Természetesen fogunk írni a Pali Búcsúpohara Vidám Politikai Pártról, nagy(bajuszú) kedvencünkről, aki képes volt megszólítani 14 ezer szavazót, de ez olyan hétvégi téma... Tegnap a gyilkos számokkal fejeztük be, és a számmisztika kimeríthetetlen zsák. Ma még ekörül futunk egy kört, mert lehet az eredmény felett örvendezni vagy bánkódni, de a számok, ezek olyan egzakt dolgok.

Nézzük, mikor ki mennyit kapott
2010    2006    2002
Smer    34,79    29,14    13,46
SDKÚ    15,42    18,35    15,09
SaS    12,14    -    -
KDH    8,52    8,31    8,25
Híd    8,12    -    -
SNS    5,07    11,73    3,32
------
HZDS    4,32    8,79    19,50
MKP    4,33    11,68    11,16

Nos, minek is örüljünk annyira - természetesen a kormányváltáson kívül? Hogy a Smer támogatottsága az ismert korrupciós botrányok ellenére folyamatosan növekszik, még most is 5 százalékkal többet kaptak, mint legutóbb? Ok, ezek a szavazatok hiányoznak az SNS és a HZDS tarsolyából, de a választópolgárok ezt egy velejéig korrupt pártra adták.

A magát győztesként ünneplő SDKÚ visszaesett a 2002-es szintre.

A KDH meg úgy forog körbe az egyik lába körül, mint a kosaras, aki nem tud passzolni: bármit tesz, azt a 8 százalékot nem tudja megugrani.
A népet valahogy nem sikerül lecserélni.

Más.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a koalíciós egyeztetéseket folytató négy párt tulajdonképpen hat. Az OKS-ről tudjuk, hogy micsoda, egy elvhű, szegény - csak egy irodája van, az a "pártközpont" -, értelmiségi rétegpárt, mely mindig 1 százalék alatti teljesítményt ért el. Örülök neki, hogy a Most-Híd listáján most végre lehetőséget kaptak.
Annál kevesebbet tudunk viszont az Egyszerű emberekről, arról a négy arcról, amely az SaS listáján jutott előre a preferenciaszavazatokkal. Igor Matovič saját reklámlapja hátulján szokott populista és demagóg jegyzeteket közölni. Ezekben - nagyon helyesen - Ficóékat fikázta, elég egyszerűen, és megoldási javaslat nélkül. De ki a másik három arc? Fog rájuk vonatkozni a pártfegyelem stb.?
A többség nagyon törékeny.