Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A jó kompromisszum

Csak a kisebbségi kompromisszum a jó kompromisszum – a Koalíciós Tanács keddi ülését követően biztosak lehetünk benne, hogy ezt még a koalíciós „jószlovákok” is így gondolják. Első körben a Kereszténydemokrata Mozgalom ellenállásán elbukott a Most-Híd javaslata a hivatalos nyelvhasználati küszöb 20-ról 10 százalékra való csökkentését illetően.

A Szabadság és Szolidaritás álláspontja – mint magyarkérdésekben korábban is – nem egyértelmű, az opportunista Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió pedig valószínűleg örül, hogy a kereszténydemokraták elviszik a balhét, és még legalább a hétvégéig várhatnak azzal, hogy terítsék lapjaikat; mindenesetre, ha Bugár Béla pártelnöknek tárgyalnia kell velük a javaslat támogatásáról, ez azt jelzi, ők sem lelkesednek feltétlenül koalíciós partnerük ötletéért. És jelenleg ők jelentik az alternatívát Ficóval, Slotával (Mečiarral?) szemben...
A Most-Híd egyelőre bizakodó, a törvényhozás márciusi ülésén már tárgyalni szeretnének a kisebbségi nyelvtörvényről, kérdés, hogy lesz-e hozzá politikai akarat. Mint a nyelvtörvény módosítása kapcsán az álláspontját négyszer megváltoztató párt elnökétől, Bugár Bélától megtudtuk, akkor nem volt; s az elért eredményt igyekeztek sikerként kommunikálni, feledve a választások előtti-körüli legényes hetykeségüket, mely szerint csak a bírságok eltörlése az elfogadható megoldás. Végül – a Nemzeti Színház előadásának szünetében – nekik kellett visszakozniuk, az egyeztetés, a kompromisszumkészség, így a demokrácia diadalaként prezentálva a megegyezést, és a bírságokat.
A (rendszerváltás óta hozott számtalan) kisebbségi kompromisszum után most többségi kompromisszumra lenne szükség, ráadásul egy szimbolikus jelentőségű törvény esetében, mellyel a szlovákok nem vesztenének semmit. A nyelvhasználati küszöb persze jó, hogy van, ami a hivatali írásbeli érintkezést, az utcanévtáblákat, az önkormányzati ülések nyelvét stb. illeti, ugyanakkor tipikus szlovákiai félmegoldás, mert az erről szóló törvény egy más helyen azt is kimondja, hogy az állam- vagy közigazgatási dolgozó nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet, és nem úgy tűnik, hogy ezen változtatni kívánnának. Azaz a kisebbséginek vagy szerencséje van, és olyan hivatalnokra akad, aki ismeri a kisebbségi nyelvet, vagy – küszöb ide vagy oda – beszélhet szlovákul.
A Most-Híd kisebbségi kérdésekben eddig elért eredményeit látva jogosan lehetnek kétségeink Rudolf Chmel kétoldalú tárgyalásainak sikerét illetően. Félő, hogy a koalíciós „jószlovákok” sem fogják (akarni) megérteni, miről szól a nyelvhasználati küszöb intézménye, vagy ha igen, akkor sem fogják támogatni, azt gondolva: kompromisszumot kötni a kisebbségeknek kell.

0 Tovább

Ne maradjon újság nélkül a magyszlov kisebbség!

Megválik két kisebbségi laptól a közlönykiadó. Januártól már nem adja ki a szlovák Ľudové Novinyt és a német kisebbség lapját, a Neue Zeitungot a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Az évente tízmilliós veszteséget termelő lapok kiadását az Országos Szlovák Önkormányzat, illetve a Neue Zeitung Alapítvány veszi át; a veszteség átvállalása azonban veszélybe sodorhatja a lapok további megjelenését.

A hír a comment:comon volt olvasható tegnap. A Danubius és Sláger siratásával elfoglalt magyar médiafogyasztó legfeljebb vállat vont a hír olvastán: miafasz, a tótoknak van újságja nálunk?, majd tovább lapozott egy Bocsiról szóló cikkre.

De ha nem ilyen helyzetben lát napvilágot a hír, akkor sem növi ki magát a mai top fórumtémává, mert egy magyarországi magyar kb. annyit tud a Ľudové Novinyról, mit egy romániai román a Krónikáról, vagy egy szlovákiai szlovák az Új Szóról.

Veszélyben a magyarországi szlovák kisebbség hetilapja. Szintén kisebbségiként e sorok íróját mindez mélységesen elszomorítja. A lap 7308 forintba került egy évre. Nem nagy összeg. Nem tudom, mekkora a példányszámuk, de ha a magyarországi szlovákság minden produktív tagja előfizetné, a lap még akkor is veszteséges lenne. A Határon Túli Szlovákok hivatalának becslése szerint 110 ezer szlovák él Magyarországon, ám a legutóbbi népszámláláson csak 17 ezren vallották magukat szlováknak, bár 68 ezren állítják azt, hogy beszélnek szlovákul. Ők valszeg az asszimiláltak.

Na, hát remélem, hogy minden demokrata érzelmű magyar, aki azokban a nehéz időkben, mikor bántották a HT magyarságot, akkor felhördült - jogosan -, most is hallatni fogja szavát, mikor egy „anyaországi” kisebbség vesztheti el egy fontos kulturális termékét.

Remélem, a magyar kormányzat, mely hol jobban, hol rosszabbul, de fellép a HT magyarok érdekében, nem takarja el a szemét az elől, hogy egy ilyen mikrokisebbség lapja nem tud a piacról megélni, és hogy ezt támogatni kell.

Remélem, hogy a kisebbségi szlovmagy sajtó nem megy el érzéketlenül a téma mellett.

Remélem, Ján Slota belátja, hogy McLaren Mercedese téli gumiabroncsainak árából meg tudná menteni a lapot…

És bízom benne, hogy a szlovák kormány is küzdeni fog a lap megmaradásáért.

A lap 52 éve szolgálja a magyarországi szlovákokat, és a magyszlov populáció egy része öreg, így offline. Számukra a luno.hu nem megoldás.


Bookmark and Share
0 Tovább

tg-ltatsthtetet-06-01

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek