tg-ltatsthtetet-06-01

Kétségkívül furcsa dolgok történnek mostanság Magyarországon a médiában. De amire december 13-án bólintott rá a Parlament, azt tipikusan a kopasznak is hajmeresztő kategóriába sorolandó. Itt elolvasható Novák Előd és Pörzse Sándor jobbikos parlamenti képviselők indítványa arról, hogy a híradók legfeljebb a műsoridő 20 százalékában sugározhassanak bűnügyi híreket. (Még jó, hogy a Krimi novinyt Szlovákiában adják.) Ezt a faszságot! - kaphat a fejéhez mindenki, aki valaha látta már legalább egy online portál statisztikáit. Mese nincs, a néző/olvasó szeret vérben tobzódni. Ezért tudott abban az időben, amikor az MTV “a televíziót” jelentette Magyarországon, hallatlanul népszerű lenni Szabó László Kék fénye, melyet - erős idegzetű olvasóim kattintsanak - még Lagzi Lajcsi is megzenésített. Mert nem volt más, nem voltak akciófilmek, ez meg üzembiztosan hozta a heti véradagot. Persze, mindenki azt mondja, hogy nem olvas ilyet, de akkor ki az a több ezer ember, aki minden baltás hírre rákattint (tévében=megnéz). Talán valami fizetett Fiskars marketingkommandó?

Ezért lesz a kassai kaszás, a rihnói baltás vagy a szepsi láncfűrészes (mind real címek) mindig olvasottabb egy Bartók Béláról szóló, pazar, cizellált értekezésnél. Azt most nem vitatnánk, hogy ez jó-e vagy nem, de ez van.

Hiába szeretné Pörzse Sándor és Novák Előd, hogy a bűnügyi hírek hűlt helyén netán a historizmus festészetéről értekezzenek, ha ez századannyi nézőt sem fog hozni. És ezt 298 igen, 56 nem, 1 tartózkodó szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Hát láttak már maguk hús-vér választót, vagy csak annak absztrakt ideája lebeg szemük előtt?

A törvény nyertesei azok a csatornák, ahova a nézők át fognak kapcsolni az unalmas híradók idején.

Napok óta figyelem a WikiLeaks-históriát/hisztériát. Külpolitikával csak életem két rövid, nem meghatározó periódusában foglalkoztam, nem akarok sem geopolitikai, sem biztonságpolitikai szakértőként tündökölni, mert az humoros volna. De abban legyünk egészen biztosak, hogy ha az, amit Julian Assange művel, valóban olyan veszélyes lenne, mint amilyennek látszani akar, akkor J. A. már nem élne.

Milan Hudec valószínűleg sikerrel pályázhatna "Az ember, aki a legrövisebb ideig vezette a Katonai Hírszerzést" címre. Július 28-án nevezték ki, és augusztus 2-án fel is mentették. Arról, hogy gázos az átvilágítási bizonylata, a Markíza televízió augusztus 4-i híradója számolt be.

Itt álljunk is meg egy szóra: mi az az átvilágítási bizonylat, és mi az a katonai hírszerzés.

Szlovákiában az államtitkok védelme - és egyebek - felett a Nemzetbiztonsági Hivatal őrködik. Ők vigyáznak az állam elektronikus biztonságára is. Nem lehetünk róluk túl nagy véleménnyel, hisz ők az a szervezet, ahol az volt a jelszó, hogy nbusr123, így tudták a hackerek feltörni a rendszerük egy részét. Mondjuk, ilyen alapon a nagymamám is feltörné. Az NBÚ adja ki az átvilágítási bizonylatokat, azaz ők mondják meg, ki alkalmas - következésképpen jogosult - arra, hogy államtitkokkal kerüljön kapcsolatba. (A testület renoméján valamit ront, hogy az a František Blanárik vezeti, aki kapcsolatba hozható a kommunista katonai titkosszolgálattal.) Az átvilágítás hosszú folyamat, és több szerv bevonásával zajlik. Gyakorlatilag azt takarja, hogy az emberről létező összes állami adatbázisokban tárolt infót átfutják, nemcsak rendőrségi vonalon, hanem adóügyben is, az egészségi állapot iránt is érdeklődnek, ugye, ha valaki drogos, az kockázati tényező lehet, felmérik az egyén kapcsolatrendszerét, szociális hálóját, tulajdonviszonyait stb. Ezt követően állítanak ki különböző jogosultságokat biztosító átvilágítási bizonylatokat. Senki ne gondolja, hogy az NBÚ-ban szuperügynökök dolgoznak, munkatársaik sokkal inkább hivatalnokok.

Szlovákiában négy olyan "betűs" hivatal van, amelyet a titkosszolgálat szóval illethetünk: NBÚ, SIS, VOS, VSS. Azaz a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat (ez a klasszikus értelemben vett "titkosszolgálat"), a Katonai Elhárítás, és a Katonai Hírszerzés. Természetesen a Vámhivatal nyomozóhivatala (CKÚ), az állami és a vasúti rendőrség és a büntetés-végrehajtás is folytat(hat) operatív tevékenységet, és használ(hat) titkosszolgálati eszközöket, de ezt most ne keverjük ide.
A Katonai Hírszerzés munkáját a 198/1994 törvény szabályozza (letölthető, egyébként nem tesz különbséget a két szolgálat között). A Katonai Hírszerzés feladata, hogy olyan információkat gyűjtsön, amelyek Szlovákia szuverenitása, önállósága, területi egysége és védelmi képessége ellen irányulnak; amelyek fontosak a fentiek bebiztosítása érdekében; amelyek terroristákról, más titkosszolgálatok szlovákiai működéséről, államtitkok kiszivárgásáról, szólnak, és veszélyeztethetik Szlovákia katonai vagy gazdasági érdekeit.

Huh, ez nagyon komoly. Csupa Jack Bauerbe oltott James Band dolgozik ott, dr. Sorgeként? Aki már látott életében - pl. a Pozsonyi Magyar Nagykövetség pozsonyi várban tartott augusztus 20-i ünnepségén - katonai attasét, az tudja a választ: NEM. A legtöbb katonai attasé foga közt tartott rohamkéssel nem tudná átúszni a Volgát, de még a Vágot is bajosan, rohamkés helyett pedig max. halkéssel hadakozik. Márpedig ők katonai hírszerzők. (Igen, azok a kövér altábornagyok.) Munkájuk jó része abból áll, hogy alaposan elolvassák a befogadó ország sajtóját, különös tekintettel a sportrovatra katonai jellegű hírekre, fejlesztésekre, eljárnak a hadiipari nagyvásárokra (nálunk az IDEE), eljárnak a katonai attasék számára szervezett lövészversenyekre (Szlovákiában évek óta az orosz nyeri), fogadásokon vesznek részt, és aki hamarabb bebaszik, attól a józanabbak információkat szereznek. Persze, a törvény lehetőséget teremt informátorok bevonására, akik lehetnek civilek is, szóval ne írjuk le a katonai hírszerzést csak azért, mert egyeseknek akkora a tokájuk, hogy a gázálarcot nem tudnák felvenni. Igen, ez nem anakronizmus, és a NATO-tagságunk ellenére is szükség van ilyen szervezetre, mint ahogy hadsereg is kell, noha 45 óta béke honol tájainkon.

Miért verik most a tamtamot, mi történt? Ľubomír "Kaufland" Galko kinevezte ezt a Hudecet a hírszerzés élére. Rá pár napra a másik katonai titkosszolgálat jelezte, hogy a papírok nincsenek rendben. Konkrétan az történt, hogy az átvilágítást kérő dokumentumokon, és az átvilágításiakon túl szoros a dátum. Azaz: ennyi idő alatt nem lehet lefolytatni az átvilágítás hosszú és bonyolult folyamatát. Galko lépett, tartalékos állományban helyezte Hudecet, aki egyébként nem tegnap kezdte a hírszerzői pályát, 97-től dolgozik a Katonai Hírszerzésben. Természetesen azonnal jött Robert Fico, és felháborodott sajtótájékoztatót tartott, hogy a szatócsból lett miniszter felelőtlen hozzáállása már-már a NATO biztonságát veszélyeztetni, jó hogy nem ok a harmadik világháború kirobbantására. Természetesen azonnal kezdeményezte a katonai hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság összehívását, melyet az ő embere, Peter Žiga vezet, szóval ezt nem lesz annyira nehéz elérni.

Robert Fico egy dologról feledkezik meg, jelesül arról, hogy az ő emberei baszták szét a teljes szlovák katonai hírszerzési struktúrát. Valszeg ma már a kutya nem emlékszik rá - csak a katonai attasék -, hogy František "Takarítótender" Kašický idején egymásnak adták a kilincset a parancsnokok. Jaroslav Gofjár, Peter Solčanský, Stanislav Petranec, Juraj Šebo. Ők egy év alatt cserélődtek le, Šebo aztán végighúzta a ciklust. Csoda, hogy elbizonytalanította az állományt azt, hogy egy év alatt négy főnök nevét kellett megtanulni? Ez még egy tejüzemben is sok lenne, nemmég egy titkosszolgálatnál.

A szervezetet ráadásul nagyon nehéz ellenőrizni, a parlamenti bizottság gyakorlatilag egy tréfagép, a katonaiak jelentését a védelmi miniszter kapja meg, az összeset, tehát a katonait és a SIS-t pedig a három legfőbb közjogi méltóság. Mivel egyedi előírások vonatkoznak rájuk, lazábbak a közbeszerzési szabályok is, és könnyebben adhatnak közvetlen megrendeléseket, megbízásokat. Nem csoda, hogy a boltos  miniszter leltárt akart, Hudecnek Augiász titkos istállóját kell kisöpörnie, érthető tehát a nagy röfögés a Smer részéről. Aztán hogy milyen papírja van vagy nincs, az egy más kérdés.

Milan Hudec valószínűleg sikerrel pályázhatna "Az ember, aki a legrövisebb ideig vezette a Katonai Hírszerzést" címre. Július 28-án nevezték ki, és augusztus 2-án fel is mentették. Arról, hogy gázos az átvilágítási bizonylata, a Markíza televízió augusztus 4-i híradója számolt be.

Itt álljunk is meg egy szóra: mi az az átvilágítási bizonylat, és mi az a katonai hírszerzés.

Szlovákiában az államtitkok védelme - és egyebek - felett a Nemzetbiztonsági Hivatal őrködik. Ők vigyáznak az állam elektronikus biztonságára is. Nem lehetünk róluk túl nagy véleménnyel, hisz ők az a szervezet, ahol az volt a jelszó, hogy nbusr123, így tudták a hackerek feltörni a rendszerük egy részét. Mondjuk, ilyen alapon a nagymamám is feltörné. Az NBÚ adja ki az átvilágítási bizonylatokat, azaz ők mondják meg, ki alkalmas - következésképpen jogosult - arra, hogy államtitkokkal kerüljön kapcsolatba. (A testület renoméján valamit ront, hogy az a František Blanárik vezeti, aki kapcsolatba hozható a kommunista katonai titkosszolgálattal.) Az átvilágítás hosszú folyamat, és több szerv bevonásával zajlik. Gyakorlatilag azt takarja, hogy az emberről létező összes állami adatbázisokban tárolt infót átfutják, nemcsak rendőrségi vonalon, hanem adóügyben is, az egészségi állapot iránt is érdeklődnek, ugye, ha valaki drogos, az kockázati tényező lehet, felmérik az egyén kapcsolatrendszerét, szociális hálóját, tulajdonviszonyait stb. Ezt követően állítanak ki különböző jogosultságokat biztosító átvilágítási bizonylatokat. Senki ne gondolja, hogy az NBÚ-ban szuperügynökök dolgoznak, munkatársaik sokkal inkább hivatalnokok.

Szlovákiában négy olyan "betűs" hivatal van, amelyet a titkosszolgálat szóval illethetünk: NBÚ, SIS, VOS, VSS. Azaz a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat (ez a klasszikus értelemben vett "titkosszolgálat"), a Katonai Elhárítás, és a Katonai Hírszerzés. Természetesen a Vámhivatal nyomozóhivatala (CKÚ), az állami és a vasúti rendőrség és a büntetés-végrehajtás is folytat(hat) operatív tevékenységet, és használ(hat) titkosszolgálati eszközöket, de ezt most ne keverjük ide.
A Katonai Hírszerzés munkáját a 198/1994 törvény szabályozza (letölthető, egyébként nem tesz különbséget a két szolgálat között). A Katonai Hírszerzés feladata, hogy olyan információkat gyűjtsön, amelyek Szlovákia szuverenitása, önállósága, területi egysége és védelmi képessége ellen irányulnak; amelyek fontosak a fentiek bebiztosítása érdekében; amelyek terroristákról, más titkosszolgálatok szlovákiai működéséről, államtitkok kiszivárgásáról, szólnak, és veszélyeztethetik Szlovákia katonai vagy gazdasági érdekeit.

Huh, ez nagyon komoly. Csupa Jack Bauerbe oltott James Band dolgozik ott, dr. Sorgeként? Aki már látott életében - pl. a Pozsonyi Magyar Nagykövetség pozsonyi várban tartott augusztus 20-i ünnepségén - katonai attasét, az tudja a választ: NEM. A legtöbb katonai attasé foga közt tartott rohamkéssel nem tudná átúszni a Volgát, de még a Vágot is bajosan, rohamkés helyett pedig max. halkéssel hadakozik. Márpedig ők katonai hírszerzők. (Igen, azok a kövér altábornagyok.) Munkájuk jó része abból áll, hogy alaposan elolvassák a befogadó ország sajtóját, különös tekintettel a sportrovatra katonai jellegű hírekre, fejlesztésekre, eljárnak a hadiipari nagyvásárokra (nálunk az IDEE), eljárnak a katonai attasék számára szervezett lövészversenyekre (Szlovákiában évek óta az orosz nyeri), fogadásokon vesznek részt, és aki hamarabb bebaszik, attól a józanabbak információkat szereznek. Persze, a törvény lehetőséget teremt informátorok bevonására, akik lehetnek civilek is, szóval ne írjuk le a katonai hírszerzést csak azért, mert egyeseknek akkora a tokájuk, hogy a gázálarcot nem tudnák felvenni. Igen, ez nem anakronizmus, és a NATO-tagságunk ellenére is szükség van ilyen szervezetre, mint ahogy hadsereg is kell, noha 45 óta béke honol tájainkon.

Miért verik most a tamtamot, mi történt? Ľubomír "Kaufland" Galko kinevezte ezt a Hudecet a hírszerzés élére. Rá pár napra a másik katonai titkosszolgálat jelezte, hogy a papírok nincsenek rendben. Konkrétan az történt, hogy az átvilágítást kérő dokumentumokon, és az átvilágításiakon túl szoros a dátum. Azaz: ennyi idő alatt nem lehet lefolytatni az átvilágítás hosszú és bonyolult folyamatát. Galko lépett, tartalékos állományban helyezte Hudecet, aki egyébként nem tegnap kezdte a hírszerzői pályát, 97-től dolgozik a Katonai Hírszerzésben. Természetesen azonnal jött Robert Fico, és felháborodott sajtótájékoztatót tartott, hogy a szatócsból lett miniszter felelőtlen hozzáállása már-már a NATO biztonságát veszélyeztetni, jó hogy nem ok a harmadik világháború kirobbantására. Természetesen azonnal kezdeményezte a katonai hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság összehívását, melyet az ő embere, Peter Žiga vezet, szóval ezt nem lesz annyira nehéz elérni.

Robert Fico egy dologról feledkezik meg, jelesül arról, hogy az ő emberei baszták szét a teljes szlovák katonai hírszerzési struktúrát. Valszeg ma már a kutya nem emlékszik rá - csak a katonai attasék -, hogy František "Takarítótender" Kašický idején egymásnak adták a kilincset a parancsnokok. Jaroslav Gofjár, Peter Solčanský, Stanislav Petranec, Juraj Šebo. Ők egy év alatt cserélődtek le, Šebo aztán végighúzta a ciklust. Csoda, hogy elbizonytalanította az állományt azt, hogy egy év alatt négy főnök nevét kellett megtanulni? Ez még egy tejüzemben is sok lenne, nem még egy titkosszolgálatnál.

A szervezetet ráadásul nagyon nehéz ellenőrizni, a parlamenti bizottság gyakorlatilag egy tréfagép, a katonaiak jelentését a védelmi miniszter kapja meg, az összeset, tehát a katonait és a SIS-t pedig a három legfőbb közjogi méltóság. Mivel egyedi előírások vonatkoznak rájuk, lazábbak a közbeszerzési szabályok is, és könnyebben adhatnak közvetlen megrendeléseket, megbízásokat. Nem csoda, hogy a boltos  miniszter leltárt akart, Hudecnek Augiász titkos istállóját kell kisöpörnie, érthető tehát a nagy röfögés a Smer részéről. Aztán hogy milyen papírja van vagy nincs, az egy más kérdés.

Ha az offline, rádiócsendben elő ember társaságát két hétig csak a hatalomváltás után a pozícióikért aggódó "lesná správák" igazgatói, a favágók, az erdőinket strómanjaik, vagy Szlovákiában bejegyzett cégeik útján felvásárló új külföldi tulajdonosoknak vadászlakot építő munkások és az erdei manók jelentik, akkor is utoléri a hír, hogy az újságírónők által aranyosnak, cukinak tartott, furcsa mondatszerkezetekben beszélő Jaroslav Spišiak lett az új országos rendőrfőkapitány.

Azt azonban senki sem tudta megmondani – még a szlovák igazgatók, favágók, munkások, manók sem tudták –, hogy ki a "siska" új igazgatója. Ők inkább Simon Zsolt lépéseit figyelik… Így már hazaérve kellett megtudnom, hogy a Szlovák Információs Szolgálatot négy évig Karol Mitrík fogja vezetni. Újabb nagy fekete pont a koalíciónak.

Karol Mitrík korábbi parlamenti és Kassa megyei képviselő, Igló (Spišská Nová Ves) volt polgármestere. Politikai karrierjét a KDH-ban kezdte, az SDKÚ alapító tagja. Négy évvel ezelőtt nem volt képviselőjelölt, idén pedig az SDKÚ-DS listájának 94. helyén szerepelt.

Karol Mitrík = Jozef Magala = Ficsor Ádám. Egyikük sem ért hozzá, csak jóban van a miniszterelnökkel. Persze, a titkosszolgálat igazgatója nem egy Jack Bauer, hanem egy hivatalnok, nem kell rókafarkú fűrésszel levágnia előzőleg agyonlőtt őrizetesek fejét, vagy fogóval megkínozni a beszélni nem akaró "nyelvet", hanem egy szervezetet kell irányítania.

A hírszerzés állambiztonsági szempontból kiemelt fontossággal bír - ez akkor közhely, hogy önmagától benyomná a bullshit gombot a KatPol blogon -, így nem ártana, ha szakember kerülne oda, olyan, aki nemcsak a főnöki ülepet tudja nyalni, hanem ért is ahhoz, amit csinál. A prostitúció mellett a kémkedés az egyik legősibb mesterség, hisz már a Bibliában is arról olvashatunk, hogy Jerikó ostromát megelőzően Józsue kémeket küldött a terepre (akiket a másik ősi mesterség képviselője, Ráháb fogadott oltalmába, és még nem tudom, mijébe, de ez most nem tárgya ennek a bejegyzésnek).

Az ŠtB óta  nem tudtak - állami szempontból nézve - jó titkosszolgálati struktúrák kiépülni Szlovákiában. A HZDS alatt Lexa uzurpálta a titkosszolgálatot, emlékezhetünk Peter Tóthra is. Skupinka-ügy és Mitro, holtakról jót vagy semmit, de a posztra teljesen alkalmatlan Pittner tata, aki szintén csak azért kerülhetett oda, mert a "fúzač Miki" bizalmi embere volt, nem pedig azért, mert foga közt tartott rohamkéssel úszta át a vén Dunát, hogy információkat hozzon Magyarországról.  Szegény agg Pittner természetesen annyit nem árt(hat)ott az SIS-nek, mint Lexa, de azzal, hogy öreg fogatlan oroszlán volt, kiállt a rúdja, mindenki tudta, hogy nem lesz következő ciklusa stb., elbizonytalanította az állományt. Ehhez társult még a titkosszolgálati igazgató körüli töketlenkedés 2006-ban, a Smernek nem volt embere erre a posztra, Jozef Magalát csak július 27-én nevezte ki Gaspó, aki egy olyan szervezetet vett át, amelyből irányítói posztokról távoztak szakemberek. Mivel neki se voltak emberei, nem a megfelelő személyek kerültek a megfelelő helyekre, így kerülhetett sor például a telefonszám-kiszivárgási botrányra. (Azt, pedig, hogy a katonai hírszerzés terén sincs minden rendben, a katonai pendrive-ok sorozatos eltűnései jelzik. Bűnös még itt sincs.)

Magala egy Smer-csinovnyik, érdekes módon a Smer-pénzekről beszélő Hanzel volt asszisztense, Mitrík pedig egy volt polgármester. Egyikük sem hírszerző, egyikük sem apolitikus. Szegény, szegény Szlovákia.