Eddig nem sokat hallhattunk Balog Zoltánról. Ma viszont a Fidesz politikusa (egyébként református lelkész) megmutatta, mekkora egy nagy barom. Magyar szürkemarha. (Az alaphírt már mindenki ismeri, de aki nem, elolvashatja itt vagy itt vagy itt , és még sok helyen.)
Balog úr, afelől nincs vitánk, hogy ami Dunaszerdahelyen történt, az mi volt: nem sima szurkolóverés, hanem magyarverés. Az is rendben van, hogy ezt a dolgot rendezni kell, mert a pénteken Pozsonyba villámlátogató Draskovics Tibornak ez nem sikerült (de neki más sem, úgyhogy ez az információ nem releváns).

De kérdezem én magát, tiszteletes úr, az oktatási törvény vitája előtt egy nappal okos döntés-e megalázni a szlovák parlament emberjogi bizottságát? Ostoba arroganciával érdemes-e témát adni az összes esti híradónak, és minden holnap megjelenő szlovák lapnak? Akik aztán úgy kommunikálták/fogják kommunikálni ezt az egészet a szlovák nézők/olvasók felé, ahogy az történt: a magyar fél eltért a programtól.

Persze, önnek ez kurvára mindegy. Nem hallja a pozsonyi villamoson Novy cast olvasó kisnyugdíjastól, hogy: zase kurva madari. A maga öt gyermekének tankönyveiben senki nem akarja szlovákul írni a földrajzi neveket. Lát ön tovább a pártorránál, Balog úr?