Tekintettel a nem várt érdeklődésre írok a macskáról pár sort, de nem fogunk itt átmenni Animal Planetba, ámbátor vasárnapi témának elmegy, különben is tegnap második műszak volt, Pozsonyban, így a Sobotné dialógyt nem hallottam a rádióban Robert Ficóval, de biztos nagyon érdekes volt.

Szóval a legutóbbi bejegyzés keltekor Csicsóka (a Labanc) eléggé taknyadt volt, és csipás is. Zoli antibiotikummal tömte, és csepegtetett a szemébe. Hála a gondos kezelésnek, elég hamar kikupálódott. Eleinte egy forgalomból kivont nyúlólba raktuk minden este, nehogy valami baja történjen éjszaka. Aztán egy este én értem haza elsőként, de már sötét volt, és nem találtam. Eltűnt, mint Méry Tamás a Onefestről. Lett is nagy riadalom, összeült a családi tanács, hogy most akkor WTF. De a maccs nem került elő, csak másnap reggel. Ebből arra következtettünk, hogy nem kell őt elzárni éjszaka.

Az öreg macska továbbra is féltékeny rá, de nem bántja. A kutyákkal is jól kijön, a múltkor láttam bent náluk a kennelben, és még él, úgyhogy nem szedték szét. Már képes saját lábán feljönni az első emeletre, és ma - legnagyobb megdöbbenésemre - leugrott a számítógép tetejéről, azaz olyan jó 130 centis magasságból. És kutya baja. Szóval kezd abszolút úgy festeni, mint ahogy egy korabeli kismacskának kell.