tg-ltatsthtetet-06-01

Kedden a szervezett bűnözési kérdésekben egy időben nagyon jól informált Sme internetes kiadása arról számolt be, hogy a rendőrség őrizetbe vett 11 embert a Sýkora-családból. A cinegéket, ahogy a többiek nevezték őket. (Az államnyelvet nem birtokló olvasók kedvéért: a sýkorka cinkét jelent.) Tegnap a 11 kopasz őrizetbe vételét kérte a különleges ügyész. A leggyengébb legénykéről - biztosan a starter az - már ma dönthet a Smer-ellenzék bizarr összefogással megmentett Specializált Büntetőbíróság, a komoly fiúknál hosszabb a határidő, mivel az általuk elkövetett bűncselekmények előtt ott van az "obzvlášť závažné" szókapcsolat, szombatig kell dönteni. Életem első polinterjúját az ombudsmanussal csináltam a lapban, amikor beléptem. Ő azt mondta, hogy a vizsgálati, az nem bünti, így nem kell orrba-szájba elrendelni, csak ha indokolt. Az én adóimból az államot bérpótlék miatt perelő rohadt bírók miatt már így sincs semmi hitele előttem a hazai igazságszolgáltatásnak. De ha ezeket a legényeket nem helyezik előzetesbe, akkor az a semmi is elillan.

Na, de hát miért ez a nagy öröm, kik ezek az arcok, ki  az a Sýkora, és milyen hatással lesz ez a szervezett bűnözői körökre? Kérdezz! Felelek! Olvasóbarát gyorstalpaló szervezett bűnözés iránt mérsékelten érdeklődő olvasóknak.

Ki a csoport keresztapja?
A Sýkora-klánt Miroslav Sýkoráról nevezték el.

Ő még él?
Nem, 1997. február 6-án a fővárosban, a Bajkalská utcán, a Holiday Inn hotel előtt, ill. magában az intézményben lőtték őket le. Géppisztoly+sörétes kombóval.

Mindig geciember volt ez a Miroslav Sýkora?
Sýkora diplomataszülők gyermeke volt, Moszkvában tanult, majd amikor kidobták, hazajött, és újságírást kezdett tanulni a Comenius Egyetemen. Tanulmányait azonban nem fejezte be. Volt felesége és két gyereke.

Hogyan kezdte a szakmát?
Exkluzív élelmiszerek csempészésével. A szocialista hiánygazdaságban és utána persze az is exkluzívnak számított, ami ma nem.

Egyedül dolgozott?
Nem, Ján Takáčcsal dolgozott együtt, azonban eltért a véleményük arról, milyen mértékben kell bevonni az oroszokat. Takáč oroszok nélkül akartak, Sýkora oroszokkal. Így szétváltak útjaik, és nem maradta barátok. Takáčot 2003-ban Pozsony Kramáre városrészében lőtték le, 15, gépkarabélyból leadott lövéssel. Sýkorát pedig az ukrán főnök fiává fogadta, ami viszonylag tág lehetőségeket biztosított neki.

Kapcsolatban állt-e a Szlovák Információs Szolgálattal?
Igen. A Fegyveres Oszkár összekötőjeként felrobbantott Robert Remiášt halála előtt sokáig követték. Luboš Ferus nyitrai főnök később azt vallotta, ő és emberei Sýkora utasítására követték a szerencsétlen sorsú rendőrt. Mint tudjuk, a robbantásnál ott volt a Dinič-testvérekkel jó kapcsolatot ápoló „kisfőnök”, Roman Deák és Pápay Tibor is. Egyszerre sok a jóból… (Korábban itt írtunk róla)

Milyen tevékenységet fejtett ki a Sýkora-csoport?
A SIS-nek tett szolgálatokon túl védelmi pénzt szedtek, vállalkozókat zsaroltak, kurvákat futtattak, és a gyilkosságtól sem riadtak vissza.

Ebben az időszakban már egyre erősebb volt Mikuláš Černák. Hozzá hogy viszonyult a Cinege?
A Sýkora halálához vezető út is Černákkal van kikövezve, mondhatnánk némi képzavarral. Feruš, Peter Križanovič és Sýkora állítólag 75 millió koronát vittek el az 1996-os nyitrai VÚB-lopásból, adóként. (Nem bankrablás, mert nem volt erőszak.) Ennek elosztása közben azonban vita támadt Križanovič és Sýkora között. A fegyver is előkerült, Sýkora volt a gyorsabb, Križanovič lábát amputálni kellett. Križanovič ebben az időben már Mikinek dolgozott, aki Sýkora helyét ígér(het)te neki.

Hányszor próbálták meg eltenni láb alól?
Kétszer. 1996 decemberében egy távcsövessel lőttek rá. De a szomszédját találták el. Szóval erre is figyeljünk ingatlanvásárláskor… Ezt követően csak testőrséggel mutatkozott. A halálos találkozóra azonban mégis egy szál sofőr kíséretében érkezett.

És Križanovič túlélte őt?
Igen, de nem sokkal. Egy HZDS-es képviselő lakása előtt felrobbantották a dzsippóját 1997. április 15-én. Vajon mit csinált ott?

Ki vette át a hatalmat Sýkora halála után?
Peter Čongrády. Árva gyerek volt, és katonai főiskolát végzett. A főnök sofőrjeként kezdte pályafutását. Nagyszombatot és Trencsént is befolyása alá vonta.

Ő még él?
Nem, 2004 szeptemberében egy pozsonyi pizzéria előtt nagyon csúnyán végezte, szó szerint szétlőtték a fejét.

És utána ki következett?
Hát, ő még él,  a 11 között van.

Mivel gyanúsítják a most elfogott 11-eket?
Bűnszervezet létrehozásával, emberrablással, nyomásgyakorlással, közveszélyokozással, csalással, tiltott fegyverviseléssel és rongálással.

Mire számíthatnak?
Ha bebizonyosodik bűnösségük, egy részükre életfogytiglani börtönbüntetés vár, de min. 20 év. Persze, ez csak jogelmélet. Szlovákiában vagyunk.

Egy hete ezen a napon T.-vel Szerdahelyre mentünk. Kulturálódni. Hihetetlen, mi? (Erre főként azért került sor, mert a másnapi komáromi "Beugróra" - ami tudjuk, h nem Beugró, persze, szerzői jog is van a világon - nem kaptunk jegyet, kb. 3 héttel a rendezvény előtt…) Az egykori mezőváros egyelőre nem kulturális projektjeivel hódít a köztudatban, noha ott van a Duna Menti Tavasz, a Vámbéry-estek stb., a település imázsa mégis más.

Múlt csütörtökön a Városunkért PT a Sevenben (jó a konyha) szervezett improvizációs estet, Itt és most címmel, az Epopteia társulás és műhellyel karöltve, mely, ha jól sejtem, Czajlik Józsefet takarja. Czajlik József sikeres rendező, de ami ennél fontosabb, jó is. Akik pedig felléptek: Bandor Éva, Olasz István, Gál Tamás és Mokos Attila (!).

A bárból kihordták az asztalokat, a közlekedést ellehetetlenítő sűrűséggel telehágták székekkel. A játéktér a bárpult vége melletti mintegy 6 négyzetméter volt. Messze nem ideális helyszín, a hátsóbb sorokban ülők szerintem csak deréktól  felfelé láthatták a szereplőket. A rendezvényen ott volt (majdnem) az összes DS-i kultúrarc (de akkor ki volt a Vámbéryben?). Olyan 70-80 ember lehetett jelen. A kezdéssel mintegy 25 percet késtek, ami tán' túlzás.

Amit láttam, nem azért nem tetszett, mert nem "beugrós" volt. Eleve elhatároztam, hogy nem fogom összevetni a kettőt, mert miért tenném. A színészek tették, amit tudtak, élvezhető és értékelhető teljesítményt nyújtottak, a játékmester azonban életidegen helyzeteket teremtett (csuklással kommunikálók klubja, nagy lépésekkel járók klubja - ugyan már…), és nem lépett közbe időben. Volt, hogy egy-egy jelenet, helyzet már rég kifulladt, a színészek szenvedtek, Gál művész úr megpróbálta elhagyni a színpadot, hogy legyen már vége (ez egyébként pont a Para által kiemelt Szent Töpörtyűben volt, ami egyébként nagyon jó, és nagyon dunaszerdahelyi volt), mert a parasztbácsi vs. szektamókus tematikából már kihozták, amit tudtak. De a játékmester visszaküldte őt, hadd izzadjon még egy kicsit. Többször is előfordult, hogy a színészek maguk keverték le a jelenetet, illetve, hogy a jelenet nem tudta beteljesíteni a leírásban foglaltakat. Intellektuális humor - mondta egy kolléga a szünetben. Másnap a központi napilapban megjelent fotó alatt is ezt olvashattuk. Lehet, de... Gondoltam, a szünetben elmegyünk, mint a komáromi parasztok az Álomról a Jókaiban, de annyi emberrel kellett beszélnem… Az első "felvonás" nagyon nyögvenyelős és vontatott volt. A második már jobb, és szerencsére rövidebb is.

Külön élmény volt Mokos Attila, akit eddig csak klasszikus színházi körülmények között láttam, így még nem. A táncos rögtönzéseknél megmutatkozott, félelmetes(en jó) mozgáskultúrája van.

Hát, majd meglátjuk, hogy a következő milyen lesz, remélem, kicsit összeszedettebb a játékmesteri oldalon.

A pénteki, komáromi rendezvényen, úgy hallottam, sokan voltak, és sokan álltak. Olyanok is, akiknek volt jegyük. Így most az előadás napján a helyszínen lehet jegyet venni - tudtam meg Bárány kollégától. Ezt nem tartom a legjobb ötletnek, mivel egy dolgozó ember nem tud odamenni kora de., amikor meg kijött a melóból, már valszeg nem lesz jegy. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, és tömegek akarnak bejutni, nagyobb helyre kell költöztetni a rendezvényt.

Vasárnap fejeződött be a Discovery-n Ross Kemp afganisztáni dokumentumfilm-sorozata, a nagy darab tar angol  színész és újságíró hazajött az országból, melybe hazája és a szovjet birodalom bicskája is beletört korábban. És most a NATO-é is töröget.
Ross a harcmezőről tudósított. Persze, mindig voltak kétségeim, hogy az operatőt hogyan, milyen kamerával veszi fel mindezt. Ezzel együtt jó kis sorozat volt, azoknak, akik a Rambo III.-nál többre kíváncsiak Afganisztánból. És tán azok számára is, akiket nem annyira érdekel Afganisztán. Jól nyúlt a témához. (A vasárnapi részben egy katona a harc hevében azt mondta, hogy fuck, a cseh szinkronban így hangzott: do prdele.)

*****
Amikor a hírügynökségek fotókínálatát böngésztem, láttam, hogy Phil Harrisról, a világ legismertebb rákhalászáról is kiadtak egy képet. Aztán amikor elolvastam a képaláírást, nagyon szomorú lettem. Meghalt. Nem hullámsírba süllyedt hajóstul-rákostul, hanem agyvérzést kapott. Amikor azt mondta, hogy fuck, kitakarták a száját. Nyugodjék békében!

*****
A képviselők ma sem szavazták meg a mentelmi jog szűkítését. Daniel Lipšic (KDH) szerette volna elérni, hogy ha egy képviselőt bűncselekmény elkövetése során tetten érnek, akkor ne kelljen a parlament jóváhagyása ahhoz, hogy a büntető eljárást megindíthassák ellene. A képviselők viszont nem akarták ugyanezt. Itt lehet megnézni, ki hogyan szavazott.

*****
A Vasúttársaság ma bejelentette, hogy biztonsági őröket fog alkalmazni a vasúti kocsik őrzésére. Tessék mondani, a vasúti rendőrséget mi a tökömnek tartja ez az állam?

*****
És ha tegnap bemutattuk a falevő dinoszauruszt, hát van neki egy testvére, mely jéggel táplálkozik. Nem olyan látványos, de azért… Olykor előtör a bennem élő elnyomott nehézgépkezelő.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa - nem a tagság, hanem az intézményt működtető support csoportok tekintetében - egy kommunista csökevény, le kéne rombolni, a romokat sóval behinteni, ahogy az Észak-Afrikában történt, ie. 146-ban (bár a só csak urban legend).

Gondoltam, egyrészt elolvasom, másrészt dokumentatív céllal a jövőnek megőrzöm a pénteki, Kaliňák-leváltó rendkívüli ülés szöveges átiratát. Igen ám, de a szöveges átirat csak 16 óráig van fent. 16 órakor kongatott a szakszervezeti bizalmi, letelt a munkaidő, a nénik ráhúzták az írógépekre a porfogó tokot, és elmentek haza, leszarván, hogy az ülés még negyed tízig tartott. Persze, ha maradnak, akkor az adófizetők pénzéből túlórapénzt kellett volna fizetni nekik. Tehát az átlagpolgár sehogy sem járhat jól.

(Különösen irritáló, hogy a blogokon és fórumokon "cigánybaszóként" elhíresült Ján Kvorka is Kaliňák védelmére kelt. Hát van ennek bőr a képén?)

Kis dolog, egy szerkesztőségi posta adattömegében a szerkesztő figyelme könnyen elsiklik felette. Pedig Jana Demjanovičová, a Kassai Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivőjének két, pársoros levele mindent elárul arról, hogyan képzeli el Robert Kaliňák belügyminiszter a rendőrségi kommunikációt.

A kassai rendőrségi szóvivőtől csütörtökön reggel jött egy mail, melyben egy sajtótájékoztatóra invitált, 11 órára. A sajtótájékoztató tárgya: veszélyes bűnöző elfogása az Iglói járásban. Hm, Iglói járás, megannyi romatelep, az ilyenre érdemes elmenni.

Igen ám, de Jana küldött még egy levelet, egy órán belül. Ebben az áll, h értesíti a szerkesztőségeket, hogy a beharangozott sajtótájékoztató műszaki okokból később kerül megrendezésre. (Tlačová beseda Krajského riaditeľstva PZ v Košiciach sa z technických príčin odkladá.) Hát mi a tököm lehet műszaki ok a rendőrségen, nem fizették a villanyszámlát, és kikapcsolták az áramot? Vagy betörtek, és lenyúlták a mikrofonokat?

Az ok prózai: a dicsőségről, hogy elfogtak egy állítólagos terroristát, aki templomokat akart házi készítésű bombával felrobbantani, Pozsonyban akartak beszámolni. Martin Korch őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság egyébként korrekt sajtósa mellett ott ült az erkölcsi nulla Ján Packa országos rendőrfőkapitány, akinek már rég le kellett volna mondania, és Stanislav Jankovič rendőrfőkapitány-helyettes is, akit a DAC-meccsen személyesen felügyelte a szurkolóverést. Köztük Michal Kopčík, aki első főkapitány-helyettesként Jaroslav Spišiak nyomába próbált lépni, eddig sikertelenül. Ők akarták elmondani, hogy elfogták a terroristát, aki Szepesolasziban élt. Iglói járás. Még jó, hogy Robert Kaliňák nem ült be közéjük!

Mivel a szóvivő nem azt írta, hogy elmarad a sajtó, hanem azt, hogy átkerül más időpontra, az állománynak most nagyon gyorsan produkálni kell egy súlyos bűnügyet az Iglói járásban, ha nem akarnak szégyenben maradni.

Így megy ez a jelenlegi rendőri vezetés alatt. Bezzeg amikor a villanyszerelő Írországba vitte a hexogént, Ján Packa nem sietett Pozsonyban sajtóértekezletet tartani. Ráadásul az elmondottakból úgy tűnik, az elfogott faszi kb. annyira terrorista, mint V. Arnold (Emlékszünk még rá? Packa első sajtóinak egyike.) sátánista túszejtő.