tg-ltatsthtetet-06-01

A héten a hazai igazságszolgáltatásban két figyelemreméltó esemény történt, mindkettő a kelet-szlovákiai szervezett bűnözéshez kapcsolódik. Kezdjük az utóbbival: ha bozótvágóval - szlovmagyul macsetával - szétkaszaboljuk egy riválisunkat, alig valamit kell sitten töltenünk. Szóval csak bátran, bozótvágóra fel!

Korábban, mikor a blogvezetés még jóval koncepciózusabb volt, egy ideig figyelemmel kísértük a kassai keresztapa, a barátból támadt ellenséggel, Dušan "Borža" Borženskývel is leszámoló, később maga is a Borža-legények géppisztolygolyóitól elhalálozó Karol Kolárik népi zenekara sorsának alakulását. (Borža jelenleg 14 éves szabadságvesztését tölti a gyilkosság előkészítése miatt, tehát Kolárik járt rosszabbul. Borža csak szervezte a gyilkosságot, a lövéseket a Pitbul néven is ismert Miroslav Vančík adta le, akit azonban az égi igazságszolgáltatás hamarabb ért utol, mint a földi: egy albán diszkótulajdonos lelőtte, mikor elmentek befenyíteni őt, hogy fizessen védelmi pénzt.)

Ahogy ez lenni szokott, a két konkurens klán legényei nem ápoltak felhőtlen kapcsolatot egymással. Történt, hogy 1999 novemberében a Kolárik fiúk egy kocsmában belekötöttek a boržás Miroslav Stojkába. Az utóbbi egyedül volt, az előbbiek heten. Összeverték, hasbalőtték, majd egy bozótvágóval több vágott sebet ejtettek rajta, a népnyelv ezt úgy mondja, hogy összekaszabolták. Stojka helyben elvérzett. Még egyszer hangsúlyozzuk, 1999-ben történt a gyilkosság. E sorokat 2010-ben írjuk. A héten a Harabin István által vezetett Legfelsőbb Bíróság a hét vádlottból hatot felmentett. Egyedül Robert Ficut (nem, sajnos nem elütés:) ítélték el. 10 évet kapott, ráadásul nem is fegyházban, csak börtönben. A felét már letöltötte vizsgálatiban, 2/3-nál kérheti a feltételes szabadlábra helyezést, így bő 3 évet kell még neki sitten töltenie. A bíróság indoklása (kopasznak is) hajmeresztő. Nem lehet bizonyítani, hogy ki lőtt. Tehát a 7-ből valaki lőtt, de mivel nem tudjuk, ki, menjen mindegyik. Ok, ez részben rendben van, mert egy lövésért nem lehet leültetni hat embert. Attól viszont agyfaszt lehet kapni, hogy a történteket nem úgy értékelte, mint két csoport közötti leszámolást, hanem olyan sima emberülésként, mint ha a kedves olvasó e bejegyzés után fogná, és egy bozótvágóval feldarabolná a szomszédját. Tehát a bűnszervezet keretében történt elkövetéssel nem súlyosbították a vádat. És - ez a kedvencem - nem nyert bizonyítást, hogy a hét Kolárik-legény azzal a szándékkal ment a kocsmába, hogy megöljék Miroslav Stojkát. Valóban, az, ha pisztollyal és bozótvágóval megyek este sörre, nem bizonyítja, hogy ülni akartam. Nyilván bozótot mentem irtani.

A másik ügy is Kassára visz. Robert Okoličány aka Oki ügye. Ki Robert Okoličány? Ő a Kolárik, Borža, és az amatőr módon, ártatlan emberekkel kivégzett Jozef Eštók utáni/ez utóbbival párhuzamosan is futó periódus kassai keresztapja. (Azt egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy ők ölték meg Eštók, de valószínű, hogy közük van hozzá.) Nos, Oki Mikuláš Černák mellett a másik olyan rablóvezér, aki miatt a parlamentnek törvényt kellett módosítania, nehogy ki tudjon jönni a börtönből. (Jó kis ország ez, lófasz van itt, nem jogbiztonság.) Mégis kijött, noha korábban életfogytot kapott a Speciális Bíróságtól, de ezt a Harabin vezette Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, és az ügyet újratárgyalásra visszautalta a Specializált Büntetőbíróságnak. Persze, a per továbbra is folyik ellene, de ő már szabadlábon várhatja az ítéletet. 19 bűncselekménnyel vádolják.

Szal' száz szónak is egy a vége, csak ebben az országban nehogy bárki is a bíróságok "segítségére" szoruljon. Harabin alatt az igazságszolgáltatás visszarohadt arra a szintre, ahol a kumenizmusban volt. És ebben Robert Fico a bűnös, aki lehetővé tette az ámokfutást.

A héten a hazai igazságszolgáltatásban két figyelemreméltó esemény történt, mindkettő a kelet-szlovákiai szervezett bűnözéshez kapcsolódik. Kezdjük az utóbbival: ha bozótvágóval - szlovmagyul macsetával - szétkaszaboljuk egy riválisunkat, alig valamit kell sitten töltenünk. Szóval csak bátran, bozótvágóra fel!

Korábban, mikor a blogvezetés még jóval koncepciózusabb volt, egy ideig figyelemmel kísértük a kassai keresztapa, a barátból támadt ellenséggel, Dušan "Borža" Borženskývel is leszámoló, később maga is a Borža-legények géppisztolygolyóitól elhalálozó Karol Kolárik népi zenekara sorsának alakulását. (Borža jelenleg 14 éves szabadságvesztését tölti a gyilkosság előkészítése miatt, tehát Kolárik járt rosszabbul. Borža csak szervezte a gyilkosságot, a lövéseket a Pitbul néven is ismert Miroslav Vančík adta le, akit azonban az égi igazságszolgáltatás hamarabb ért utol, mint a földi: egy albán diszkótulajdonos lelőtte, mikor elmentek befenyíteni őt, hogy fizessen védelmi pénzt.)

Ahogy ez lenni szokott, a két konkurens klán legényei nem ápoltak felhőtlen kapcsolatot egymással. Történt, hogy 1999 novemberében a Kolárik fiúk egy kocsmában belekötöttek a boržás Miroslav Stojkába. Az utóbbi egyedül volt, az előbbiek heten. Összeverték, hasbalőtték, majd egy bozótvágóval több vágott sebet ejtettek rajta, a népnyelv ezt úgy mondja, hogy összekaszabolták. Stojka helyben elvérzett. Még egyszer hangsúlyozzuk, 1999-ben történt a gyilkosság. E sorokat 2010-ben írjuk. A héten a Harabin István által vezetett Legfelsőbb Bíróság a hét vádlottból hatot felmentett. Egyedül Robert Ficut (nem, sajnos nem elütés:) ítélték el. 10 évet kapott, ráadásul nem is fegyházban, csak börtönben. A felét már letöltötte vizsgálatiban, 2/3-nál kérheti a feltételes szabadlábra helyezést, így bő 3 évet kell még neki sitten töltenie. A bíróság indoklása (kopasznak is) hajmeresztő. Nem lehet bizonyítani, hogy ki lőtt. Tehát a 7-ből valaki lőtt, de mivel nem tudjuk, ki, menjen mindegyik. Ok, ez részben rendben van, mert egy lövésért nem lehet leültetni hat embert. Attól viszont agyfaszt lehet kapni, hogy a történteket nem úgy értékelte, mint két csoport közötti leszámolást, hanem olyan sima emberülésként, mint ha a kedves olvasó e bejegyzés után fogná, és egy bozótvágóval feldarabolná a szomszédját. Tehát a bűnszervezet keretében történt elkövetéssel nem súlyosbították a vádat. És - ez a kedvencem - nem nyert bizonyítást, hogy a hét Kolárik-legény azzal a szándékkal ment a kocsmába, hogy megöljék Miroslav Stojkát. Valóban, az, ha pisztollyal és bozótvágóval megyek este sörre, nem bizonyítja, hogy ülni akartam. Nyilván bozótot mentem irtani.

A másik ügy is Kassára visz. Robert Okoličány aka Oki ügye. Ki Robert Okoličány? Ő a Kolárik, Borža, és az amatőr módon, ártatlan emberekkel kivégzett Jozef Eštók utáni/ez utóbbival párhuzamosan is futó periódus kassai keresztapja. (Azt egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy ők ölték meg Eštók, de valószínű, hogy közük van hozzá.) Nos, Oki Mikuláš Černák mellett a másik olyan rablóvezér, aki miatt a parlamentnek törvényt kellett módosítania, nehogy ki tudjon jönni a börtönből. (Jó kis ország ez, lófasz van itt, nem jogbiztonság.) Mégis kijött, noha korábban életfogytot kapott a Speciális Bíróságtól, de ezt a Harabin vezette Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, és az ügyet újratárgyalásra visszautalta a Specializált Büntetőbíróságnak. Persze, a per továbbra is folyik ellene, de ő már szabadlábon várhatja az ítéletet. 19 bűncselekménnyel vádolják.

Szal' száz szónak is egy a vége, csak ebben az országban nehogy bárki is a bíróságok "segítségére" szoruljon. Harabin alatt az igazságszolgáltatás visszarohadt arra a szintre, ahol a kumenizmusban volt. És ebben Robert Fico a bűnös, aki lehetővé tette az ámokfutást.

Ezt a bejegyzést a Hercegnek ajánlom.

Bár ma már március 25-öt írunk, mégis egy március 12-én történt dologra szeretnék visszatérni, mert akkor nem volt időnk rá. Na, miközben mindenki azt leste, hogy a Barak kolléga által - nagyon realisztikusan - az aggkori elbutulás jegyeivel felövezett Ivan Gasparovic aláírja-e hazafias törvényt, ő egy sereg más törvényt aláírt, melyek messze nem kaptak akkor médiafigyelmet, mint a várakozás.

Egyebek mellett aláírta a fegyvertörvény módosítását is. A fegyveres kérdésekben szakemberek híján gyakran tévedő szlovákiai sajtó két dolgot emelt ki. Az egyik az, hogy a riasztópisztolyt a módosítás a B kategóriás, engedélyköteles fegyverek közé sorolta, a másik, hogy a paintballfegyver D kategóriás lett.

Azt hiszem, minden józan gondolkodású ember felhördül: wtf, az öregapám .22 (6 mm) riasztópisztolya, amivel a seregélyekre durrogtat a szőlőben, engedélyköteles lesz? Nem erről van szó. A módosított törvényben a signálna zbran szerepel, ami a törvény 6. számú mellékletének w pontja szerint: "signálna zbraň je palná zbraň určená výhradne na používanie signálnych nábojov kalibra väčšieho ako 19 mm", azaz csak a 19 mm-nél nagyobb kaliberű világító, hanghatást, füstöt, vagy ezek kombinációját kiváltó lövedékkel tüzelő fegyver. Azaz a 6 vagy 9 mm-s riasztópisztolyokat nem érinti, csak a jelzőpisztolyokat, amelyek rakéta, vagy ejtőernyős és társai kilövésére alkalmasak. Kétségtelen, hogy egy ilyent egy lapon említeni egy vadászpuskával túlzásnak tűnik, de ha valakit közelről arcon lőnek vele, a hatás csaknem ugyanaz. Viszont akkor felmerül a kérdés, a hajósoknak, akik számára a HSZ lehetővé teszi az ejtőernyős rakéta fellövését vészhelyzetben, ezentúl fegyvervizsgát kell tenniük?

A másik dolog a paintballfegyver szabályozása. A paintballfegyver eddig jogilag nem létezett. Tehát amikor paintballoztam, az jogilag olyan volt, mint ha a gyermekkoromban keresztapámtól a bátorkeszi búcsúban évente búcsúfiaként megkapott, és a következő búcsúig el is romló kapszlis pisztolyommal játszottam volna. Most azonban a fentebb hivatkozott hely V pontja szerint "paintbalová zbraň je plynová zbraň určená na vystreľovanie striel so značkovacou látkou" azaz festékgolyókat kilövő gázfegyver, mely így az engedély nélkül használható, legfeljebb 7,5 J csőtorkolati energiájú flóberttel, a számszeríjjal, a történelmi fegyverrel, az oktatási célokat szolgáló fegyver-keresztmetszettel, a hatástalanított lőszerrel, és más, az A-C kategóriákba be nem sorolt fegyverrel került egy kategóriába.

Azáltal, hogy D kategóriás lett, a használója köteles magánál tartani személyazonosságot igazoló iratot, és nem hordhatja látható helyen. Emellett: na držiteľa zbrane kategórie D sa primerane vzťahujú ustanovenia § 28 ods.1 písm. a), i), j ) a n).“. Azaz a megfelelő mértékben vonatkozik rá a fegyvertörvénynek ez a része: § 28 ods.1 písm. a), i), j ) a n)
Nézzük, mi van itt:
1 a) a fegyver kezelése során óvatosnak kell lenni
i) alá kell vetni magát az alkoholszondás vagy orvosi vizsgálatnak, ha a rendőr erre felszólítja
j) ha önvédelemre használta, azonnal jelentenie kell a legközelebbi rendőrőrsön, de az is itt van, hogy azt is be kell jelenteni, ha a kijelölt helyen kívül használtad. Azaz nem bejegyzett paintballpályán. Ha kimegyek a kiserdőbe paintballozni a haverjaimmal, azt is be kell jelenteni?
n) csak ott használhatja, ahol erre jogosult.

Na már megint a kurva airsoftosok jártak jól, mondhatnák a paintballosok. De nem. Az airsoftfegyver gázfegyver néven eddig is szerepelt a törvényben, csak nem volt külön specifikálva. Mert az airsoft puska lényegileg ugyanúgy működik, mint a Slavia 631, azaz az elsütőbillentyű megnyomására felszabaduló, sűrített levegő, vagy egyéb gáz lövi ki a lövedéket, csak az előbbi jóval mutatósabb, és drágább is.

Akit pedig részletesen érdekel, mi változott, itt elolvashatja.

Hétfő hírínséges nap volt, ilyenkor mindennek örül az ember. Bár e sorok írója a felméréseket óvatos távolságtartással kezeli, egy gyenge napon ez is belefér. A felmérést minden szlovmagy hírportál közölte - látszik, hogy mindenkinek szar napja volt -, én az Új Szó Online-ról idézem.
Hogyaszongya: Az emberek az idei választások után bal-jobbos kormányt szeretnének. Ez derül ki a Polis Slovakia telefonos felméréséből, amely során március 13-16-a között 1280 embert kérdeztek meg.

Hát, már ez önmagában furcsa. Nagykoalícióra vágynának az emberek? Vagy WTF?

Azt a választ, hogy bal-jobbos kormányt szeretnének, a megkérdezettek 38 százaléka adta.

A felmérés további részéből azonban feltárul a magyarázat is. Azért alakult ki ez az eredmény, mert az emberek túlnyomó részének fingja sincs, mi az a jobboldal vagy baloldal. Aki nem hiszi, kérdezze meg a mellette ülő kollégáját: te Feri, foglald már össze nekem pár mondatban a politikai jobb- és baloldal közti különbséget. Vagy menjen le a hozzá legközelebb eső buszmegállóba, és ott vizsgálódjon.

A fejekben levő kuszaság egyébként a felmérésből is kitetszik.

A szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Pártot 8,5 százalék tartja jobboldalinak, és 8,7 baloldalinak. 5,8 százalék szerint a Smer jobboldali. A liberális SaS-t 15 százalék jobboldalinak tartja. A csont jobboldali SDKÚ a megkérdezettek 2,6 százaléka szerint baloldali.

Persze, mára már részben átjárhatóvá váltak a klasszikus jobb-bal határok, de az ilyen felmérésekre hagyatkozva azért ne rohanjunk jobb-bal kormányt alakítani.

Bugár Béla blogolásba kezdett, tudtam meg a Bumm mai címlapjáról. Ha arra vártak volna, hogy ezt a párt honlapjáról tudom meg, akkor örökké élnek. Ritkán látogatok párthonlapokat, mert a sajtósok általában elküldik, amiről akarják, hogy tudjak (nem én, lashee, hanem a sajtó úgy általában). Meg aztán, ha az ember nem célzottan keres valamit, akkor a párthonlapokon kevés érdekes dolog van. Nosza, meg is néztük az együttműködő politikus blogját.

Bugár Béla blogjához a főoldal jobb oldali vízszintes menüjéből jutunk el. Zavaró, hogy az interjúkkal egy helyre került, a műfaji különbségek okán. Ha rákattintunk a legördülőben, akkor a mostnarancssárga verzál blogok felirat alatt három bejegyzést találunk, melyeknél Bugár Béla van feltüntetve szerzőként.

Egy induló, jelenleg 3 bejegyzéssel bíró blog esetében tán' az előszóként is értelmezhető Blogírásba fogtam című cikk a legérdekesebb, ahol tisztába kerülhetünk  szerzői intencióval.

"Talán meglepődnek, amiért úgy döntöttem, blogot fogok írni. Bevallom, sokáig gondolkodtam, belefogjak-e, hiszen nem akartam amolyan „divatmajmoló” politikus látszatát kelteni, aki csak azért vezet internetes naplót, mert ez az divat. Kikértem munkatársaim, barátaim véleményét, akik szinte kivétel nélkül biztattak: vágjak bele."

Bélának azonban még MKP-elnök korában el kellett volna kezdeni blogot írni, mivel tőlünk nyugatabbra már akkor is minden releváns politikusnak volt blogja. A nála két évtizeddel öregebb John McCain a Kongresszus twitterkirálya, szóval 2010-ben arról értekezni, hogy a blogírás divatmajmolás-e, minimum anakronizmus.

"Mi a célom? Elsősorban az, hogy közvetlenebb módon, a sajtó kiiktatásával oszthassam meg Önökkel véleményemet aktuális közéleti témákkal kapcsolatban."

A cél legitim, a sajtó kiiktatása viszont szerencsétlen megfogalmazás.

"Ígérem, igyekszem rendszeresen időt szakítani ezekre a rövidebb-hosszabb bejegyzésekre. Nem garantálom, hogy naponta odaülök a számítógéphez, de több-kevesebb rendszerességgel igyekszem megosztani Önökkel gondolataimat politikáról, közéletről, aktuális kérdésekről."

Na, majd meglátjuk. A blogoldal rss-ére fel lehet iratkozni, így azok is értesülnek a frissülésről, akik nem akarják a Híd honlapját látogatni.

Ha viszont, teszem azt, hozzá szeretnék szólni a pártvezető blogjához, akkor azt nem tudom, hogyan tehetném. Vannak ott hozzászólások, vajon hogy kerültek oda? Mac OS X 10.6.2-t használok, a legújabb Firefoxszal és Safarival. A Hozzászólások azonban nem kattintható. Ha a kék, Bugár Béla blogja feliratra kattintok, az visszavisz a főoldalra. Ha itt kattintok a hozzászólásra, akkor ugyan megjelenik a hozzászólás, de a hozzászólási lehetőséget sehol sem kínálja fel. web design & development: brainsum, olvasom a láblécben. Csak Windowsra és IE-re van optimalizálva a honlap? Vagy az én gépem rossz? Mi lesz a macesekkel és a linuxosokkal?

A szlovák háztartások 61 százalékában van internet, így nem csoda, ha egyre több politikus próbálja ezen a csatornán is elérni a jónépet. A ha a szlovmagy politikusok közül aktív bloggert kellene mondanom - a helyi önkormányzati képviselőket nem számítva - Somogyi Szilárdot említhetném, alelnökként főként az SaS dolgairól blogol, a Paraméteren. Kívüle Nyomkeresőt említhetném a Körképről.

Az MKP-s vagy hídas képviselők azonban nem tolonganak a blogoszférában. Sárközy Klára próbálkozott az aktualne.sk-n blogolással, de "gyenge kezdés után erősen visszaesett" (Copyright Konczer tanár úr).

E sorok írója vette a fáradságot, és beütötte a gugliba az "x y blogja" kifejezést a 20 magyar képviselő esetében. Szigeti János esetében majd' megállt az ütő bennem, de aztán kiderült, hogy az egy pécsi Szigeti. Juhász György blogjára is kidob vmit, de az se a mi Juhászunk.

Szóval ezeknek az MKP-s/hídas jóembereknek nem nagyon van blogjuk. Még nem jöttek rá az ízére. Persze, nem tudjuk, a 61 százalékos internetpenetráció hogyan oszlik meg.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a szlovmagyok többsége még nem nagyon olvas blogokat. (Honnan veszed, köcsög? - teheti fel a kérdést bármelyik kedves olvasóm. A szlovmagy bloggerek általam ismert látogatottsági adatai alapján mondom ezt.) De az internet penetrációja a jövőben valószínűleg emelkedni fog. S bár a 60 éves keresztanyámat valószínűleg ez sem fogja blogolvasásra sarkallni, megmarad a recept.lap.hu-nál, de potenciálisan a meszidzs több emberhez eljuthat. Így a 2014-es választások esetén már sokkal nagyobb szerepe lesz a blogoknak. (Meg a Tublr-nek, Twitternek, meg amik akkor lesznek. A Facebookon már idén is próbálkoznak a pártok. Ez majd egy másik poszt témája lehet.) Politikuskáim, kapjátok össze magatokat.

A legnagyobb polbloggeri bukást Robert Fico kormányfő produkálta. No comment, elég kattintani. Pedig neki egy egész sajtóosztály áll a rendelkezésére.

A politikusok persze ritkán írják saját maguk a saját blogjukat. Nem szégyen ez, hisz a beszédeiket is csak a legritkább esetben írják maguk. S ha így van, akkor azon meg átmegy az apparátus kommunikációs gépezete - már akinek van, persze. Szóval esetükben ez nem kiált megvetésért, sőt, a világ boldogabb tájain egy szakma is alakult erre. Tükörfordításban szellemíróknak nevezik őket, nekünk azonban van egy sokkal szebb magyar szavunk.

És akkor a széles kitérő után befejezésként kanyarodjunk vissza Bugár Béla blogjához. Egy politikus blogja az olvasó számára sosem lesz olyan érdekes, mint a japáncsaj, a varánusz, a vastagbőr, az appleblog, a katpol vagy a comment, mert tudja, hogy a szerző politikus. Amikor arról ír, hogy a kertjét kapálja, ez jelzés, hogy a az agrártémák iránt is van vonzalma; amikor azt írja, hogy beteg a gyereke, azzal szánalmat akar kelteni; amikor képernyőre veti, hogy evezni volt a barátaival, azzal azt akarja kifejezésre juttatni, hogy ő nem jachtos geci, hanem olyan ember, mint a többi a csónakházban. Egy pártlapra felhelyezett blognak az ember hajlamos kevésbé hinni. Sokkal jobb lett volna, ha a Bugár-blogot egy civilebb környezetbe teszik, ahol rendes blogkörnyezet kialakítására van lehetőség, mert ami itt, eddig van, az technikai szempontból semmi: szöveg egy képernyőn. A fejlesztőknek érdemes lenne megnézni, mit kínál mondjuk a blog.hu belülről. Vagy egyenesen átvinni a blogot. Három, mérsékelten érdekes bejegyzés esetén még nem kell attól tartani, hogy a migráció miatt elpártolnak az olvasótömegek.

Bugár Bélának pedig sok jó posztot kívánunk. Remélem, a választások után a blog nem jár úgy, mint a radicova.sk az elnökválasztást követően...