tg-ltatsthtetet-06-01

Ma osztják ki az Újságírói Díjat. Nos, nekünk, magyaroknak nem kell halálra izzadnunk magunkat, magyar szerző ugyanis nincs a jelöltek között. Mi vagy szarul írunk, vagy senki sem akar vacakolni a fordítással. (Egyéb javaslatok kommentben tehetők.) Ami megdöbbentő, hogy nincs smes a legjobb kommentárok között. Este update-elünk.

Najlepšia reportáž v printových médiách

Milan Čupka - séria: Ľudia na okraji záujmu (Pravda)

Marian Jaslovský - séria: Miesta literatúry (SME Víkend)

Ján Krempaský - Séria článkov o probléme preležanín vznikajúcich v slovenských nemocniciach (SME)

Najlepšia rozhlasová reportáž

Ján Bábik - séria: Múzy za mrežami (Rádio Devín)

Sergej Danilov, Alexandra Dovalová - séria: Príbeh Viery Samkovej (Rádio Expres)

Soňa Gyarfašová - Cena slobody - očami politického väzňa a pohraničníka (Rádio Regina Bratislava)

Najlepšia televízna reportáž

Etela Matová, Miroslav Tirda - Narodil som sa na Luníku IX (STV 2)

Andrea Paulínyová - séria: Modlitba pre pokoj v duši (TV Markíza)


Najlepší rozhovor v printových médiách

Martin Mojžiš, František Šebej - František Baluška: O rastlinách a ľuďoch (.týždeň)

Katarína Ragáčová - Bilas: Všetci všetko vrátime (SME)

Karol Sudor - Stanislav Cigánek: Ján Pavol II nás urazil pobozkaním Koránu (SME.sk)

Najlepší rozhovor, beseda, diskusia v elektronických médiách

Magdaléna Glasnerová a kolektív - 5 minút po dvanástej: Outsider (STV 2)

Štefan Hríb - Lampa (TV JOJ PLUS)

Zlatica Puškárová -  Voľby 2010: Posledná predvolebná diskusia (TV Markíza)

Najlepší regionálne publikovaný príspevok

Darina Kvetanová - séria: Nečistá čistiareň (Trnavský hlas)

Miroslav Sambor - Séria príspevkov o MHD a mýte v Košiciach (Košický Korzár)

Ľubica Snováková - Séria príspevkov o koňoch z Hajnonovoveského parku (MY Topoľčianske noviny)

Simona Šípová - Smrť je prirodzenou súčasťou života (Malacký hlas)

Najlepší regionálne odvysielaný príspevok

Richard Bolješik - Kauza prideľovania obecných bytov v Karlovej Vsi (TV Karlova Ves)

Jana Fedorová, František Lenhard - Moje videnie sveta (TV Mistral)

Vanda Tuchyňová - séria: Žilinská polícia nakupovala pre zásahy do ulíc nepoužiteľné psy

(Rádio Regina Banská Bystrica)

Najlepší analyticko-investigatívny  príspevok v printových médiách

Tomáš Czwitkovics, Kristian Slovák - Ryža aj bez nástenky (Trend)

Ján Glovičko, Zuzana Petková - Séria článkov o právnickej fakulte UK (SME)

Ján Kovalčík - Zlatom dláždené cesty (Trend)

Marek Vagovič - Séria článkov o financovaní strany Smer (SME)

Najlepší analyticko-investigatívny príspevok v elektronických médiách

Richard Bolješik - séria: Kauza udeľovania trvalých pobytov v záujme SR (TV JOJ)

Dušan Karolyi - Daňový megapodvod 3, Ako podniká Mikuláš (TV Markíza)

Anna Lemesányiová - Krutá hra osudu (TV Markíza)

Ján Maloch - série: Čierna stavba v obci Reca, Kauza Byty (TV Markíza)

Matej Neumann - Ja môžem všetko... (TV Markíza)

Martina Pažitková - Séria reportáží o probléme preležanín v slovenských nemocniciach (tv.sme.sk)

Najlepší komentár v printových médiách

Gabriel Beer - séria komentárov (Trend)

Peter Javůrek - séria komentárov (Pravda)

Pavel Sibyla - séria komentárov (Trend)

Najlepšia novinárska fotografia

Andrej Balco - Ženská práca v Antracite (Sputnik Photos)

Martin Bandžák - Haiti 21.01.2010 (Inside Magazine)

Boris Németh - Moje Holandsko (.týždeň)

Matúš Zajac - Sebadisciplína (phosphotos.sk)

Najlepší kreslený vtip, komiks, karikatúra

Jozef „Danglár“ Gertli - séria karikatúr (Pravda)

Miroslav Kemel - séria: Ohlédnutí za rokem 2010 (Mladá fronta DNES)

Martin „Shooty“ Šútovec - séria karikatúr (SME)

Fedor Vico - séria karikatúr (Hospodárske noviny)

Najlepší článok publikovaný na blogu

Kristína Brnčová - Bol raz jeden človek, Keď odíde posunok mama, Cez sviatky je kaplnka oveľa smutnejšia a plná sĺz (blog.sme.sk)

Miroslav Kocúr - Séria blogov o cirkevných predstaviteľoch (blog.sme.sk)

Ľubica Kočanová - Séria článkov o preležaninách v slovenských nemocniciach (blog.sme.sk)

Ivana Pajanková - séria: Zo zápisníka bežnej sanitárky (blog.sme.sk)

Cena British Council za podporu medzikultúrneho dialógu

Peter Kubínyi - Lomnička (.týždeň)

Etela Matová, Miroslav Tirda - Narodil som sa na Luníku IX (STV 2)

Magdaléna Glasnerová a kolektív - 5 minút po dvanástej: Outsider (STV 2)
Iveta Vaculová - Stretnutia (Rádio Regina Košice)

Cena Združenia vydavateľov periodickej tlače Slovenska

Milan Čupka - séria: Ľudia na okraji záujmu (Pravda)

Ján Glovičko, Zuzana Petková - Séria článkov o právnickej fakulte UK (SME)

Cena otvorenej spoločnosti

Ján Maloch - séria: Kauza Byty (TV Markíza)

Ján Krempaský, Martina Pažitková - Séria článkov o probléme preležanín vznikajúcich v slovenských nemocniciach (SME, tv.sme.sk)

Iveta Vaculová - Stretnutia (Rádio Regina Košice)

Československá novinárska cena

Michael Fiala, David Havlík - séria: Diag Human (Česká televize)

Ján Kovalčík - Zlatom dláždené cesty (Trend)

Ján Maloch - séria: Kauza Byty (TV Markíza)

Marie Valášková, Radek Kedroň - Séria článkov odhaľujúcich odmeny zastupiteľov pôsobiacich v mestských firmách a pokrývajúcich čierne financovanie politických strán (Hospodářské noviny)

Čestné uznanie: Hana Čápová - České peklo (Respekt)

UPDATE

Itt lehet elolvasni az eredményeket. Gratulálunk a győzteseknek.

Ma este, miközben a bakancsosok a Hory a mesto filmfesztivál 11. évfolyamának örülhetnek az Auparkban, a főváros egy másik pontján, elegáns, belvárosi közegben átadják az Újságírói Díjakat.

Összesen 900 pályamű érkezett be. Közülük - ha jól emlékszem - egy volt magyar nyelven megjelent print, Vrabec Mária írása a Thália Színházról, és az STV magyar adásának Terítéken c. műsora (Hushegyi Dóra és Debnár Klára munkája). Szlovák nyelvű médiában ténykedő magyar sajtómunkásoktól is volt ott pár darab.

Ők a befutók:

kategória najlepšia reportáž v printových médiách
Andrej Bán - Deti z fotografie (.týždeň)
Peter Kubínyi - Prales pri Komárne (Žurnál)
Daniela Obšasníková - Talenty svetových rozmerov vyrastajú aj v osadách. Treba ich len nájsť (Romano nevo ľil)

kategória najlepšia rozhlasová reportáž v elektronických médiách
Michal Čabák - Živý šach v Banskej Štiavnici (Slovenský rozhlas)
Sergej Danilov - séria: Kauza Františkáni (Rádio Expres)
Alena Taranová - séria: Detské domovy - továrne na bezdomovcov (Rádio Expres)

kategória najlepšia televízna reportáž v elektronických médiách
Etela Matová – séria: Krivany (STV, www.rpa.sk)
Ján Pasiar – Chudoba (TV Markíza)
Andrea Paulínyová - Novodobé otroctvo (TV Markíza)

kategória najlepší rozhovor v printových médiách
Jaroslav Daniška, Štefan Hríb - Viktor Orbán (.týždeň)
Kristína Magdolenová, Jarmila Vaňová - Kveta Berkyová: Chcem, aby v kostole vedľa mňa sedela „biela“ žena (Rómska tlačová agentúra)
Marek Vagovič - Srholec: V kostole je niekedy veľa pokrytectva (SME)

kategória najlepší rozhovor, beseda, diskusia v elektronických médiách
Roman Bomboš, Martin Hílek - Nočná pyramída: 17 zastavení novembra (Rádio Slovensko)
Klára Debnárová, Dóra Hushegyiová - Slovenčina - cudzí jazyk alebo druhý jazyk (STV)
Štefan Hríb – relácia Lampa (TV JOJ PLUS)
Daniel Krajcer - DE FACTO: Vladimír Mečiar vs. Mikuláš Dzurinda (TV JOJ)

kategória najlepší regionálne publikovaný príspevok v printových médiách
Michal Frank - séria: Stámiliónový tender prešovská radnica vypísala rýchlo a potichu (Prešovský Korzár)
Peter Martinák – Opustené nehnuteľnosti (Trenčan)
Lýdia Vereščáková - séria: nevýhodný predaj pozemkov v Trebišove (Zemplínsky Korzár)

kategória najlepší regionálne odvysielaný príspevok v elektronických médiách
Gabriela Horečná - Prvý guvernér Národnej banky Slovenska - JUDR. Imrich Karvaš (Rádio Regina)
Vanda Tuchyňová - Tvrdošínske noviny zneužívajú verejné peniaze na budovanie kultu osobnosti primátora (Rádio Regina)

kategória najlepší analyticko - investigatívny príspevok v printových médiách
Gabriel Beer - séria: Sanitkový tender (Trend)
Miroslav Kern, Tom Nicholson, Marek Vagovič - séria: Prevod pozemkov v Tatrách (SME)
Kristián Slovák – séria: Kauza emisie (Trend)

kategória najlepší analyticko - investigatívny príspevok v elektronických médiách
Róbert Adamec - séria: Prezumpcia viny? (TV Markíza)
Martina Kubániová - Koho dotujeme? (STV)
Andrea Paulínyová - séria: Záchranky, Potichu a rýchlo (TV Markíza)

kategória najlepší komentár a krátky publicistický príspevok v printových médiách
Rado Baťo - séria komentárov (Trend)
Michal Havran ml. - Zabite ich všetkých, Boh si svojich rozpozná (jetotak.sk)
Štefan Hríb - séria editoriálov (.týždeň)

kategória najlepšia novinárska fotografia
Andrej Bán - séria: Gruzínski utečenci z Abcházska (.týždeň)
Jana Čavojská - séria: Benjaminov dlh (Plus 7 dní)
Alan Hyža - séria: Chudobní a šťastní, Filipíny (Žurnál)

kategória najlepší kreslený vtip, komiks, karikatúra
Jozef „ Danglár“ Gertli - séria karikatúr (Pravda, Žurnál)
Alan Lesyk – séria karikatúr (Pravda)
Natália Ložeková - séria karikatúr (.týždeň)
Fedor Vico - séria karikatúr (Hospodárske noviny, Korzár)

kategória najlepší článok publikovaný na blogu
Roman Daniel Baranek - Keď aj pohľad bolí... (baranek.blog.sme.sk)
Samuel Marec - séria: S láskou z Prištiny (samuelmarec.blog.sme.sk)
Janette Maziniová - séria: Rómovia - kultúra a mentalita (maziniova.blog.sme.sk)

Na Cenu British Council za podporu medzikultúrneho dialógu boli nominované príspevky
Andrej Bán - Deti z fotografie, séria: Rómovia (spoluautor Jozef Majchrák) (.týždeň)
Lukáš Kodoň, Samo Trnka – séria: Úplne pre ateistov (TV SME)
Etela Matová - Rómovia v Košiciach po 20. rokoch (STV, www.rpa.sk)
Jana Shemesh – Izraelský zapisník (SME)


Na Cenu Združenia vydavateľov periodickej tlače Slovenska boli nominované príspevky:
Róbert Csere, Eva  Čobejová, Marína Galisová, Martin Hanus - Koniec novín? (.týždeň)
Katarína Ragáčová – séria: Kauza emisie (SME)
Kristián Slovák – séria: Kauza emisie (TREND)

Na Cenu otvorenej spoločnosti boli nominované nasledujúce príspevky:
Róbert Adamec - Géniovia alebo podvodníci (TV Markíza)
Lukáš Kodoň, Samo Trnka – séria: Úplne pre ateistov (TV SME)
Martina Kubániová - Koho dotujeme? (STV)
Mária Miháliková, Zuzana Petková – séria: Diplomy z Trenčianskej univerzity (Pravda)

Mivel az STV magyar adásának műve is a versenyzők között van - tavaly nyert, így idén valszeg nem fog -, nem kell kívülállóként néznünk az ünnepséget. Persze, e sorok írója a szlovák kollégák sikerének is örül, mert akik bekerültek a TOP3-ba, azok meg is érdemlik. Személyes favoritom Lýdia Vereščáková, akit kelet-szlovákiai bűnözői körök meg is fenyegettek egy másik sorozata miatt. Aki pedig már legalább egyszer látta legalább képen mondjuk az Adamčo-fiút (csak összevetés végett, a fenyegető most nem ő volt), az tudja, hogy ez nem vicc.

UPDATE: Eredmények

Najlepšia reportáž v printových médiách
Víťaz: Andrej Bán - Deti z fotografie (.týždeň)
Ďalší nominovaní: Peter Kubínyi - Prales pri Komárne (Žurnál); Daniela Obšasníková - Talenty svetových rozmerov vyrastajú aj v osadách. Treba ich len nájsť (Romano nevo ľil)

Najlepšia rozhlasová reportáž v elektronických médiách
Víťaz: Alena Taranová - séria: Detské domovy - továrne na bezdomovcov (Rádio Expres)
Ďalší nominovaní: Michal Čabák - Živý šach v Banskej Štiavnici (Slovenský rozhlas); Sergej Danilov - séria: Kauza Františkáni (Rádio Expres)

Najlepšia televízna reportáž v elektronických médiách
Víťaz: Andrea Paulínyová - Novodobé otroctvo (TV Markíza)
Ďalší nominovaní: Etela Matová – séria: Krivany (STV, www.rpa.sk); Ján Pasiar – Chudoba (TV Markíza)

Najlepší rozhovor v printových médiách
Víťaz: Kristína Magdolenová, Jarmila Vaňová - Kveta Berkyová: Chcem, aby v kostole vedľa mňa sedela „biela“ žena (Rómska tlačová agentúra)
Ďalší nominovaní: Jaroslav Daniška, Štefan Hríb - Viktor Orbán (.týždeň); Marek Vagovič - Srholec: V kostole je niekedy veľa pokrytectva (SME)

Najlepší rozhovor, beseda, diskusia v elektronických médiách
Porota sa rozhodla cenu neudeliť
Nominovaní: Roman Bomboš, Martin Hílek - Nočná pyramída: 17 zastavení novembra (Rádio Slovensko); Klára Debnárová, Dóra Hushegyiová - Slovenčina - cudzí jazyk alebo druhý jazyk (STV); Štefan Hríb – relácia Lampa (TV JOJ PLUS); Daniel Krajcer - DE FACTO: Vladimír Mečiar vs. Mikuláš Dzurinda (TV JOJ)

Najlepší regionálne publikovaný príspevok
Víťaz: Peter Martinák – Opustené nehnuteľnosti, Realitné otázniky (Trenčan)
Ďalší nominovaní: Michal Frank - séria: Stámiliónový tender prešovská radnica vypísala rýchlo a potichu (Prešovský Korzár); Lýdia Vereščáková - séria: Nevýhodný predaj pozemkov v Trebišove (Zemplínsky Korzár)

Najlepší regionálne odvysielaný príspevok
Víťaz: Vanda Tuchyňová - Tvrdošínske noviny zneužívajú verejné peniaze na budovanie kultu osobnosti primátora (Rádio Regina Banská Bystrica)
Ďalšia nominovaná: Gabriela Horečná - Prvý guvernér Národnej banky Slovenska - JUDR. Imrich Karvaš (Rádio Regina Bratislava)

Najlepší analyticko - investigatívny príspevok v printových médiách
Víťaz: Gabriel Beer - séria: Sanitkový tender (Trend)
Ďalší nominovaní: Marek Vagovič, Tom Nicholson, Miroslav Kern - séria: Prevod pozemkov v Tatrách (SME); Kristián Slovák – séria: Kauza emisie (Trend)

Najlepší analyticko - investigatívny príspevok v elektronických médiách
Víťaz: Róbert Adamec - séria: Prezumpcia viny? (TV Markíza)
Ďalší nominovaní: Martina Kubániová - Koho dotujeme? (STV); Andrea Paulínyová - séria: Záchranky, Potichu a rýchlo (TV Markíza)

Najlepší komentár a krátky publicistický príspevok v printových médiách
Víťaz: Michal Havran ml. - Zabite ich všetkých, Boh si svojich rozpozná (jetotak.sk)
Ďalší nominovaní: Rado Baťo - séria komentárov (Trend); Štefan Hríb - séria editoriálov (.týždeň)

Najlepšia novinárska fotografia
Víťaz: Andrej Bán - séria: Gruzínski utečenci z Abcházska (.týždeň)
Ďalší nominovaní: Jana Čavojská - séria: Benjaminov dlh (Plus 7 dní); Alan Hyža - séria: Chudobní a šťastní, Filipíny (Žurnál)

Najlepší kreslený vtip, komiks, karikatúra
Víťaz: Jozef „Danglár“ Gertli – séria karikatúr (Pravda, Žurnál)
Ďalší nominovaní: Alan Lesyk – séria karikatúr (Pravda); Natália Ložeková - séria karikatúr (.týždeň); Fedor Vico - séria karikatúr (Hospodárske noviny, Korzár)

Najlepší článok publikovaný na blogu
Víťaz: Janette Maziniová - séria: Rómovia - kultúra a mentalita (maziniova.blog.sme.sk)
Ďalší nominovaní: Samuel Marec - séria: S láskou z Prištiny (samuelmarec.blog.sme.sk); Roman Daniel Baránek - Keď aj pohľad bolí... (baranek.blog.sme.sk)

Cena British Council za podporu medzikultúrneho dialógu:
Víťaz: Andrej Bán - Deti z fotografie, séria: Rómovia (spoluautor Jozef Majchrák) (.týždeň)
Ďalší nominovaní: Lukáš Kodoň, Samo Trnka – séria: Úplne pre ateistov (TV SME); Etela Matová - Rómovia v Košiciach po 20. rokoch (STV, www.rpa.sk); Jana Shemesh – Izraelský zapisník (SME)

Cena Združenia vydavateľov periodickej tlače Slovenska
Víťazi: Katarína Ragáčová – séria: Kauza emisie (SME); Kristián Slovák – séria: Kauza emisie (TREND)
Ďalší nominovaní: Róbert Csere, Eva Čobejová, Marína Gálisová, Martin Hanus - Koniec novín? (.týždeň)

Cena otvorenej spoločnosti
Víťazi: Róbert Adamec - Géniovia alebo podvodníci (TV Markíza); Mária Miháliková, Zuzana Petková – séria: Diplomy z Trenčianskej univerzity (Pravda)
Ďalší nominovaní: Lukáš Kodoň, Samo Trnka – séria: Úplne pre ateistov (TV SME); Martina Kubániová - Koho dotujeme? (STV)

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ha a kézirat leadása és a lapzárta között eltelő időben nem csatolják vissza a Felvidéket Magyarországhoz, akkor a hét legjelentősebb eseménye hétfőn történt, a kora esti órákban: elvérzett a vén matador, a szemünk előtt megszürkült Mikuláš Dzurinda nem bírta már harcát vitézül.

Tömegek léptek 1990-ben politikai pályára, egy ismeretlen vasutas is ott sündörgött a Kereszténydemokrata Mozgalom megalapításakor, majd egy évtized múltán kis híján szétverte a pártot. A jelenlegi kabineten magyarellenességben és aljasságban némileg túltevő harmadik Mečiar-kormány ellenzéki képviselőjeként kezdett rakétaként felívelni politikai pályája, amikor létrejött a Szlovák Demokratikus Koalíció. Dzurinda szóvivőből elnökké dolgozta fel magát. Hogy ez nekem hogy nem sikerült? – pödörhetett egyet akkoriban bajszán Bárdos Gyula, akinek hasonló rajtpozícióból „csak” alelnökségig sikerült jutnia. E terjedelem csekély ahhoz, hogy mérlegre tegyünk egy (eddig) két évtizedes politikai pályát, melyből nyolc év a miniszterelnöki székben telt el, de hiba lenne, ha bedőlnénk annak, amit a miniszterelnök sugallni szeretne: ők is szemetek, mert ők is loptak. Azt, hogy a jelenlegi kormánykoalíció lopott, Robert Ficónak nem különösebben kell bizonygatnia, azt mindenki tudja. Hisz alig alakult meg a kormány, a sajtó attól volt hangos, hogy a fél Magas-Tátrát Mečiar-közeli cégek nyúlták le, a védelmi minisztert sebtében le kellett cserélni a takarítási tender miatt. A nemzetiek uralta környezetvédelmi minisztériumban, úgy látszik, komolyan vették a reciklációt, és a tárcavezetők is erre a sorsra jutottak. A régiófejlesztési minisztériumban jószerivel csak a faliújságot nem lopták el… És ezek csak a legzajosabb botrányok. Ám Fico populizmusra éhes választóit ezek vajmi keveset zavarják. A jobboldali választó meg ilyen finnyás lenne? A büntetőjogi, az adó-, a közigazgatási, a nyugdíj- és az egészségügyi reform levezényléséért nem hunyhatunk szemet valami nehezen átlátható múltbéli pártfinanszírozás felett?Nem. Ez a csontváz most kiesett a szekrényből.

Igaz, a pártvezető könnyebb helyzetben lenne, ha a nyilvánosság elé kiállva azt tudná mondani, egy szó sem igaz az egészből. Mondani ugyan mondhatja, de bizonyíték is kellene, mert a sajtó felkapta Fico témáját, s viszi, mint csibe a taknyot, egyik-másik sajtótermék szinte a görög istenek családfájához hasonlatos ágrajzokat közöl az adóparadicsomokban bejegyzett vállalatokról, londoni postaládákról, bankszámlákról. És ha ezek között egy pártpénztáros az összekötő kapocs, az felettébb kellemetlen, mint ahogy az is, ha erre a pártelnök csak annyit tud mondani, hogy időközben lecserélték a könyvelőnőt. Mindenesetre Dzurindát még korai volna temetni, bár parlamenten kívüliként ritkábban lesz reflektorfényben, de pártelnökként bizonyosan megőrzi befolyását, és hatással lesz a közéletre. Pedig két ciklus után politikai nyugdíjba menni nem ciki.

Kedden, miközben az ország a Fico–Dzurinda adok-kapokot figyelte, a rendőrök gyorsan felmorzsolták a kamionosok ellenállását. Rendőrállam! – kiabálták a kormányhivatal előtt tiltakozó fuvarozók, akiket a rendőrség már nemhogy kamionokkal, de személyautókkal sem engedett a fővárosba, hivatalos indoklás szerint azért, hogy megóvja Pozsony közlekedését az összeomlástól. Kora este úgyis naponta összeomlás tapasztalható a főváros közlekedésében, így arra hivatkozva megakadályozni pár gépkocsit a behajtásban ugyancsak álságos indok, hisz akkor kitilthatnák a forgalmat a városból, amivel garantáltan megelőznék a közlekedés összeomlását. A mai, nehéz gazdasági helyzetben mindenki félti az állását, s ha egy rendőr bevonja egy kamionos jogosítványát, máris munkanélkülit csinált belőle. Így a tekintélyes súly ellenére a kamionosok könnyű prédának számítanak. A hatalom most odavágott nekik. Egyelőre 1:0 a rendőrök javára. Ez a két, kiterjedt társadalmi csoport eddig sem szívelte egymást, különösen a kamionosok a rendőröket. A kettejük közötti szakadék most tovább mélyült.

Amíg a Smer az SDKÚ-val, a kamionosok a kormánnyal voltak elfoglalva, csendben megkezdte utolsó előtti rendes ülését a törvényhozás. Pavol Paška ugyan márciusban még összetrombitálja a képviselőket, de akkor fejben már mindenki a pódiumokon lesz, kampánylázban égve. Nap mint nap feszült figyelemmel követtem a programot, mikor kezdődik már a hazafiassági törvény vitája. Kíváncsian várom, valaki beveszi-e még e hazában, hogy a nemzet nevében és nevével próbálja elfedni üzelmeit a nemzeti párt. Így erős kezdet után hátralevő részében is tartogat számunkra meglepetéseket a február.

Vasárnap úgy gondoltam, hétfőn, ha lesz időm, a koncessziós (rádió és televízió üzemben tartási) díjakról fogok írni. A téma ugyanis kellően populista, mindenkit érint, és két párt is brűgeti, a (még nem parlamenti) Sulík-féle SaS népszavaztatna róla, a (még, hehe) parlamenti Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió képviselője, Tomáš Galbavý pedig a folyó ülésen vetne véget neki.

Aztán a hétfő meg a kedd elég mozgalmasra sikeredett, így nem írtunk az üzemben tartási díjakról. De majd ma.

A politikusok természetesen nem azért akarják eltörölni ezeket a fizetni valókat, hogy e népnek jó legyen, mert ez őket nem különösebben foglalkoztatja, hanem, hogy a népnél jópontokat szerezzenek. Abban viszont igaza van Sulík komának, hogy ez a díj adójellegű, és nem szolidáris, mert a háromgyerekes, elvált szomszédasszony pont annyit fizet a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió üzemben tartásáért, mint a Pozsony belvárosában élő topmenedzser.

Ha akarunk HBO-t, Fishing and Huntingot, vagy, urambocsá’ egy pornócsatornát. akkor előfizetünk rá. Azt azonban, hogy a fenti médiumokra elő akarunk-e fizetni, vagy sem, a kutya nem kérdezte tőlünk: köteleztek rá bennünket. Felháborító állami hatalmaskodás. S ami még ennél is felháborítóbb: olyan termékért vesz el tőlünk pénzt az állam, amit nem is használunk. Vagy fogalmazzunk egyes számban: használok. Nem hallgatom a Szlovák Rádiót, nem nézek STV-t, legfeljebb olykor belenézek a híradóba, de egyre ritkábban. Ehhez képest az egész használatáért fizetek. Egy szó mint száz: szavaznék olyan pártra, amely azt mondaná, eltörli ezeket.

Na de, van a témának egy jelen sorok írójánál sokkal nagyobb tudora, ez pedig Attila bácsi, azaz Lovász Attila, az MR6 főszerkesztője. Alant idézném két kommentárját, nem teljes terjedelmében, hanem az eredeti webhelyre mutató linkkel, hogy clear legyen.

2006. 02.18, Új Szó

Uzsorás állam
A tavaly jóváhagyott büntető törvénykönyv 235. §-a az uzsorát a következőképpen fogalmazza meg: "Aki más kényszerhelyzetét, tájékozatlanságát, tapasztalatlanságát kihasználva olyan teljesítést követel, amelynek az ellenértéke nagy mértékben aránytalan, vagy aki ilyen teljesítést megvásárol vagy átvesz, egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető." Aki tehát egy negyvenkoronás kinnlevőséget 5000 koronás szankcióval követel, vagy ilyen követelést átvesz, uzsora bűncselekményét követi el. A néha érthetetlen jogásznyelvet magyarra fordítva: a szlovák rádiós és televíziós előfizetési díj szankciói, azoknak behajtási kísérletei joggal ébresztik fel a gyanútlan Olvasóban is azt a feltételezést, hogy állami uzsorával állunk szemben a demokrácia 16. évében. Igaz, a probléma nem új keletű, hiszen a koncessziós törvény 1996-tól hatályos, de csak a múlt évben jutott el oda a nyilvántartását is megkérdőjelezhető módon vezető Szlovák Rádió, hogy többéves elmaradásokat (amelyek viszont néha csak két-három havi díjra vonatkoztak) egy maszek céggel akarta behajtani. Volt eset, amikor a szankció elérte a másfél millió koronát.

Mondhatnók, lett volna szíves a tisztelt kuncsaft becsületesen fizetni a negyven koronát, most nem lenne gond. Ez az érvelés viszont azonos azzal a jogértelmezéssel, amely a tyúklopást halállal büntetné. Az aránytalanság akkor is aránytalanság, ha fegyelmezetlen a polgár, esetleg ki akar bújni kötelezettségei alól. A rádió és a televízió koncessziós díja adójellegű, amióta létezik rádió és televízió. Az adót az adóhivatalnak kell kirónia és behajtania, nem egy magáncégnek. Tovább>>

És akkor a szerző hétfői írása hasonló témában

2010. 02.01., Új Szó
A koncesszió védelmében

Az SaS elnöke, Richard Sulík a múlt héten közölte, kezdeményezése elérte azt a támogatottságot, amelynél a parlamentnek kötelezően meg kell tárgyalnia a rádiós és televíziós előfizetési díjról készülő népszavazást. A lánykori nevén koncessziónak nevezett járulék a lakosság körében nem örvend nagy közkedveltségnek: ha lesz referendum és ha az érvényes lesz, az eredmény akár borítékolható is. Kérdezzük meg a polgárokat, akarnak-e valamiért fizetni, a válasz egyértelmű (lásd még: ún. szociális népszavazás Magyarországon).

Richard Sulík, az SaS elnöke még három éve vetette föl az ötletet, annak idején meg is indokolta. Indokai között szerepelt például az, hogy a koncessziós díjnak adójellege van, hogy a befizetés módja nem szolidáris, mert a díj egységes, s végül attól függetlenül kell fizetni, az ember médiafogyasztó-e vagy sem.

Amikor Sulíkék elkezdték az aláírásgyűjtést, még a régi előfizetői törvény volt érvényben, amely a vevőkészülékhez kötötte annak fizetését, a szankciók pedig – mint arról annak idején rengeteget írtunk – vérlázítóan magasak voltak, esetenként anyagi gondokat okoztak. Sőt, mindehhez jött még a közrádió és egy magán jogi iroda közötti szerződés, amelyben a rádió a díjat az irodával hajttatta volna be, az iroda meg lefölözte volna a hatalmas büntetéseket, de most ezt is hagyjuk. A Szlovák Rádió közben kiegyezett az irodával, a koncessziót pedig villanyórák alapján fizetjük. Tovább>>

E sorok írója valszeg négy év múlva is azt fogja gondolni, hogy az előfizetői díjat el kell törölni.

*****

És emiatt nem akarunk külön posztot írni, de az Appleblog ma egy nagyon fontos képet tett közzé, melyet Appleblog olvasóként és macesként én is szeretnék tovább népszerűsíteni. Nem csak Jack Bauer és Obi használ Mac-et.

2004 januárja vagy februárja volt. A ružinovi kultúrházban levő SDKÚ-pártközpontban valami sajtó volt. Egy germó, beugratós kérdésre Mikuláš Dzurinda azt válaszolta az akkor még Rádio Expreses kollégának (jelenleg Markíza), hogy M. úr, tudom, hogy maga tapasztalt szerkesztő, így abból, amit mondtam, tudnia kell a választ a kérdésére. Nem tudtam eldönteni, hogy valóban tapasztaltnak tartja-e a kollégát, vagy csak benyalva akar kitérni a válasz elől. Mikuláš Dzurinda.

A szemünk láttára szürkült meg ez az ember. Emlékszem, 1998-ban lelkesen vonatoztam haza az egyetemi tanulmányaimnak otthont adó dél-magyarországi nagyvárosból, hogy szavazzak. Tán' akkor szavaztam utoljára lelkesen... Akkoriban tán mintha fekete lett volna a haja. Most meg egérszürke.

Dzurindának volt két sikeres kormánya. Mindkettőben vályúközelben voltak a magyarok. Hogy mit sikerült elérniük, az vitatható, tán nem vagyunk igazságtalanok, ha a semminél némileg többet kvantumában állapodunk meg. Dzurinda nem feltétlenül szerette a magyarokat. Nem is utálta. Használta őket. És nem korlátozta. Az első kormányában kénytelen volt megtűrni a büdös, talpas, nackós SDL-bőrbe bújt komenistákat, akik legalább annyira utálták a magyarokat, mint Mečiar. Ebben a pártban volt egy Fico nevű arc is.  Alelnök volt 99-ig. Második kormányában a standard pártok mellett az ANO nevű médiapárttal is osztozott, holott Pavol Rusko maga nyilatkozta, hogy tárgyalt szervezett bűnözői csoportokkal a televíziója megmentése érdekében.

Dzurinda bevitte az euroatlanti struktúrákba az országot, reformjai pedig talpra állították azt. Csak hát ez a finanszírozás. Robert Fico - közpénzeken, kormányhivatalnokok mozgatásával - elővette ezt a dolgot, a sajtó meg felkapta, mint csibe a taknyot.

Körültekintő módon meg kell vizsgálni ezt a dolgot, De az nem lehet, hogy a jelenlegi kormány elsikkasztott eurómillióiról egy 10 évvel ezelőtti finanszírozási ügy elterelje a figyelmet. Mert a koalíció botrányai attól még ott vannak. Különösebben nem zokogok amiatt, hogy Dzurinda nem lesz listavezető, egyrészt mert egy arrogáns fasz, aki csak most mantrázza, hogy alázatosan és türelmesen fog felelni a sajtó kérdéseire, másrészt már hamarabb is vehette volna a kalapját a pártja érdekében. Érdemei elismerése mellett.

*****

És emiatt nem akarunk külön posztot írni, de a napokban annak lehetünk tanúi, hogy két, meglehetősen széles társadalmi csoport között a viszonyok meglehetősen elmérgesedtek. Az országban van vagy 25 ezer rendőr, és nem tudom, mennyi kamionos, de a szám nagyobb vagy egyenlő. Ezek eddig sem különösen szívlelték egymást, a történtek után azonban a szimpátiaszakadék egyre mélyülni fog. Ha egy kamionosnak elveszik a jogosítványát, akkor az munkanélküli lesz.