Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az útvámrendőrség a vasúti rendőrségtől a "rendes" rendőrséghez kerül - WTF?

Ezt a bejegyzést Sándornak ajánlom, akit megbüntetett egy vasúti rendőr.

Szerdai ülésén a kormány jóváhagyta az útvámrendőrség beolvasztását a rendőrségbe. Korábban már írtunk a vasúti rendőrség áthelyezéséről a belügyminisztérium hatáskörébe. Azonban a vasúti rendőrséget a belügy nem úgy kapta meg, mint üveggolyót, hanem mint kindertojást: benne volt még egy rendőrség, az útvámrendőrség. WTF? – teheti fel joggal a kérdést a rendvédelem iránt kevésbé érdeklődő olvasó. Nos, az Egyesült Államoktól rendvédelmi soxínűségétől azért még messze vagyunk, de Szlovákiában is ötféle rendőrség működik:
1. állami rendőrség
2. települési (városi vagy falusi) rendőrség
3. vasúti rendőrség
3.1. útvámrendőrség
4. katonai rendőrség
Zárójelben jegyezzük meg, hogy ezen felül hivatalból fegyvert foghat rád még a Szlovák Információs Szolgálat, a Vámhivatal, a büntetés-végrehajtás, a Katonai Hírszerzés (ebből kettő van), munkatársa, az erdőőr (lesná stráž), a mezőőr (poľná stráž), érdekes mód a halőr nem, de pl. az is megbilincselhet, vagy lefújhat könnygázzal. Persze, csak a törvények által szabályozott esetekben. (Az orvhalászok tán veszélytelenebbek, mint az orvvadászok...) Ha ezt összeszámoljuk, még kész szerencse, hogy élünk, és szabadon mozoghatunk.

Az átlagember leggyakrabban a zöld rendőrrel találkozik, azaz az állami rendőrség képviselőjével. Ők külön megérnének egy posztot, mert sok ember nincs tisztában azzal, hogy nekik mit szabad és mit nem, holott ehhez elég lenne elolvasni a rendőrségről szóló törvényt. (171/1993) Az ő jogköreik a legkiterjedtebbek.

A települési rendőrség (obecná vagy mestská polícia) is elég gyakori. Tagjai azonban nem az állam, hanem az önkormányzat alkalmazottai. Így jogköreik is lényegesen szűkebbek az állami rendőrségénél. A városi rendőrség például nem nyomoz. Joga van viszont felszólítani a törvényellenes tevékenység megszüntetésére, pénzbírságot kiszabni, igazoltatni, magyarázatot kérni, lakást feltörni, tárgyat lefoglalni, kényszerítő eszközt használni. A kényszerítő eszközök sorába nem tartozik bele a lőfegyver. Ezt a törvény egy külön pontja szabályozza, mely szerint az adott település dönti el, hogy a rendőr felfegyverzett legyen-e vagy sem. Ha igen, akkor sem hordhat sörétest, mint az amerikai serifek, csak pisztolyt. Ahol viszont találékony az önkormányzat, és pénz is van – mint például Zsolnán –, ott még városi rohamrendőrök is vannak.

A katonai rendőrséggel futunk össze a legritkábban. Ők katonák ellen és katonai területen jogosultak eljárni. Ha tehát nem vagy katona, vagy nem vagy katonai területen, akkor egy utadba kerülő katonai rendőrnek nyugodtan mondd a székely nyelvlecke X., Csaba királyfi szintjének első mondatát: Na menj a szemed világába innet! Ha viszont megkülönböztető jelzést használva halad közúton, ugyanúgy köteles vagy neki elsőbbséget adni, mint a rendőrnek.

Na, és ennyi fogalomtisztázás után jutottunk el mai bejegyzésünk tárgyához, a vasúti és az útvámrendőrséghez. Csehszlovákia megalakulása után a Československé dráhy létrehozta a saját biztonsági szolgálatát, de vasútirendőrség-szerű képződményről csak 1935-től beszélhetünk. A világháború és a jégtörő február után a látható rendőrségnek (tehát nem az ŠtB-nek), a Verejná bezpečnosťnak volt vasúti részlege, egészen 1964-ig, amikor a 46/1964-es törvény létrehozta a Vasutak Tűzvédelmi és Fegyveres Őrségét. Ebből vált ki a Vasutak Fegyveres Védelmi Testülete (Zboru ozbrojenej ochrany železníc).

Amikor az ország kettévált, újra becikkelyezték a vasúti rendőrséget, jelenleg pedig az 57/1998-as törvény szabályozza tevékenységüket.

A vasúti rendőr a vasút területén ténykedhet, tehát ha  vegzálni akar, szaladj el az állomásról...

A vasúti rendőrség eredetileg a közlekedési minisztérium hatáskörébe tartozott. 2009. április 1-jétől azonban a közlekedési tárcától a belügy irányítása alá került, igaz, szervezetei önállóságát megtartotta.

A vasúti rendőrnek kisebb a jogköre, mint az államinak, és több, mint az összes többinek. Ő például vehet ujjlenyomatot is; átvizsgálhat járművet, ha az vasúti területen van; adó- és pénzügyi bűncselekményekben is eljárhatnak, ha azok vasúti jellegűek; kérhet lehallgatást; használhat fedődokumentumokat, szal’ ez egy elég komoly szervezet.

Tavaly, 2008-ban, a 86-os számú törvény hívta életre az útvámrendőrséget, egészen pontosan az útvámrendőrségi szolgálatot. Ezek az egyenruhások az utakon tevékenykednek, a teremtett világon semmi közük a vasúthoz. De mivel a tárca hatáskörébe tartozó pénzt – sztrádadíjat – hajtanak be, valamint az autók súlyát ellenőrzik, hülyeség lett volna még egy külön rendőrséget létrehozni a közlekedési minisztérium alatt, így hozzácsapták őket a vasútiakhoz.

Tekintve, hogy a közlekedésrendészet és az útvámrendőrség feladatköre részben fedi egymást, az még némileg logikusnak is tekinthető, hogy az állami rendőrség irányítása alá helyezik őket.

Ezzel rendben is volnánk. Viszont megszokhattuk, hogy Robert Fico kormánya egy utolsó szemét geci kormány, melynek gyakori szokása, hogy a törvénymódosítások során megváltoztat még ezt-azt, ami kis dolognak tűnik, és a nagy csinnadrattával beharangozott főtétel mellett a híradás szempontjából elsikkad. Ez most is így van. A szerdán megtárgyalt törvénymódosításban legalább két olyan dolog rejtezik, amely mögött sanda szándékot sejthetünk.

Az egyik, melyet úgy kommunikálnak, hogy könnyebbé válik az átjárás a vasúti és az állami rendőrség között. Ha eddig a szürke zsandár zöld zsandár akart lenni, vagy fordítva, az elég bonyolult volt. Fel kellett mondani az egyik helyen, megszüntetni a szolgálati viszonyt, leadni a fegyvert, leszerelni, a másik testületnél leszerződni, felszerelni... Most a § 35a értelmében Minister môže na základe písomnej žiadosti alebo z dôvodu organizačnej zmeny preložiť príslušníka Železničnej polície z funkcie v Železničnej polícii na funkciu v Policajnom zbore; preložením sa príslušník Železničnej polície stáva príslušníkom Policajného zboru a jeho služobný pomer podľa tohto zákona sa zachováva. Minister môže na základe písomnej žiadosti alebo z dôvodu organizačnej zmeny preložiť príslušníka Policajného zboru z funkcie v Policajnom zbore na funkciu v Železničnej polícii; preložením sa príslušník Policajného zboru stáva príslušníkom Železničnej polície a jeho služobný pomer podľa tohto zákona sa zachováva.

Azaz, a rendőr írásbeli kérelme, vagy átszervezés okán az egyik rendőrségből a másikba helyezheti a rendőröket a belügyminiszter. Eddig nem volt tömeges átvándorlás a két testület között, és eztán sem lesz. Hogy megkönnyítik a dolgát annak a tucatnyi embernek, aki ezt a lehetőséget évente igénybe vette, az nagyon szép dolog. De ott kell látnunk mögötte azt is, hogy ez egy újabb lehetőség a vasúti rendőrség gyengítésére, s a következő ciklusban történő felszámolására (már ha ezek maradnak hatalmon). Lássuk meg, hogy a belügyminiszter 2010 márciusától, a törvény életbe lépésétől egy parancsra, átszerezésre hivatkozva akár a teljes szürke állományt átvezényelheti zöldbe, és akkor annyi volt a vasúti rendőrségnek. Lehetőséget ad erre a törvény? Hát persze.

A másik módosítás pedig, amivel a Fico-kormány az adóvevőket nagyon szerető, határozottnak látszó, ám a valós rendőrségi feladatok terén gyakran csődöt mondó pojáca országos rendőrfőkapitánya a létszámhiányt próbálja leplezni: a § 40 6. bekezdése, mely a következő mondattal egészül ki: „Policajt zaradený do zálohy podľa odseku 4 písm. b) sa po vyňatí z tejto zálohy môže ustanoviť do funkcie na útvare, ktorý určí minister, na určitý čas, najviac na 12 mesiacov.“. 

Emlékszünk még, mikor Kottlebáék elkezdték a cigányterror elleni tüntetéssorozatukat, Ján Packa azt mondta, a problémás közép- és kelet-szlovákiai területekre simán átvezényelnek párszáz rendőrt. A helybeliek megörültek, várták, várták az erősítést, de az nem jött. Persze. Hát honnan akasztottak volna le több száz rendőrt. S ha le is akasztottak volna, felmerül ilyen alapvető kérdés, hogy pl. az Érsekújváróból Szepescsütörtökbe vezényelt rendőr hol lakott volna stb.

Meg aztán a rendőrök nem is nagyon törték magukat a gettókba. Képzeljük el, hogy a bátorkeszi körzeti rendőrőrs törzszászlósának jött volna egy parancs, hogy pakoljon, és hétfőn jelentkezzen Podolinban, a gettórendészeten. Kb. még aznap felmondott volna, és másnap bármelyik környékbeli falusi vagy városi rendőrségben két kézzel kapnak utána, mert mégis volt állami rendőr, nem pedig elhelyezkedni képtelen magyartanár.

Így viszont hoztak egy törvényt, amely – nézzük csak meg, kire –, a tanulmányi tartalékállományban levő rendőrökre vonatkozik. Azaz a rendőrszakközép végzőseire. Ugye, rendőr úgy lesz valaki, hogy érettségi után elvégzi ezt az  iskolát (6 hónap alatt), az okosak pedig innen, vagy egyenesen a rendőrakadémiára mennek.  [Illetve tanulmányi tartalékban van az a rendőr, aki a bazini rendőriskolát elvégezte, lehúzott pár évet, és szeretne továbblépni. Ha főhadnagyi rangig szeretné vinni, erre a pozsonyi rendőr szakiskolában van esélye. Ez 3-6 hónapos nappali, vagy 12 hónapos levelező képzéseket kínál. Akit kivonnak a szolgálatból, hogy itt tanuljon fél évig, az tanulmányi tartalékban van (študijná záloha). A törvényjavaslat arra buzdítja a rendőrt, hogy ne tanuljon, mert akkor a nagykürtösi városi kapitányságon levő jó meleg helyéről átvezényelhetik az Eperjesi kerület valami kevésbé vidám romatelepére egy évre. Persze, társadalmi szempontból ez indokolt lenne, de munkája végzése során ki nézi a társadalmi szempontot? Na ugye. Miért éppen a rendőr nézze? Mert ő más? Dehogy más...]


Tehát mivel nem tudták megvalósítani azt, hogy az öreg, dörzsölt, évek-évtizedek óta az "utcán élő", a bűnnel nap mint nap találkozó rendőrök menjenek az igazán kemény helyekre, hoztak egy pótmegoldást: az iskolapadból kikerülő, nullához közeli tapasztalattal rendelkező, kezdő rendőrökből fogják kinevelni a gettórendészeket. Gratulálunk.

Bookmark and Share
0 Tovább

A honleány panasza



Előbb azonban vessünk egy pillantást a Duna fölé magasodó márványpalotára. Elképzelem, amint reggel a honatyák és honanyák morcosan merednek a fürdőszobatükörbe. „Vazz', lassan szüretelni kell“ - gondolta Szigeti János. „Do …., megint három padsorral azok alá a…magyarok alá kell ülnöm, holott még a szagukat se bírom“ - mondta három évtizeddel fiatalabb, csinos feleségének Ján Slota. „Nem, nem bébi, le kell mondanom a keddi randit, értsd meg, nagy nap ez a társadalom, a család, de az egész szlovákság életében is, amikor én, Ján Slota legjobb tanítványa zsenge korom, meg legénytolltól is alig pelyhedző állam ellenére is atya leszek. Nem, nem te vagy terhes. Honatya leszek“ - mondta a mindannyiunk fájdalmára Brüsszelbe távozott, nagyon értékes Jaroslav Paška helyére ülő Slota-ifista, Jakub Gajdošík a telefonba kedvesének. (Bár azon is gondolkodott, hogy elhagyja a hetedíziglen szlovák felmenőkkel rendelkező, Jánošík Aničkájára hajazó terchovái lányt, csak hogy alkotó energiáit a nemzetre, és annak magyarveszélytől való megmentésére koncentrálhassa.) Katarína Cibulková azon töprengett, hogyan fogja tudni ezt az alig egy évet kibekkelni úgy, hogy továbbra se vegyék észre őt. Hasonló problémák legalább 100 másik honatyát nyomasztottak, szóval, már egy kétharmados törvény elfogadásához bőven elegen lettek volna. Csáky Pál megpróbálta hátul minél jobban szétfésülni a haját, hogy a srégen mögötte ülő Bugár Béla ne lásson rá képviselői laptopja monitorjára. Bastrnák Tibor mélabúsan rendezgette a nyáron Cirill és Metód ügyben született újságcikk-kivágatgyűjteményét. Jana Vaľová még belenézett kristálygömbjébe, s mielőtt a mentelmi jogot élvező verdájában elfordította volna a kulcsot, háromszor átköpött a válla felett, és a tegnapi buli nyomán kártyát is hányt (aki e két sort sima szemétkedésnek tartja, nézze meg a honanya vállalkozói engedélyének kivonatát, amelyen a jóslás is szerepel). Ľuboš Micheľ már nem gondolt semmire. Így érkeztek meg ők, mind a 150-en, hogy újra belevessék magukat a hon gyarapításába. A 40. ülésen 90 ponton kell átrágniuk magukat, így ez még sokáig témát biztosít a kollégáknak. Most csupán két, már elkaszált törvényjavaslatra hívnám fel a figyelmet. Harmadszor is elbukott az iskolabuszok bevezetésére vonatkozó törvényjavaslat, pedig a kistelepülésekről központi iskolákba bumlizó gyerekek helyzetén - komfortérzetén és biztonságán - sokat dobott volna. Bár a képviselő (sofőrje?) nagy fekete autóval hordja iskolába a képviselő gyermekét, a sárga iskolabusz neki nem olyan fontos. Az is visszatetsző, hogy a megyefőnökök továbbra is lehetnek parlamenti képviselők. Ez a kérdés ugyan nem érint tömegeket, jelenleg egy megyefőnök képviselősködik, s ebben a kérdésben nem azzal lehet gondunk, hogy két fizetést húz, hisz vigye, ha megdolgozott érte, hanem hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom összefonódik személyében.

Valamiért a Ján Slota vezette Szlovák NemzetiPárt azt gondolja, hogy mivel a védelmi bizottság elnöke SNS-es, nekik ebben a teremben bérelt helyük van, s rendre itt tartják sajtótájékoztatóikat, akkor is, ha nem védelmi jellegű problémáról van szó, holott megnyilvánulásaik számára inkább valamelyik pszichiátriai intézet zárt osztálya lenne  a megfelelő kulissza. De hát Lekéren nem mindegyik sajtóterméknek van tudósítója… Akkor, amikor a Slota-párt elvben három miniszteri helyén eddig összesen hat tárcavezető fordult meg, s az elmenő négynek - melyek közül az utóbbi minisztériumostól távozott a politikai életből - a közpénzek nagyon, rendkívül vagy módfelett pofátlan szétlopása miatt kellett mennie, a nemzeti vezér pedig transzcendens mivoltát nemcsak azzal hangsúlyozta, hogy a (l)égbe emelkedett, de tette ezt az útlevél-ellenőrzésre is fittyet hányva, az a legnagyobb problémája, hogy Dél-Szlovákia területén Magyar Gárda-fegyverraktárak vannak, és az oroszlános-árpádsávos brigád arra készül, hogy selejtes őzbakként kilője őt. „Engem nem érdekelnek a koalíciós viszonyok, mert ha a fasiszta Magyar Gárda csizmáinak talpai fognak csattogni a független szlovák földön, és nem lesz szlovák koalíció…“ - imigyen szóla. De már a düh sem a régi. Nincs a fogak közül indulattal előfreccsenő nyál, Rózsa Sándorként összevont szemöldök, gondterhelten összeráncolt homlok, asztalverés, virtustól kidagadt nyakerek. Ahogy a török kamionos sem hiszi, hogy a Slovnaft mellett álló lány tényleg élvezi az aznap már tizedik numerát a vezetőfülkében… Olyan álca ez, mint a seregben olajból és vízgőzből emelt ködfüggöny: csak a nagyon hülyék hiszik, hogy tényleg igazi.

Anna Belousovová legnemzetibb honleányt pedig szüntelen kielégületlenség gyötri. Most éppen a Fico-Bajnai találkozó eredményével elégedetlen. Érdekes, Németh Zsolt is. Szerinte Bajnaival felmosták a padlót. Belousovová ugyan nem mondta, hogy Ficóval felmosták a padlót, de ő nem is ellenzéki képviselő.

Mintha nem ugyanarról a tárgyalásról és sajtótájékoztatóról beszélnénk. Igen, tavaly novemberben Gyurcsánnyal Fico valóban felmosta a komáromi Tiszti Pavilont, de még fel is törölte, beleértve a mellékhelyiségeket is. Ebben a szécsényi sörsátorban viszont egész kedélyes hangulat uralkodott. Robert Fico olyan meggyőző erővel mondta a kamerákba, hogy a nyelvtörvény nem korlátozza semmiben a szlovákiai magyar kisebbséget, hogy aki nem szlovákiai magyar kisebbség, vagy nem tudja, miről van szó, az még akár el is hihette volna. S bár a Nagy Kommunikátor hozta a formáját, s be-beszólogatott Bajnainak, ő ezen angolos eleganciával emelkedett felül, s igaza volt, egy bunkóval nem érdemes feszedezni, ahogy Tamási Áron szülőföldjén mondják. S jobbikos olvasóink kövezzenek meg, de a találkozót akár szolid magyar győzelemként is értékelhetjük. Bocsánatot ugyan nem kértek Sólyom kitiltása miatt, de legalább sajnálkoztak, a nyelvtörvényhez pedig óvónőt fogadtak a homokozóban rosszalkodó gyerekek az EBESZ kisebbségi főbiztosának személyében. Ez utóbbi - egyetérthetünk Berényi Józseffel - valóban alibista megoldás, de őszintén: ki várt akár ennyit is ettől a találkozótól?

Nem vitás, a nyelvtörvény rossz, és az összes lehetséges fórumon fel kell lépni ellene. A szlovmagy politikusok pedig csak akkor dőlhetnének hátra elégedetten, ha elérnék az eltörlését. Erre azonban minimum 2010-ig annyi az esély, mint hogy Szomália kalózai leteszik a fegyvert, és holnaptól csak turisták csónakáztatásával foglalkoznak. Így a részsikereket is értékelni kell.


0 Tovább

Megkövezéssel felérő megkövetés

Csak a dokumentálás szándékával: ezt még aug. elején írtam, a Vág partján, notbi+inverter+huawei. Nem ez legjobb írásom, akkor még uborkaszezon volt. Bezzeg most.

Lassan, de biztosan a vége felé közeledik a nyári uborkaszezon, azonban a meleg nyár e szakaszába egyelőre csak a külföldi szlovák szervezetek nyelvtörvénnyel kapcsolatos állásfoglalásai visznek némi színt, na meg Duray Miklós szarkasztikus humora.  

A hazai politikai élet veterán matadora egy olyan kijelentése miatt került megint kutyaszorítóba, melyet valószínűleg sokan osztanak, a megszólalóhoz való viszonyulásuktól függetlenül. A 2006-os kormányalakítás után az InfoRádióban fasisztának találta nevezni a Szlovák Nemzeti Pártot. Ezért Slotáék bocsánatkérést és egymillió koronát követeltek tőle. Ha ön is úgy látja ezt a kérdést, mint Duray, álláspontját semmiképp ne hozza nyilvánosságra, egyrészt mert drága lehet, másrészt, mert Szilágyi Erzsébetként levelét meg kell írnia. Így tett Duray is, ám a megkövetés egy megkövezéssel ért fel a nemzetiek számára: azt ugyanis nem Andrej Sládkovič, hanem Petőfi Sándor nyelvén tette meg. Milan Kundera óta tudjuk, hogy a tréfák, még ha pillanatnyilag jó ötletnek is tűnnek, nem mindig azok, s akár balul is elsülhetnek. Duray szerint ő teljesítette a bíróság által kirótt kötelességét, a nemzetiek ezt másként látják. Mindenesetre egy esetleges nyelvi per mindkét oldal számára tanulságos lehet… Akárhogy is végződjön a történet, a közadakozás helyett példás tett lenne, ha az a zsolnai kerületi lakos, aki elvitte a héten a jackpotot, beszállna az esetleges bírság kifizetésébe. Ebből aztán a nemzeti vezér kifizethetné az útlevél-ellenőrzés nélkül való felszállásért kiszabott bírságot. Már ha kapna… Persze, az is lehet, hogy ő a nyertes szelvény gazdája.

Kisebbségiként furcsa volt azzal szembesülni, hogy egyes kisebbségi szlovák szervezetek érthetetlen módon szimpatizálnak a nyelvtörvénnyel. Előbb a Külföldi Szlovákok Világszövetsége adott ki egy nyilatkozatot, melyben kulturális identitásuk fontos részének nevezték a jogszabályt, egyben deklarálták a szlovák nemzet egységét és oszthatatlanságát (érdekes mód, ha valaki ugyanezt a magyar térfélen teszi meg, rögtön Trianon relativizálóját, revizionistát, nacionalistát látnak benne). Csak azt nem értem, hogy a bánatba lehet az ő kulturális identitásuk része, amikor a nyelvtörvény hatálya csak Szlovákia területére terjed ki. És miért jobb nekik attól, ha nekünk rosszabb. A felhíváshoz csatlakozott a NagyBritanniában élő szlovákok szövetsége is. Kíváncsian várom, hogy az ugandai, nepáli, naurui szlovákok mikor állnak elő saját felhívásukkal.

De legalább Robert Fico előkerült a héten. Előzőleg a szlovák sajtó egy szegmense próbált találgatni, hol is lehet a gerincbántalmakkal küszködő honfiú. Végre előkerült, és tartott egy haknit a nagy állami építkezéseken. A hátfájás nagyon kellemetlen tud lenni, ezért ebből mihamarabbi gyógyulást kívánunk neki, de jó lenne, ha a kórral együtt eszméi egy részétől is megszabadulna.

0 Tovább

Sólyomvadászat újratöltve

Azt hiszem, a kopasznak is hajmeresztő: szólást arra szokták alkalmazni, ami ma Komáromban történt. Az eset példátlan, bár ezt a bandát ismerve meglepőnek nem nevezhető: Rober Fikó fogta, és kitiltotta egy szomszédos ország államfőjét. Ezzel sok on-line és vonulós szerkesztő bágyadt péntek délutánját b@szta szét.

 

Mivel különböző sajtóorgánumok számára egész nap csak ezzel a kérdéssel foglalkoztam, estére már csak a „kurvaanyját” rezignáltsága maradt. De pár skicc erejéig ássunk vissza. A ventillátorba a Pravda szerdai száma szart bele, melynek címlapján, vezető anyagában és kommentárjában is az volt a témája, hogy Sólyom László provokál. Pedig szerda reggel még senki nem provokált, csak a Pravda. Erre jött aztán a masszív kormányzati offenzíva, augusztus 21 szerencsétlen emlegetése. 1968 augusztusáé. Hogy akkor a magyarok bevonultak, és ezen a napon jön ez a Sólyom Arról az apró tényről feledkeztek meg, hogy a Varsói Szerződés csapatai nem maguktól jöttek be, hanem a csehszlovák elvtársak invitálására.

 

A látogatást a három legfőbb szlovák közjogi méltóság közös nyilatkozatban bírálta, a parlament külügyi bizottságának elnöke éles szavakkal ostorozta, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt szerint Sólyom a magyarországi feszültséget exportálja

 

Közös nyilatkozatban kelt ki Ivan Gasparovic államfő, Pavol Paska házelnök és Robert Fico miniszterelnök a magyar elnök mai komáromi látogatása ellen. "Szlovákiával szembeni tudatos provokációnak tekinti a három legfőbb közjogi méltóság, hogy Sólyom László pénteken Komáromba látogat, ahol részt vesz a városban újonnan felállított Szent István-szobor avatási ünnepségén" – áll az általuk kiadott nyilatkozatban. A három legfőbb közjogi méltóság tudatos provokációnak tartja a vizitet, sajnálattal állapítja meg, hogy Sólyom László látogatása ilyen körülmények közepette "nem megfelelő", és "Sólyom László ezen a napon nem szívesen látott vendég a Szlovák Köztársaságban".

Robert Fico kormányfő a magyar nagykövetség augusztus 19-én tartott ünnepi fogadását követőn újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: "ha a magyar államfő pénteki látogatása idején Komáromban valami történik, akkor azért Sólyom László fogja viselni a felelősséget". Fico szerint nem tudják, és nem is akarják megakadályozni azt, hogy Sólyom Komáromba menjen, de azt sem tudják megakadályozni, hogy a Szlovák Testvériség, vagy más szélsőségesek provokációra használják fel az elnöki látogatást.

A Magyar Koalíció Pártja elhatárolódik Robert Fico miniszterelnök Sólyom Lászlót bíráló kijelentéseitől. Az MKP szerint az esetleges konfliktusokért Robert Fico miniszterelnök lesz felelős. A párt ugyancsak elutasítja Fico manipulációit. Véleményük szerint a kormányfő ezzel a koalíción belüli feszült helyzetet kívánja palástolni.

 

"A kormányfő kijelentései egyenesen bátorítják a szélsőségeseket, hogy konfliktust szítsanak Komáromban, ezért ezeket a kijelentéseket nagyon veszélyesnek és felelőtlennek tartjuk egy európai uniós ország miniszterelnökétől" - áll a párt nyilatkozatában.

 

Az MKP-ból kivált képviselők által alapított Híd szerint szerencsétlen, hogy egyetlen szlovák politikust sem hívtak meg a szoboravatásra. A párt nyilatkozata legalábbis meglepőnek mondható, mivel Bastrnák Tibor polgármester is a párt tagja.

 

Sólyom László augusztus 21-i komáromi látogatásának egyik politikai célja a Híd támogatása, és a magyarországi belpolitikai feszültség exportja - jelentette ki Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt első alelnöke. "Mivel Bastrnák Tibor komáromi polgármester meghívására érkezik, aki parlamenti képviselő és a Híd tagja, politikai látogatásról van szó, ami a Híd támogatása" - fejtette ki.

Belousovoá szerint ha a Híd az együttműködés és a megértés pártja, Bugárnak utasítania kellene a polgármesterét, hogy helyezze el méltó helyre Cirill és Metód szobrát, mely már évek óta a Matica slovenská székházának homlokzatán van elhelyezve.

 

Sólyom László látogatását bírálta a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke, Mikulás Dzurinda volt miniszterelnök, és a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom is. Hogy lehetséges az, hogy Bastrnák saját hazájának elnökét nem hívta meg egy ilyen rendezvényre? - tette fel a kérdést Dzurinda.

 

A csütörtökön kirobban Sólyom-hisztéria pénteken már a kora reggeli órákban folytatódott. A szlovák külügyi tárca szóvivője közleményt adott ki, melyben arról tájékoztatott, Miroslav Lajcák külügyminiszter csütörtök este Heizer Antal nagykövet útján arra kérte Sólyom Lászlót, „tekintettel a pillanatnyi légkörre és az események aktuális alakulására, ma ne utazzon Szlovákiába”.

 

Heizert Ivan Gasparovic államfő is magához rendelte. Az elnöki hivatalban folytatott megbeszélésen a diplomata útján arra kérte magyar partnerét, mérlegelje, elutazik-e Komáromba. "A nagykövet úrnak tolmácsoltam, nyugtalanít a látogatás formája. Örülni fogok, ha az elnök úr komolyan veszi aggodalmamat" - mondta. Az elnök megemlítette, augusztus 21. fekete nap Csehszlovákia történetében.

 

A szlovák államfő úgy fogalmazott, ha Sólyom nem tartja tiszteletben kérését, akkor a látogatásra nem tud másként tekinteni, mint feszültségszításra. "Ez azonban nagyon rossz lenne. Ezért döntésének nagyon fontos szerepe lesz kétoldalú kapcsolataink további alakulásában" - mondta. Gasparovic azt állítja, Sólyom látogatása nem magánjellegű, mivel nyilvános helyen fog szerepelni, és találkozik a város vezetőivel, "ez is azt jelzi, hogy egy adott célt követ, hisz a történelmi Magyarország más területeire is ellátogatott hasonló módon, így kikövetkeztethetjük, mi a valódi célja." Azt azonban kizárta, hogy a látogatás miatt Szlovákia megszakítaná diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. Kiemelte, Sólyommal nagyon jó a kapcsolata, ha azonban sor kerül a látogatásra, akkor olyan helyzet fog kialakulni, melynek nyomán új utakat kell keresni a kommunikációban. A két államfő legközelebb a visegrádi országok államfőinek csúcsértekezletén találkozik, Gasparovic jelezte, itt szeretne kétoldalú tárgyalást folytatni magyar partnerével.

 

Heizer Antal a találkozó után nem nyilatkozott.

 

Sólyom László ma nem szívesen látott személy Szlovákiában, ismételte meg Robert Fico miniszterelnök Pozsonyban, a Csalogány-völgyi temetőben, Alexander Dubček sírjánál tartott megemlékezés után.

 

Fico szerint "a magyar államfő látogatásának célja egyértelműen a provokáció, annak is a legdurvább formája". Fico attól tart, hogy a ma délutáni látogatás miatt egész programját le kell mondania, ugyanis mindkét országban szervezkednek a szélsőségesek. A kormányfő újra megismételte, ha valamilyen konfliktus történik Komáromban, azért Sólyom lesz a felelős. Azt sem zárta ki, hogy összeül a Biztonsági Tanács az ügy miatt. A kormányhivatal hivatalos közleményben tudatta, Fico minden délutáni programját lemondta.

 

Péntek délután Ján Lajcák, a szlovák diplomácia vezetője tartott értekezletet a Pozsonyba akkreditált diplomatéknak. Itt elmondta, jóllehet, ez egy kétoldalú esemény, fontos, hogy Szlovákia megfelelően reagáljon rá. A megfelelő reakció nem sokat váratott magára. Robert Fico miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megtagadja Sólyom Lászlótól a beutazás lehetőségét. Erről diplomáciai jegyzékben tájékoztatta a magyar nagykövetség munkatársát. Ján Packa országos rendőrfőkapitánynak kellett volna figyelmeztetni Sólyom Lászlót a komáromi Erzsébet-hídon arra, hogy nemzetközi jogot sért, ha az ország területére lép. Erre azonban nem került sor. Sólyom László a hídon rögtönzött sajtótájékoztatót. Itt elmondta, két szövetséges ország kpcsolatában megmagyarázhatatlan egy ilyen esemény. „Ez két szövetséges állam kapcsolatában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépés, különös tekintettel a kitiltás indokolására, vagyis arra, hogy biztonsági kockázatot jelente a jelenlétem” – mondta. A magyar elnök szerint a szlovák fél már két hónapja tudott komáromi útjáról. „Remélem, hogy az utolsó napok hisztériája a legfelsőbb állami szinteken nem a szlovák nép érzelmeit tükrözi” – jelentette ki a magyar államfő. Sajnálta, hogy nem mondhatta el beszédét a szoboravatáson, mely éppen arról szólt, hogy Szent István közös királya volt a szlovák és a magyar népnek.

 

Komáromban egyébként rendkívüli rendőri intézkedéseket foganatosítottak. Jelen volt az országos és a kerületi rendőrfőkapitány, a járási rendőrkapitány, valamint több száz egyen- és civil ruhás rendőr. Az ünnepséges a Szlovák Nemzeti Párt és a Szlovák Nemzeti Egység szimpatizánsai bekiabálásokkal és fütyüléssel igyekeztek megzavarni.

 

Robert Fico ezúttal túl messzire ment. Amit tett, példátlan. A TA3-ban ki is fejtette frusztrációjának okát: a magyarok úgy szaladoznak Dél-Szlovákiában, mintha az egy magyarországi járás lenne. Nem és nem tudja feldolgozni, hogy bizony – egyre kevesebbe ugyan, de – itt élünk mi is. Hogyaszongya, neki nem Szent István, hanem Svatopluk volt a legnagyobb királya.

 

Fico slotább akar lenni Slotánál. Erről már egy korábbi posztban, és egy másik helyen is értekeztünk. Jönnek a választások, és a nemzeti húrokon nagyon szép dolgokat le lehet pengetni Szlovákiában. A nemzetiek pedig stabil szavazók. Most elsősorban nekik játszott, meg azoknak, akik a fórumokra írogatnak. Na azokkal működjön együtt a Bugár Béla…

 

Fico újra megmutatta, ki az kakas ezen a szemétdombon. Nekiveselkedhetnénk a háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi-i indulatával, de felesleges. Folytatni kell a nemzetközi porondon való mószerolást, ahogy eddig is, el kell menni szavazni, és addig sok jó blogbejegyzést írni.

0 Tovább

Pozsonyi hányinger

Hányinger, ami tegnap Pozsonyban, Hu Csin-tao látogatása kapcsán történt. A kínai rendőrség/titkosszolgálat öltönyösei, és sapkával jelölt szlovákiai és ausztriai kínai büfések szlovák állampolgárokat vertek, és a szlovák rendőrség ezt tétlenül nézte. Majd ők is beszálltak: a szlovák állampolgárok bántalmazásába - tudjuk, hogy ebben a műfajban erősek.

Az elnök, akire a szlovákok többsége szavazott, ezt le se szarta, a másik két legfőbb közjogi méltóságot sem izgatta, hogy a Comenius Egyetem rektorhelyettesét is elgyepálták...

Amikor az ellenzék azt szerette volna, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter a parlament nyilvánossága előtt ugyan mondja már el, hogy történhet meg az, hogy Szlovákiában kínaiak szlovákokat vernek, és ehhez még a rendőrség is asszisztál, az a szóvivője útján megüzente, hogy Kelet-Szlovákiában van, és nem ér rá ilyesmivel foglalkozni.
 
Fikció
Most képzeljük el, hogy Sólyom László köztársasági elnök pozsonyi látogatásra érkezik. A magyar (mert szlovák is van) Nemzetbiztonsági Hivatal emberei öltönyben provokálják, majd ütik a szlovák tüntetőket, a Magyar Gárda (Kulturális Egyesület:) tagjai pedig civil ruhában, piros sapiban lökdösik a derék demonstrálókat... Akkor mi történt volna?

0 Tovább

tg-ltatsthtetet-06-01

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek