két nagyobb ingatlancsaló csoportot is elfogott. A Zuzana Znamenáková féle csoport (Ildikó Víghová, Ján Triskal, Zlatica Masarovičová, Karol Košík és Karol Patasy / a 2005. január 11-én ligetfalui lakása előtt géppisztollyal hátba lőtt Karol Patasy fia, de apa-fiú relációban nem büntetünk, ahogy korábban írtuk/)
a kisebbik, a másik a nagyobbik.

Znamenáková ellen egy másik ügyben már vádat emeltek. Tegnap viszont a csoport ellen egy másik ügyben nem tudtak, mivel 3 védő nem jelent meg a tárgyaláson, a védelemhez pedig mindenkinek joga van… Így húzódott évekig  Majský pere, de hogy ne mindig csak a szlovákokat fikázzuk, arra is volt példa, hogy a Pápay-gyilkossággal vádolt legények ügyvédnője megfázott, vagy megrendült a bizalmuk a védőkben. Balogh "Jotyu" József, Braňo Adamčo startere majd szárnysegédje is elvesztette a bizalmát a védőjében. Az ilyen ügyvédi toszogatásokkal tetszőleges ideig - és teljesen jogszerűen - el lehet húzni egy pert. Hát hogy legyen az embereknek így bármi bizalma az igazságszolgáltatásban?

----------

A választási eredmények olyanok, amilyenek, de külön örömömre szolgál, hogy Ján Kvorka erre a listára került, azaz a be nem jutó képviselők közé. Ha a Smer nem jut kormányzati szerephez, és nem kerül be pótképviselőként a parlamentbe, akkor a rendőrség újra megkezdheti ellene a személi szabadság korlátozása miatti eljárást. (Aki nem tudja, ki Ján Kvorka, nálam itt, vagy Tizedes kollégánál elolvashatja.) Vajon a jelenlegi parlamenti képviselők közül mennyinek van viszonya gettóban élő, fiatalkorú roma lánnyal?

(Disclaimer: rohadtul el vagyok maradva mindennel.) Hétfőn elmaradt egy bírósági tárgyalás. Ettől még egy olvasó sem tépi fel az ereit, pláne szerdán, de az elmúlt napokban rohadtul nem tudtuk megírni. De ha elkezdjük sorolni a vádlottakat, minden szervezett bűnözés iránt érdeklődő feinschmecker csettint  nyelvével. Šani és Borža… Ebből mindenki tudja, hogy a kassai szervezett bűnözés nem Kollárik-féle szárnyának aktőreiről lesz szó.

E sorok rójának nincs bátyja. Ezért az oviban mindig irigyelte azokat, akik egy eldönthetetlen vita végén azt tudták mondani, hogy: akkor megver a bátyám. Nos, ugyanez a felnőtteknél is működik. Ki merne bántani valakit, aki azt mondhatja: akkor hívom a bátyámat, aki nem más, mint a jelenleg jogerős életfogytiglani börtönbüntetését töltő Alojz Kromka, alias Lojzo Čistič, Mikuláš Černák, a Capo di tutti Capi, és úgy általában a szlovák alvilág Nr. 1. bérgyilkosa, a legfőbb takarító, akinek az a kézjegye, hogy két kezében két pisztollyal végzi ki áldozatait? No, hát ki az a hülye, aki a homokozóban elvenné Ján Kromka kisautóját? Volt ilyen, ám esetükben fordítva sült el a dolog, Ján Kromkának nem a kisautóját, hanem az életét vették el, azért, mert Alojzot nem találták.

Kromka - valószínűleg Černák megbízásából - 1997 szeptemberében egy kassai benzinkúton le akarta lőni Róbert Holubot egy motorról, de fegyver csütörtököt mondott. Holub erre nagyon morcos lett, és megüzente Kromkának, hogy kiírtja az egész családját. Kromka figyelmeztette testvéreit, hogy ne nagyon járjanak ki, de Jánt Peter Klešč kicsalta,  Holub, Fabo, Dušan Borženský, Alexander Horváth megkötözte, brutálisan megkínozták, majd fejbe lőtték. Mindenki egyszer. A tetemet felgyújtották.

Holubnak ez nem volt elég, és engedélyt kért Černáktól Kromka kilövésére. Ám a fiú megszívta. Tudjuk, mit történt.

Nem sokkal később Ladislav Badó,  Slavomír Surový és Karol Szatmáry társaságában Kromka felkereste Holub testvérét, Jozefet. Az azonban kiugrott az ablakon és elszaladt. A Ján Kromkát lépre csaló Klešč nem volt ilyen szerencsés, őt egy gatyában lőtték szét, három pisztolyból.

Fabo és Holub már nem érték meg a földi igazságszolgáltatást, ahogy Szatmáry sem. Horváth tolószékben ül, Eperjesen egy éjszaka gerincen találták.  Hétfőn a még élők sorsáról kellett volna dönteni, de nem jelentek meg a tanúk. Különös… Ami érthetetlen, hogy Ladislav Badó és   Slavomír Surový miért védekezhet szabadlábon. Elvégre nem csokit loptak a boltból.

T.: Min nevetsz?
Én: Egy bírósági ítéletet hallgatok.
T.: És az ilyen vicces?

Hát, nem tudom, ítélje meg a kedves olvasó:

Az emasa.hu-n találtam ezt a rendkívül humoros írást.

A Legfelsőbb Bíróság becsületsértés miatt megrovásban részesítette Uj Pétert, amiért a Népszabadságban két éve azt írta a Tokaj Kereskedőház olcsó boráról, hogy: szar. A TASZ a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben.
Első fokon a II. és III. Kerületi Bíróság rágalmazás miatt próbára bocsátotta, a Fővárosi Bíróság másodfokon becsületsértéssé minősítette a Tokaj Kereskedőház borának leszarozását, és megrovásban részesítette az újságírót. Felülvizsgálat során a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az ítéletet – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) honlapján.

Uj Péter még 2008. január 2-án írt egy glosszát a Népszabadságban, melyben szarnak minősítette egyik borukat. A Tokaj Kereskedőház feljelentést tett: első körben dr. Gál Péterné bíró mondta ki, hogy az olcsó bor leszarozása „mindenképpen olyan, amely az újságírói szabadságot és a kritika szintjét jóval meghaladja, és alkalmas arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét megvalósítsa.”

A másodfokú bíróság ezek után becsületsértéssé minősítette a szarozást. „A megalapozott tényállásból azonban helytelen következtetést vont le az első fokú bíróság arra, hogy Uj Péter vádlott cselekménye a Btk. 179. § (1) bekezdése szerinti rágalmazás vétségét valósítja meg.”

Ezt követően dr. Masszi Katalin által vezetett tanács arra jutott, hogy „a szar minősítéssel már túllépte a véleménynyilvánítás szabadsága folytán védett kört, annak szükségtelenül gyalázkodó, a becsületcsorbító jellegével megsértette a magánvádló társadalmi megbecsüléshez fűződő jogát. A bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátja a „becsületérzést sértő kijelentés”.

A felülvizsgálati eljárásban dr. Édes Tamás tanácsa mást nem tett, mint megismételte a másodfok indokolását.

A TASZ elítéli a bíróság gyakorlatát, mely szerint „ma Magyarországon nem lehet egy termékre azt mondani, hogy szar. Legalábbis nagy nyilvánosság előtt. Mostantól a Gálvölgyi show-t sem lehet leszarozni, a szar meló és a szar a DJ is felejtős. Kicsit bizonytalanok vagyunk az elválik a szar a májtól használatával. Az Avatárról kijövet pedig csak halkan suttogjuk a másik fülébe, hogy szar film volt. Pedig tényleg az.”

Az ügyben a szervezet a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Szóval akkor a végeredmény az, hogy ha egy terméket leszarozunk, akkor az jóval túlmegy az újságírói szabadság és kritika határain. Úgy látszik, a sajtó és a bíróságok viszonya nem csak Szlovákiában különös.

A héten a hazai igazságszolgáltatásban két figyelemreméltó esemény történt, mindkettő a kelet-szlovákiai szervezett bűnözéshez kapcsolódik. Kezdjük az utóbbival: ha bozótvágóval - szlovmagyul macsetával - szétkaszaboljuk egy riválisunkat, alig valamit kell sitten töltenünk. Szóval csak bátran, bozótvágóra fel!

Korábban, mikor a blogvezetés még jóval koncepciózusabb volt, egy ideig figyelemmel kísértük a kassai keresztapa, a barátból támadt ellenséggel, Dušan "Borža" Borženskývel is leszámoló, később maga is a Borža-legények géppisztolygolyóitól elhalálozó Karol Kolárik népi zenekara sorsának alakulását. (Borža jelenleg 14 éves szabadságvesztését tölti a gyilkosság előkészítése miatt, tehát Kolárik járt rosszabbul. Borža csak szervezte a gyilkosságot, a lövéseket a Pitbul néven is ismert Miroslav Vančík adta le, akit azonban az égi igazságszolgáltatás hamarabb ért utol, mint a földi: egy albán diszkótulajdonos lelőtte, mikor elmentek befenyíteni őt, hogy fizessen védelmi pénzt.)

Ahogy ez lenni szokott, a két konkurens klán legényei nem ápoltak felhőtlen kapcsolatot egymással. Történt, hogy 1999 novemberében a Kolárik fiúk egy kocsmában belekötöttek a boržás Miroslav Stojkába. Az utóbbi egyedül volt, az előbbiek heten. Összeverték, hasbalőtték, majd egy bozótvágóval több vágott sebet ejtettek rajta, a népnyelv ezt úgy mondja, hogy összekaszabolták. Stojka helyben elvérzett. Még egyszer hangsúlyozzuk, 1999-ben történt a gyilkosság. E sorokat 2010-ben írjuk. A héten a Harabin István által vezetett Legfelsőbb Bíróság a hét vádlottból hatot felmentett. Egyedül Robert Ficut (nem, sajnos nem elütés:) ítélték el. 10 évet kapott, ráadásul nem is fegyházban, csak börtönben. A felét már letöltötte vizsgálatiban, 2/3-nál kérheti a feltételes szabadlábra helyezést, így bő 3 évet kell még neki sitten töltenie. A bíróság indoklása (kopasznak is) hajmeresztő. Nem lehet bizonyítani, hogy ki lőtt. Tehát a 7-ből valaki lőtt, de mivel nem tudjuk, ki, menjen mindegyik. Ok, ez részben rendben van, mert egy lövésért nem lehet leültetni hat embert. Attól viszont agyfaszt lehet kapni, hogy a történteket nem úgy értékelte, mint két csoport közötti leszámolást, hanem olyan sima emberülésként, mint ha a kedves olvasó e bejegyzés után fogná, és egy bozótvágóval feldarabolná a szomszédját. Tehát a bűnszervezet keretében történt elkövetéssel nem súlyosbították a vádat. És - ez a kedvencem - nem nyert bizonyítást, hogy a hét Kolárik-legény azzal a szándékkal ment a kocsmába, hogy megöljék Miroslav Stojkát. Valóban, az, ha pisztollyal és bozótvágóval megyek este sörre, nem bizonyítja, hogy ülni akartam. Nyilván bozótot mentem irtani.

A másik ügy is Kassára visz. Robert Okoličány aka Oki ügye. Ki Robert Okoličány? Ő a Kolárik, Borža, és az amatőr módon, ártatlan emberekkel kivégzett Jozef Eštók utáni/ez utóbbival párhuzamosan is futó periódus kassai keresztapja. (Azt egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy ők ölték meg Eštók, de valószínű, hogy közük van hozzá.) Nos, Oki Mikuláš Černák mellett a másik olyan rablóvezér, aki miatt a parlamentnek törvényt kellett módosítania, nehogy ki tudjon jönni a börtönből. (Jó kis ország ez, lófasz van itt, nem jogbiztonság.) Mégis kijött, noha korábban életfogytot kapott a Speciális Bíróságtól, de ezt a Harabin vezette Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, és az ügyet újratárgyalásra visszautalta a Specializált Büntetőbíróságnak. Persze, a per továbbra is folyik ellene, de ő már szabadlábon várhatja az ítéletet. 19 bűncselekménnyel vádolják.

Szal' száz szónak is egy a vége, csak ebben az országban nehogy bárki is a bíróságok "segítségére" szoruljon. Harabin alatt az igazságszolgáltatás visszarohadt arra a szintre, ahol a kumenizmusban volt. És ebben Robert Fico a bűnös, aki lehetővé tette az ámokfutást.