tg-ltatsthtetet-06-01

Alább két hírt szeretnénk szembeállítani.

Az egyik:

Szögbelövő pisztollyal megölte volt élettársa barátját, az asszonyt pedig életveszélyesen megsebesítette 2007 nyarán Balatonőszödön az a német férfi, akinek az első fokon kiszabott hét év börtönbüntetését helybenhagyta a Pécsi Ítélőtábla kedden hozott jogerős határozatában.

A táblabíróság megalapozottnak találta a Somogy Megyei Bíróság döntését, és az 54 éves Hans Georg Borckot erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében és emberölés kísérletében, továbbá lőfegyverrel való visszaélésben mondta ki bűnösnek.
    
A tényállás szerint a vádlott és korábbi élettársa egy balatonőszödi farmon élt, de kapcsolatuk megromlott. Az asszony visszament Németországba, és ott megismerkedett egy horvát férfival, aki felajánlotta: segít rendezni az asszony és a volt élettársa közötti anyagi vitát.
    
Magyarországra jöttek, ám 2007. június 26-án a felek megegyezés helyett vitatkoztak, dulakodtak, kölcsönösen fenyegetőztek, a házigazda szögbelövővel, a horvát férfi pedig késsel hadonászott. Amikor a pár autóba ült, hogy elmeneküljön, a vádlott a szögbelövővel - amelynek biztonsági rendszerét kiiktatta - a gépkocsira lőtt. Az acélszeg átütötte az ablaküveget, a horvát férfi mellkasát, majd a volt élettárs ágyékát.
    
A nőnek még volt annyi ereje, hogy a falu polgármesteri hivatalában segítséget kérjen, ám a horvát férfi még az orvos kiérkezése előtt az autóban meghalt. Az asszonyt életveszélyes állapotban szállították kórházba.

A másik:

Magánlaksértés és különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjában bűnösnek találta, és 21 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Pozsonyi I. Járásbíróság ma Vincent H.-t.

A férfi a bíróság szerint 2007 decemberében  a főváros Károlyfalu városrészében levő albérleti lakásában összeveszett a 85 éves főbérlőjével. Ököllel ütlegelte, majd a mellkasára térdelt és fojtogatta. Az idős asszony belehalt a számos súlyos sérülést okozó bántalmazásba.

Tehát ha valakit meg akarunk ölni, még véletlenül se jusson eszünkbe ököllel agyonverni, mert ha szögbelövőből tüzelünk rá (és bónuszként életveszélyes sérüléseket okozunk egy másik embernek), azért pontosan harmadannyit kapunk, mint egy végzetes öklözésért. Ja, lehetőleg Magyarországon tegyük ezt, ott ilyen jószívűek a bíróságok.

Hogy e sorok írója nem Robert Fico feltétlen híve, az azt hiszem, már korábban kiderült. A hét szerdai híre egyértelműen Balog Zoltán és bizottsága pozsonyi látogatása volt. Azonban szerdán még egy fontos dolog történt, melyre most szeretnénk visszatérni, mert most van rá időnk.

A kormány szerdai ülésén elfogadta, hogy a különösen súlyos bűncselekmények elkövetői egy évvel tovább lehessenek vizsgálati fogságban, mint a nagy átlag. A kormány egyúttal egyetértett azzal is, hogy a törvénymódosítást rövidített törvénykezési eljárásban tárgyalják. Azaz ne hónapokig tartson elfogadtatni, hanem sitty-sutty meglegyen.

A törvénymódosítást beterjesztő igazságügyi minisztérium jogmagyarázata szerint a módosítás célja"az emberek és vagyonuk védelme az olyan, különösen súlyos elkövetők elől, akiket 25 évre, vagy akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetnek".  Ez azt jelentené, hogy a vizsgálati fogság ideje négyről öt évre emelkedne.

A az emberek életének és vagyonának védelme nagyon szép dolog, azt hiszem, akinek van élete és van vagyona, csak egyetérteni tud a törvénnyel. De! Ne legyünk már tudatlanok, a lóláb most is kilóg: egyértelmű, hogy a törvénymódosítás azért született meg, hogy Róbert Okoličány ne kerülhessen szabadlábra. Okolicány a kelet-szlovákiai alvilág egyik meghatározó "családfője", a Borža-klán örök kritikusa, ám a bírálat eszközei ebben a műfajban nem a szóvirágok, hanem minimum a bézbólütők, Okolicányéknál olykor a géppisztoly is. Okolicányt elítélték, életfogytra,  de fellebbezett, és ha április 13-ig nem születik döntés az ügyében, az életfogytiglanra ítélt bűnöző kisétálhat a börtönből.

Nyilván Okoličánynak nem kellene szabadlábon mászkálnia. De a sebes törvényelfogadás minimum két kérdésirányt felvet. Mekkora a jogbiztonság abban az országban, ahogy ad hoc hoznak bűnözőkre ráhúzható paragarafusokat, hisz ugyanilyent már Mikuláš Černákkal is csináltak. (Nem is beszélve arról, hogy mi van, ha valaki netán ártatlanul ül 5 évig vizsgálatiban, ami ugyebár nem büntetés.)
A másik pedig: a folytos suszterozás helyett nem lenne jobb, ha a bíróságok munkáját tennék hatékonyabbá? Ha nem ítélkezhetnének olyan bírók, akik ellen eljárás van folyamatban? Ha megszűnne a szervezett bűnözés és a bíróságok összefonódása? Ha eltörölnék a rengeteg obstrukciós lehetőséget? Ha nem lenne annyi eljárási hiba. Vegyük például az Adamčo-ügyet. Branislav Adamčot Marián Karcel meggyilkolása miatt jogerősen elítéltek, 25 évet kapott, de ezt a Legfelsőbb Bíróság eljárási hibák miatt 15 évre csökkentette. Alapból röhej, hogy egy gyilkosságot 15 évvel meg lehet úszni, sőt kevesebbel. De hogy a 15 azért 15, mert egy bíró elkúrt valamit...

A Magyar Hírlap tegnapi száma érdekes összeállítást közöl arról, hogy írják másutt - Kárpátalján, Erdélyben, a Délvidéken  - a földrajzi neveket a magyar iskolások tankönyveiben. Érdekes mód mi, szlovákiai magyarok jövünk ki a legrosszabbul a történetből. Kár.

Ján Kubis leköszönő külügyminiszter utódja kinevezése előtt egy nappal már "felesleges ügynek" nevezte az oktatási törvény körüli vitát, ám továbbra is bizonytalan a szlovákiai magyar nyelvű tankönyvek helyzete. Más szomszédos országokban – Romániában, Szerbiában, Ukrajnában – nem jelent gondot a magyar tankönyvek használata.

Ján Kubis távozó szlovák külügyminiszter vasárnap elmondta, a józan ész azt diktálja, hogy a szlovákiai magyar iskolák tankönyveiben összefüggő magyar szöveg legyen, beleértve a földrajzi neveket is. A szlovák megnevezéseknek zárójelben kellene szerepelniük, hogy ne bontsák meg az eredeti szöveget.

Dusan Caplovic kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a Pavol Paska házelnök módosító javaslata nyomán megszavazott, ám Ivan Gasparovic államfő által alá nem írt oktatási törvény rossz, és újra lenne szükség. Így továbbra sem tisztázott, hogyan szerepelnek majd a szlovákiai magyar tankönyvekben a földrajzi nevek.

A cikk az eredeti helyen folytatódik.

Korábban már két alkalommal  is érintettük azt a tényt, hogy a szlovák államfő egy fasz. Ezt mai is napnál világosabban megmutatta, amikor visszadobta az oktatási törvény módosított változatát , melynek értelmében a szlovákiai magyarok alamizsnaként megkapták (volna) az alapjogot, azt is torz formában, szlovák nevekkel a magyar tankönyvbe.

Az utolsó nacionalista senkiházi elmebeteg szerint alkotmánysértő a tankönyvtörvény módosítása. "A törvényben olyan szókapcsolatok vannak, amelyek nem világosak, nem egyértelműek, terminológiailag pontatlanok, így általánosan érthetetlenek".

Ezenfelül az elnök jogértelmezésében a módosított törvény több szakasza ellentétes a geodéziáról és kartográfiáról szóló törvénnyel és a nyelvtörvénnyel, ahhoz, hogy a földrajzi nevek a kisebbségek nyelvén szerepeljenek a tankönyvekben, több törvényt kellene módosítani.

Gašparovič eddig sem volt minden szlovákiai elnöke. Mai lépésével csak újra egyértelmű tette: a Gion-regény címétől eltérően ő nem Latroknak is játszott, hanem csak a latroknak játszik. Annak a kényelmes, biztos voksokat jelentő nacionalista rétegnek, amelyik az SNS szavazótáborát (is) jelenti. Ezzel a lépésével lemondott a magyar voksokról. Mindegy, azokkal államfőválasztást úgysem lehet nyerni. Inkább a barnák felé pucsított.

A Smer pedig visszakozik, nem egyértelmű, hogy újra meg fogják-e szavazni a módosítást. Akkor pedig szarban leszünk. Nem az MKP, mi, mezei gyalogmagyarok, egészen pontosan azok, akiknek iskolaköteles korú gyermekeik vannak, valamint természetesen maguk a gyermekek.

Kár is erre a témára a szót vesztegetni. Az alapprobléma teljesen abszurd, a (nem) megoldás pedig annyira kicsinyes, mint maga Gašparovič.