Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Vakolat: bezzeg a Marianumban tudják a mórest...

A múlt héten építésüggyel foglalkoztunk, megállapítottuk, hogy a komáromi Selye János Gimnázium vakolata nincs a legjobb állapotban, s mindezt csak államnyelven tudatják. (Aki lemaradt róla, annak alant, vagy itt és itt.)

 

A minap Mo.-ra mentem, s utam az egyházi óvoda mellett vezetett el. Megosztom olvasóimmal, mit láttam:

Sajnálom, hogy a vakolat nincs a legjobb állapotban, de legalább magyarul is tudatják. (Ezzel befejeztük a vakolatos bejegyzéseket, a közeljövőben nem kívánunk profilt váltani. Viszont mindenkinek ajánlom ezt a vakolaton túlra mutató posztot, melyet valszeg a nagy sikerre való tekintettel gazdája rekontextualizált  is új blogjában.)

0 Tovább

Bírók, ügyészek, el a lista farkáról! - avagy kiben miért nem bízunk

Kedden egy érdekes közvélemény-kutatást tettek közzé. (Még az elején jelzem, hogy az egyébként reprezentatív felmérést a védelmi minisztérium egyik háttérintézménye végezte, ez némiképp árnyalja a témát.) A válaszadóknak felsoroltak 14 szervezetet/közjogi funkciót, és választaniuk kellett, ezek közül melyik élvezi leginkább a bizalmukat. A választék a következő volt: kormány, önkormányzat, alkotmánybíróság, rendőrség, ügyészség, bíróság, szakszervezet, tűzoltóság, hadsereg, védelmi minisztérium, parlament, egyházak, belügy, köztársasági elnök.

Az utolsó előtti helyen az ügyészség végzett. Ez nem csoda. Az átlagemberek túlnyomó többségének fogalma sincs, mi az ügyészség feladata és szerepe egy ilyen-olyan peres eljárás során. Arról, hogy rengeteg ügyész becsületesen végzi a munkáját, ritkán érkezik hír, arról viszont igen, hogy amikor Pázmányról volt szó, akkor egy óra alatt elkészült az ügyészi állásfoglalás, vagy hogy Malina Hedvig ügyét ezek fogják vissza (manifeszt módon, mert látens módon valszeg nem tudom, ki sziszeg a háttérben – a kifejezés megalkotásáért külön köszönet Tizedes blogger kollégának) már 3 éve...

Az, hogy a bíróság miért végzett a tökutolsó helyen - a lakosság csupán 31 százalékának bizalmát élvezi, ami siralmas - egyértelmű. Az ombudsmani jelentés minden évben megjegyzi, hogy a jogok betartásának számonkérhetősége borzalmas szinten van az országban, és nagyon gyakori az időhúzás a testületek részéről. Vannak olyan elrettentő esetek is, hogy a gyerek már felnőtt, mire megítélték a gyerektartást. Vagy az évtizedekig húzódó örökösödési perek, melyek alatt a "színesfémtolvajok" szétlopják az örökség tárgyát... És akkor még nem is beszéltünk a "komoly" ügyekről (ez alatt most a nagy, drasztikus bűnügyeket értem, természetesen egy gyermekével egyedül maradt nőnek az is nagyon komoly ügy, ha nem kap gyerektartást 18, vagy akár „csak” egy évig.). A bíróságnak Szlovákiában semmilyen tekintélye nincs, tanúk és szabadlábon védekező vádlottak tömkelege nem jár el a tárgyalásokra, és a jogrend annyi kibúvót tesz lehetővé a vádlottak és ügyvédeik számára, hogy az már kutyakomédiába fullasztja az igazságszolgáltatást, lásd BMG-ügy, ahol felváltva betegedtek meg a vádlottak és a védők, hónapokon át.
Ugyancsak érthetetlenek és indokolatlanok az egyes tárgyalások közötti irdatlan szünetek. Péládul a vécéablakos Červenka ügyében tárgyaltak áprilisban egyszer, májusban egyszer, és legközelebb szeptemberben fognak. Tessék mondani, bíró urak, negyedéven át mit csinálnak? Ez főként akkor kínos, ha a vádlott vizsgálatiban van, és ott esetleg még análisan is inzultálják. Szóval a Jóisten mentsen meg bárkit is attól - főként gazdasági és vagyonjogi ügyekben -, hogy szlovák bíróságon kelljen érvényesítenie az igazát.

A szakszervezetek 33,6-tal hátulról a harmadikok, ők a jelenlegi kormány hímvesszején lovagolnak, illetve magashegyi rektális túrákat tesznek Ficónál, így rájuk kár a szót vesztegetni.

A nem újságíró is könnyedén azonosulhat azzal, hogy a parlament csak 39,7, a rendőrség pedig csak 42,1 százalékos bizalmat kapott. Az eredmény - megint csak hangsúlyozzuk - nem az egyes személyek munkájának, hanem a testületnek szól. És bár mindkettő végez komoly munkát is, az imidzsükhöz képest még ez a helyezés is túl jó.

Az Alkotmánybíróság a 6. helyen végzett. De a felmérés még a Speciális Bíróságot felszámoló határozat előtt végezték, így az eredmény ma valszeg más lenne.

Na de nézzük a listát:
államfő 62,2
önkormányzat 54,7
Alkotmánybíróság 53
egyházak 52,4
belügyminisztérium 49,1
kormány 48,1
rendőrség 42,1
parlament 39,7
szakszervezetek 33,6
ügyészség 32,8
bíróságok 31

És akkor jöjjön a TOP3:
3. védelmi ministry 66,7 - nos, ezt nem igazán értem, főképp emiatt vannak kétségeim a felmérést illetően. Mert tanítóból sokkal több van, mint katonából, ilyen alapon az oktatási tárca is lehetne itt, de hát azt nem vették fel a listára...

2. hadsereg 81,9 - itt a válasz egyértelmű: a sereg ilyen nagy monolitikus struktúra. A kívülálló nem igazán tud róla semmit. Nem tudja, hogy a minisztérium cégeinek nagy része veszteséges, mert kilopják belőlük a pénzt, az állam meg pótolja. Nem tudja, hogy az Aligátor nevű harcjárműbe a piaci ár többszöröséért vettek váltókat. A botrányaik is a fegyveresektől őrzött objektumok falai között maradnak. Ma gyakorlatilag az ember akkor kerül kapcsolatba a hadsereggel helyőrséggel rendelkező városokon kívül, ha a Katonai Erdők Állami Vállalat területére lép illetéktelenül, és ezért a katonai rendőrség megbírságolja 10-20 euróra. Mivel azonban ma már alig túrázik valaki, ez ilyenek száma csekély. Csak azt tudjuk, hogy a hadsereg van. Tulajdonképpen nem csinálnak semmit, de azt jól. Ezért a bizalom.

És a csúcson a tűzoltók végeztek. 94,2 százalékunk számára ők a legmegbízhatóbb testület. Ezen csak azok lepődnek meg, akik még sosem látták ezt a felmérést, és ezen a blogon olvasnak róla először. Hazánkban (izé, szóval itt, Szlovákiában) évek óta a lánglovagokat tartják a legmegbízhatóbbnak.

2004-ben, amikor egy lap belpol rovatának munkatársaként nekem kellett megkérdeznem Oto Paluš tábornok akkori országos tűzoltóparancsnokot, miben rejlik a sikerük titka, szóvivője útján ezt üzente: "tűzoltók sikerének titkát elsősorban mindennapos, kemény mentőmunkájukban látja, melynek során saját életük kockáztatásával mentik meg másokét, de ha kell, állatokat, gazdasági vagyont is, legyen szó tűzről, árvízről vagy bármilyen más elemi csapásról. Köszönjük a bizalmat, a tűzoltók továbbra is kitartóan fogják szolgálni a lakosságot, noha bérezésük messze nincs összhangban az európai normákkal".

Természetesen jó lenne, ha nem a védelmi tárca, hanem mondjuk a stathiv készítene valami hasonlót, sokkal több intézmény bevonásával, mint pl. 2004-ben. Érdekességképp: akkor a 90 százalékos tűzoltókat a Szlovák Rádió követte (78), és a katonák 74-gyel álltak a harmadik helyen:). Mindannyiunk érdeke lenne, hogy a bíróság és az ügyészség elhagyja a lista farkát.

0 Tovább

Két megaeksön egy héten belül - hát ennyire jól állunk mi, felvidéki magyar katolikusok?

Először a felszisszentem, mikor a SITA hírei között megjelent a következő:  CIRKEV: Maďarsky hovoriaci veriaci poputujú na Staré Hory (EGYHÁZ: a magyarul beszélő hívők Óhegyre zarándokolnak). Merthogy a hírt a hírügynökség a XX. Komáromi Imanap előtt adta ki. Az anyja fiskusát! Hát rászerveztek az imanapra? Aztán ha az ember a címnél tovább kattint, akkor lecsillapodhat. A Remény  által szervezett zarándoklatra május 8-án, azaz öt nappal az imanap után kerül sor. Huh! Így már nincs rászervezésíze./?

Most az Óhegy és Komárom közt félúton lakó Mariska néni gondolkodhat, hogy kis nyugdíjából  melyik nagy egyházi megmozdulásra buszozzon el, a helyi Rózsafüzér Társulattal karöltve.

Ez a Komáromi Imanap egy furcsa rendezvény. Célja tiszteletre méltó, hatásfoka egyelőre kétséges. A marketingje rendkívül gyarló. Amikor az egyik civil szervezetet, melyhez valami közöm van, a szervező bizottság felkérte valamire, a kérelmüket egy 1/3 A/4-es lapon, helyesírási hibákkal telegépelve juttatták el az illetékeshez. Na de vonatkoztassunk el ettől. Még mielőtt bárki bőcsködözni s feszedezni kezdene, a miheztartás végett közlöm, hogy e sorok írója a rendezvény rendszeres résztvevőjének mondható, arányaiban többön volt, mint nem. Az első tíz imanap, az még húzós volt, nagy tömegek a Klapka téren stb. stb. stb., a tizediknél mindenki azt várta, hogy hátha addigra II. János Pál majd ad egy püspököt nékünk. Nem adott. Mert az egyház nem olyan, mint a parlament, hogy írok egy petíciót, és aztán lesz valami. Nem lesz. Mert ez egy ilyen cég.

Aztán egyre kevesebben lettek. Volt év, hogy már-már ciki volt a Klapka téren tartani, akkora foghíjak voltak a népben, mint ide Hetény. A kívülálló - azaz az egyszerű hívő számára - átláthatatlan háttérmunka után az egész imanap átkerült a Szent András templomba. Sajnos, az elmúlt 2-3 évben már csak annyian voltak rajta, mint egy átlagos komáromi vasárnapi misén. Gond nélkül le lehetett ülni a Szent Andrásban.

Idén, a huszasra valahogy összeszedték magukat, ám sem az Új Szó, sem a Felvidék Ma tudósítása nem vállalkozik arra, hogy konkrét számot írjon.  Ezt mindig nehéz megsaccolni. Az a kérdés, hogy majd jövőre a 21-en hányan lesznek, mikor nem lesz jubileumi, meg minden.

Az imanap szervezői a helyi plébánia, a Jópásztor Alapítvány és a Pázmaneum Társulás. És akkor ehhez képest 5 nap múlva egy újabb nagy eksön: a szlovákiai magyar hívek zarándoklata. Ezen az oldalon nem kevésbé tiszteletre méltó arcok állnak. Rudolf Baláž, a normális püspök, akik az elsők között nevezett ki vikáriust a magyar hívek részére, Mahulányi József személyében, aki, ha emlékeim nem csalnak, palásti plébános korában még Gellért néven premontreiként is nyomult, majd a fehér csuhát a szögre akasztva lett nyékvárkonyi plébános, ahol renoválta a templomot, és felhúzott egy közösségi házat. A nagymisét Székely János esztergom-budapesti segédpüspök celebrálja. Ki mondaná, hogy ők rossz csávók?

Persze, az imanap nem szent tehén, és inkább marketingrendezvény, célja a világi nyomásgyakorlás, annak felmutatása, hogy hö, hát vagyunk itt egypáran, jó lesz szóba állni kaszás népemmel…; a tulajdonképpeni cél szempontjából közömbös, mert nem hiszem, hogy a Jóisten jobban meghallgat egy imát, ha azt 100 ember egy helyen mondja, mintha tízen tíz helyen, ergo ha a résztvevők ezen a vasárnapon ugyane célért saját egyházközösségükben fohászkodnának, a hatás ugyanaz lenne, sőt, többen imádkoznának. És attól még, hogy az egy bejáratott brand, meg kell hagyni a hívőknek a választás szabadságát, hogy eldönthessék, melyik rendezvényen szeretnének részt venni. És ha valaki mondjuk bodrogszerdahelyi, annak Óhegy Komáromnál lényegesen közelebb van. Ez mind igaz. De így a szlovmagy katolikusoknak kesernyés szájízzel van két kisebb/közepes rendezvénye, holott lehetne egy nagy is. Hát ennyire jól állunk?

0 Tovább

Csákyval manipulál a SITA? Ez nem szép dolog!

Figyelmes lettem ma egy hírre. Egy slotásra. Slota bármikor, bármilyen mennyiségben eladható Magyarországra, mert beleillik az ottani külpolitikai sztereotípiákba. Ráadásul a hír tipikus slotás volt.  Egy böfögés - Csáky fejében össze vannak kavarodva a dolgok -, majd a hozzá tartozó primitív, demagóg magyarázat a reciprocitásról.

Ami ugye nem helyénvaló, mert míg Szlovákiában és 10 százalék körüli magyar, addig Magyarországon van 18 ezer körüli szlovák. Aki ezeket a számokat látva reciprocitásról beszél, és azt mondja, hogy 18 ezer embernek ugyanolyan feltétel- és intézményrendszert kell adni, mint (egykor/majdnem) félmilliónak, az nem gondolkodik reálisan. Természeteseten a jogaikat tiszteletben kell tartani, és támogatni kell őket. Költségvetésből. Úgy, hogy fenntartani és fejleszteni tudják intézményrendszerüket. De azt követelni, hogy félmillió ember ugyanazt kapja, mint 18 ezer, vegytiszta demagógia. Na de nem ez a téma.

Először olvassuk el az alaphírt, mondjuk itt. Mi az első dolog, minden újságot olvasó (esetleg újságot író) embernek feltűnik? Csáky Pál magyar püspökről beszélt? Hát hol? Mikor? Hogyhogy nem láttuk? Keressük a céges integrált hírügynökségi rendszerben. Nincs. Keressük a TASR honlapján, nincs. Keressük a SITA honlapján. Nincs. Keressük magyar honlapokon, hírkereső, hírlista. Nincs.

Végső kétségbeesésünkben felhívjuk Csáky Pált, ugyan mondja már meg, hol beszélt a magyar püspökségről. Kiderült, hogy a SITÁ-nak adott évértékelő interjúban egy mondat erejéig érintették ezt a kérdést. Mivel ekkor már nagyon tele volt a tököm a kereséssel, a SITA keresőjébe beírtam, hogy dobjon ki minden olyan hírt, amiben a biskup, a Pál és a Csáky szavak előfordulnak.  Az eredményt PrintScreeneltük.
Azaz: a SITA hírügynökség nem adott ki olyan hírt december 1. és január 4. között, amelyben ezek a szavak együtt szerepelnek. Vagy rossz a keresőjük, és akkor szégyelljék magukat.

Viszont a ki nem adott hírre reagáltatták Ján Slotát. Ez olyan manipulációszagú.

[Ha valakinek mégis meglenne a SITÁ-s hír, írja meg kommentben, hamut hintek a fejemre, és törlöm ezt a bejegyzést.]
[UPDATE:hétfőn, azaz egy nappal a slotás reakció után, 9. 09-kor adták ki az alaphírt. Akkor azt hiszem, most már joggal mondhatjuk: elkúrták.]
0 Tovább

tg-ltatsthtetet-06-01

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek