tg-ltatsthtetet-06-01

A Magyar Távirati Iroda beszámolója a Terrorelhárítási Központ megnyitójáról. Jack Bauer rulez :))))))))))))))))

A miniszterelnök szerint egy fejlett és erős országhoz ma már elengedhetetlen a jól szervezett, jól felszerelt és kiválóan kiképzett emberekből álló, önálló terrorelhárítási központ. Mától Magyarország e tekintetben is modern országnak számít - jelentette ki Orbán Viktor a Terrorelhárítási Központ (TEK) ünnepélyes alakuló állománygyűlésén szerdán a budapesti Maléter Pál laktanyában, ahol Pintér Sándor belügyminiszter átadta Hajdu János rendőr dandártábornoknak a TEK alapító okiratát.

Orbán Viktor beszédében Magyarország jövője szempontjából fontosnak és nagy jelentőségűnek nevezte a szerdai eseményt, hiszen - mint mondta - Magyarországon első ízben alakult önálló terrorelhárítási központ. "Hazánk ezzel újabb nagy lépést tesz abba az irányba, hogy erős és modern ország legyen, olyan, amely képes megvédeni polgárait, és érvényesíteni az érdekeinket a mai, szélsebesen változó világban" - hangsúlyozta.

A kormányfő véleménye szerint a néhány nap híján kilenc évvel ezelőtt a világot alapjaiban megváltoztató New York-i terrortámadás után kijelenthető, hogy a világban globális és korszakos átrendeződés zajlik hatalmi, politikai, gazdasági és katonai értelemben egyaránt. Az újonnan formálódó világrendben alapvetően megváltoznak a biztonság, a nemzetbiztonság feltételei is.

Az új biztonsági kihívások között - folytatta - ma első helyen a terrorizmus szerepel. Ma már multinacionális terrorszervezetekkel és a földrajzilag távolabbi pontokon működő csoportok együttműködésével is számolni kell - emelte ki a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy a mai világban a háborúkat már gyakran terrorista eszközökkel vívják.

Mindez azt jelenti, hogy egy modern ország a XXI. század elején nem fordíthat hátat ezen új kihívásnak; szembe kell nézni az új veszéllyel, és fel kell készülni arra, hogy "képesek legyünk polgárainkat korszerű módon megvédeni ezektől az újfajta fenyegetésektől is" - hangsúlyozta.

Az új alakulat tagjait Orbán Viktor kiváló, különleges képességű, tapasztalt szakembereknek nevezte, akik mostantól Magyarország és a magyar emberek biztonságának kiemelt felelősséget viselő egyenruhásai, védelmezői.

A TEK ünnepélyes alakuló állománygyűlésen felszólalt Gilles de Kerchove, az Európai Unió terrorizmusellenes koordinátora is, aki arról beszélt, hogy a szeptember 11-i jelentés, valamint a 2009-es detroiti eseményekről szóló jelentés arra világított rá, hogy nem volt megfelelő a belbiztonsági szervek közötti információáramlás, továbbá ezeket ki kellett volna egészíteni a magánszektor - elsősorban a bankszektor - adataival. Mint mondta, információdarabkák voltak, amelyeket egymással nem kötöttek össze.

Emlékeztetett: az Európai Unió is vizsgálta ezt a kérdéskört és a szeptember 11-i események után elkezdték megvizsgálni a tagállamok terrorellenes megoldásait, s végül 15 ajánlást fogadtak el. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tagállamokban úgynevezett fúziós központokat kell létrehozni, s 15 tagállamban ez meg is valósult.

Kitért arra is, hogy azóta a fenyegetettség sokrétűbbé, szerteágazóbbá vált: már nem egy jól szervezett Al-Kaida csoport létezik, hanem társult szervezetek is vannak, továbbá számos fiatal radikalizálódik, akik a konfliktuszónákba elutazva kiképzést kapnak, majd Európába visszatérve hajtanak végre támadásokat. Ez az új jelenség a tagállamok, valamint a tagállamok és az EU-s szervezetek között szorosabb együttműködést kíván - tette hozzá.

A koordinátor - utalva arra, hogy volt alkalma megismerni a TEK-et - az új szervezetről azt mondta: annak szerkezete és feladatköre egyértelmű, a központban integrálódik a megelőzés, a felderítés és a megsemmisítés, így az információáramlás gyorssá válik.

Hangsúlyozta: bár hazánkkal szemben a legtöbb nyugat-európai országban terrorista támadást követően jöttek létre hatalmas terrorellenes szervezetek, Magyarország egyike az elsőknek, amely felismerte annak jelentőségét, hogy egy jó struktúrában létező, hatékonyan működő szervezet segíteni tud a tragédia megelőzésében.

Gilles de Kerchove a 2011 első felében kezdődő magyar elnökség tekintetében is nagyon jó és ígéretes kezdetnek nevezte a központ megalakulását.

Pintér Sándor belügyminiszter a fővárosi Maléter Pál laktanyában tartott alakuló állománygyűlésen adta át Hajdu János rendőr dandártábornoknak a Terrorelhárítási Központ alapító okiratát, ezzel hivatalosan is megalakult a szervezet.

A miniszterelnök Hajdu Jánost szerdai hatállyal nevezte ki a Terrorelhárítási Központ főigazgatójává.

A Fidesz volt biztonsági igazgatóját, akit a belügyminiszter júniusban nevezett ki miniszteri biztosnak a Terrorelhárítási Központ létrehozásával kapcsolatos feladatok ellátására - szintén szerdai hatállyal - nevezte ki rendőr dandártábornokká Schmitt Pál köztársasági elnök.

A Terrorelhárítási Központ létrehozásáról szóló, augusztusban közzétett rendelet szerint a központ az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a rendészetért felelős miniszter irányítása alatt működő költségvetési szerv. A központ védi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt is.

Feladata az alábbi bűncselekmények felderítése és megszakítása: terrorcselekmény, emberrablás, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése. Ugyancsak feladata - a nyomozó hatóságok, az ügyészség, továbbá a rendvédelmi szervek felkérésére - a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személy elfogása, az egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítása, az ön- vagy közveszélyes állapotban lévők elfogása.

A Terrorelhárítási Központ mindemellett elemzi és értékeli az ország terrorfenyegetettségének helyzetét is.

Még főszezonban is erős lenne a mai nap, hisz ott van Szvatopluk, a parlamenti vita, az IV Fesztivál, Tibor Gašpar tábornokot is menesztik (fiúk, nem lesz ez kicsit sok, Gašpar nem volt rossz arc), és a Katonai Hírszerzés új parancsnokának nincs átvilágítási bizonylata; nem még így uborkaszezon idején.

Mi most mégis egy látszólag jelentéktelen hírre koncentrálunk. Elképzelhető, hogy nemcsak Ján Packa volt országos rendőrfőkapitány lesz Robert Kaliňák smeres képviselő asszisztense, hanem Stanislav Jankovič, volt országos rendőrfőkapitány-helyettes is.
Tessék mondani, tábornok urak, mindketten ennyire szeretik ezt a Kaliňákot? Packa 2290 euró nyugdíjat fog kapni. Jankovič 1984-től rendőr, tehát elvben már ő is nyugdíjba mehetne. Szintén tábornoki rangban szerelt le, nyugdíja valszeg nem sokban marad el Packáétól.

Képzeljük el a szituációt, amint Kaliňák után beüget a parlamentbe két tábornok, kezükben aktacsomók. A beengedő zsilipnél szolgálatot teljesítő főtörzsőrmesterek és hadnagyok reflexszerűen vigyázzba vágnák magukat - különösen Packa előtt, aki a Közjogi Méltóságokat Védő Hivatal éléről került az ORFK-ra -, aztán látják, hogy ez itten nem két tábornok, csak két civil, két asszisztens. Márpedig mi egy képviselői asszisztens? Mindez nem más, mint a rendfokozat és tágabb értelemben a mundér lejáratása. Egy nyugalmazott tábornok alapítson biztonsági céget, menjen el biztonsági főnöknek egy multinacionális vállalathoz, álljon rendőrattasénak, írjon krimiket, de ne főzzön kávét, bassza meg!

Persze, Kaliňáknak valszeg lesz aktatologatásra is asszisztense, a két "lampasák" arra kell neki, hogy a Spišiak vezette rendőrségbe jobban belelásson, hisz attól, hogy egy főrendőr leszerelt, még nem szűntek meg a kapcsolatai, az infók pedig jól jöhetnek a Smernek.

A cím természetesen a kis hal is hal parafrázisa. Ján Červenecet kis halnak nevezni azért túlzás lenne, de ha a "nagyhalság" mércéje Miki Černák, akkor mellett Červenec mégis csak egy kalaposinas.

Nyár van, ilyenkor senki nem olvas (és ír) blogot, ezért csak címszavakban rögzítsük, mi történt ma a Besztercebányai Kerületi Bíróságon, ahol a JUDr. Peter Chovanko, JUDr. Juraj Babjak, és JUDr. Ján Deák bírókból álló büntetőtanácsnak Ján Červenec és Róbert Kuzma felett kellett volna ítélkeznie a fellebbviteli eljárás során. Kuzmát intézzük is el egy félmondattal, ő nem nagy játékos, legfeljebb egy starter a hierarchiában.

Červenec Černák biztonsági cégének, a Security 3-nak az igazgatója volt. Természetesen ez úgy volt biztonsági cég, ahogy én szoftvermérnök: a behajtás legalizált eszköze volt, ennél a cégnél kellett a védelmet megrendelni azoknak a vállalkozóknak, akik nem akarták, hogy a boltjuk kigyulladjon. (Igen, ma is vannak ilyenek, Pozsonyban például a madaras biztonsági szolgálat, ennél konkrétabb nem szívesen lennék.) A cég másik tulajdonosa Ján Kán volt, aki leülte a magáét, majd egy sereg céget alapított.

Červenecet korábban jogerős 13 évet kapott. Időközben azonban testi sértésben, garázdaságban és okirat-hamisításban is bűnösnek találták, azonban emiatt már újabb büntit nem kapott. A Besztercebányai Járásbíróság szerint ugyanis a 13 év elég. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, erről kellett volna ma dönteni a kerületi bíróságnak. De nem döntöttek.  Folytatás szeptember 14-én.

A Ján Kvorka volt smeres parlamenti képviselő elleni eljárás folytatásáról határozott a Turócszentmártoni Járási Ügyészség, még júniusban. Tegnap Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum volt elnökét és Herényi Károly volt frakcióvezetőt, kedden Tóth Károlyt, a Magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s alelnökét gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség, az ügy harmadik gyanúsítottja Szilvássy György volt titokminiszter. Két teljesen eltérő ügy.

Dávid Ibolya esetében „kifinomult“ politikai bűncselekmény miatt folyik nyomozás, az UD Zrt. halandók számára egyre átláthatatlanabbá váló ügyében, a volt elnök asszonyt, az előző Orbán-kormány igazságügyi miniszterét két rendbeli személyes adattal való visszaélés és egy rendbeli kényszerítés bűntettével gyanúsítják. Ján Kvorka esete egyszerű, mint egy fakocka, a féltékenység Othellóénál lényegesen kisszerűbb megnyilvánulásával van dolgunk. A lyuksógorságot nehezményező férfi megrongálta az akkor még nem honatya autóját, amiért Kvorka elhurcolta őt, majd megverte. A már nem honatya ellen személyes szabadság korlátozása miatt folytatódik az eljárás. (Úgy látszik, a vadnyugati fellépés követelmény ahhoz, hogy valaki smeres parlamenti képviselő lehessen, a legismertebb videomegosztó portálon több mint 16 ezren látták azt a videót, amelyen Vladimír Matejička komáromi smeres parlamenti képviselő a földön cibálja az autonomista harc kóbor lovagját, Bósza Jánost.) Természetesen az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a jogerős bírósági ítéletig. Azt azonban, hogy Dávid Ibolya és Ján Kvorka ügyét az illetékes szervek mihamarabb tisztázhassák, kimondva ártatlanságukat vagy bűnösségüket, egyvalami akadályozta: a mentelmi jog intézménye. Az kellett hozzá, hogy a gyanúsítottak kibukjanak a parlamentből. A Smernek 62 mandátum jutott. Kvorka a 67. helyen volt a pártlistán. Ha a Smer kicsivel jobban teljesített volna, bekerül a parlamentbe, és újabb négy évig nevet az igazságszolgáltatás szemébe. Iveta Radičová kijelölt miniszterelnök a koalíciós szerződés aláírását követően elmondta, kormányának első intézkedései közé fog tartozni a mentelmi jog korlátozása. A jelenlegi formájában feudális előjogként létező intézmény ellen már sokan, sokszor akartak tenni - verbálisan. A szájkaratén túl nem sikerült érdemi döntést hozni a megnyirbálása érdekében. Ha a jelenlegi koalíció a mentelmi jogot a parlament falai közé szorítja vissza - ahová való -, eltüntetve ezzel egy állampolgárok közötti irritáló különbséget, máris hozzájárul ahhoz, hogy a társadalmi klíma jobb legyen az országban.

Ma  megkérdezték Robert Ficótól, mi lesz Ján Kvorkával. (Aki nem tudja, ki Ján Kvorka, távozhat, nem fogok megsértődni.) Erre Fico azt válaszolta, hogy "Az egész ügy annyira ellentmondásos, hogy nem szívesen nyilatkoznék róla." Sőt, már azt is megpendítette, egy kizárás is elképzelhető,  mert "Kvorkán áll, hogy ügyvéd segítségével hogyan fogja kezelni az ügyet, amellyel gyanúsítják." Jano kegyvesztett lett. Szurkolunk a Turócszentmártoni Járási Ügyészségnek.