Nem titok, hogy e sorok írója szenvedélyes 24 rajongó. Decemberben (újra) megnéztem a 4. és az 5. évadot. (A 4. évadot köszönöm seboka nevű olvasómnak, akivel kapcsolatunk még jóval a blog előtti periódusra nyúlik vissza.) Lassan majd az elsőt is visszanézem, mivel arra már alig emlékszem, így szinte új lesz.

Nem szeretnék most arra kitérni, hogy a real time formátum micsoda forradalom volt a televíziós drámákban, meg hogy Kiefer Sutherland ott kezdődik, ahol Chuck Norris véget ér, csak egy kérdést tennék fel.(Innentől spoileres, aki nem nézi a sorozatot, ne olvassa.)
Az első évad úgy ér véget, hogy Teri meghal.
A második végén Palmer elnök fekszik el a 4. szériában visszaköszönő terrorista néni kézfogása által.
A harmadik végén Jack levágja Chase kezét egy tűzoltóbaltával, majd zokog a szolgálati Fordban, de vallatni hívják.
A negyedik után – operatőri remekmű – Ray Ben napszemüvegét feldobva a rendező-pályaudvaron elgyalogol a semmibe.
Az ötödik végén a gonosz kínaiak elrabolják.
Két év múlva olyformán tér vissza, mint Daniel Defoe regényhőse, s kapásból elharapja a csúnya terrorista bácsi nyaki artériáját. Majd, miután megint megmenti Amerikát, kiderül, hogy Audry elvesztette az emlékezetét, így Jack megint a kilátástalanságba sétál el.
A hetest még nem láttam. Arra gondoltam, mi lenne, ha egy évad úgy fejeződne be, hogy Jack, Tony, Bill és Curtis műszak után elmennének egy CTU-hoz közeli kiskocsmába, és meginnának egy sört?