tg-ltatsthtetet-06-01

Kíváncsi voltam, hány szlovák sajtótermék számolt be arról, hogy pénteken Komáromban Bósza Jánost  a Smer parlamenti képviselője, Vladimír Matejička rángatta a földön. Mert ez nem szlovákkérdés vagy magyarkérdés, vagy szlovmagyar kérdés, ez nem Bószáról szól, hanem a hazai demokráciáról. Testi kényszert ugyanis csak a rendőrség alkalmazhat (illetve más szervezetek is, ez pontosan le van fektetve, de ez most nem tárgya ennek a bejegyzésnek), az is csak indokolt esetben. Matejička pedig nem rendőr; azzal, hogy hozzáért, taszigálta, vonszolta, egyértelműen korlátozta személyes szabadságát, mivel Bósza ezt láthatóan nem akarta, és meg is mondta (BTK 183§). Ha tehát a sajtó minden ittasan vezető képviselőn csámcsog, akkor legalább annyira indokolt, hogy erre is odafigyeljen. Mert hova jutna a világ, ha a 150 parlamenti képviselő azt vonszolhatna a földön, akit akar…

Nosza, beírtuk a gugliba hogy Matejička és Bósza. Zömmel magyar találatok jöttek ki, de ott volt a Markíza hírportálja, a tvnoviny.sk is. A videó azonban csalódást kelt.  Ugrás a 36. másodperchez. Azt látjuk, hogy a smeres honatya fogdossa Bószát, de azt, hogy a földön rángatják őt, azt már nem. Holott ezen a videón, és sok hírportál fotóján napnál világosabban látszik, hogy ez történik.
Persze, a dolognak több magyarázata is lehetséges.
1. Az operatőrnek éppen akkor fogyott el a szalagja. Ez esetben azonban rúgják ki a picsába, mert arra még a lagzis videósok is figyelnek, hogy a gyűrűhúzáskor legyen elég hely a kazettán.
2. A  szerkesztő nem tartotta fontosnak, hogy egy parlamenti képviselő egy állampolgárt rángat a földön. (Pedig mi hozna nézettséget - az egyenes adásban közvetített kivégzés mellett - ha nem ez?)

Ha a guglinál komolyabb mélyfúrásra vágyunk, és a médiafigyelő adatbázisba írjuk be az erőszakos képviselő nevét, akkor láthatjuk, hogy július 3-6. között 5x írták le ezt a nevet a szlovák sajtóban, de ebből egy sportoló. A dulakodásról pedig csak a Joj híradója számolt be, a tudósítások átirata szerint.

(És akkor most jöhet az, hogy ebben a régióban alig van tudósítója a szlovák sajtótermékeknek; meg hogy ha a magyar sajtó leír valamit, abból úgysem lesz semmi stb., de ez már egy másik bejegyzés témája lehetne.)

Tegnap az egyik pozsonyi alapiskolában – stílszerűen – a vuvuzela hangjaira fejezték be az iskolaévet. A diákoknak és a tanároknak megkezdődött a jól megérdemelt két hónapos pihenés. Szokás pedig, hogy félévkor és az év végén az oktatási miniszter megkönnyíti egy-egy osztályfőnök dolgát, és a kiválasztott iskolákban kiosztja a bizonyítványokat.

E szokásnak megközelítőleg annyi értelme van, mint annak, hogy az amerikai elnök hálaadáskor megkegyelmez egy pulykának – egy kisdiák vélhetően nem látja át a kormányzati struktúrát, s benne az oktatási miniszter helyét és szerepét, így ez a gesztus leginkább a mindenkori tárcavezető láttatását szolgálja, de legalább nem kártékony, és a költségvetést sem terheli meg. Ján Mikolaj, az oktatási tárca Szlovák Nemzeti Párt által delegált vezetője tegnap – rövid távon bizonyosan, hosszú távon is remélhetőleg – utolszor osztott bizonyítványokat. A bizonyítványosztás kapcsán elmondta, a minisztériumot konszolidált formában adja át utódának, a kormányprogram oktatással kapcsolatos fejezetét sikerült teljesíteni. Ha a tanulók teljesítményéhez hasonlóan a miniszterét is osztályozni kellene, nem állna bukásra, sőt, kis jóindulattal akár egy erős közepessel is kihúzhatná, hiszen részben sikerült módosítania a felsőoktatási törvényt, sikerült nyélbe ütnie a felsőoktatási intézmények besorolását, elfogadtatni a pedagógusok jogállásáról szóló törvényt, és – ami a legfontosabb – elfogadtatni az új közoktatási törvényt. Igaz, ez utóbbi fejetlenül, kaotikusan történt, a reformtankönyvek éveket késtek, a pedagógustársadalmat nem készítették fel ilyen átfogó változásra, és a "nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal" elvét követve a tankönyvpiac ostoba és antidemokratikus centralizációjával egyben korlátozták is a tanárok lehetőségeit. Így itt feltétlenül "utómunka" vár a következő tárcavezetőre, tovább fokozva a bizonytalanságot abban az ágazatban, mely közvetve és közvetlenül érinti az egész társadalmat, hisz gyereke/unokája/pedagógus ismerőse a lakosság többségének van.

De nem ez Ján Mikolaj főbűne, hanem az, hogy – miként pártbeli elődje, Eva Slavkovská Vladimír Mečiar harmadik, és feltehetően utolsó kormányában – az oktatási minisztériumot a magyar kisebbség identitása elleni szisztematikus harc fegyverként kezelte. Szlovák földrajzi neveket íratott a magyar gyerekek tankönyveibe, folyamatosan a szlovákórák számának emelésével riogatott, egyfajta új alternatív oktatási modell rémképével. A magyar iskolákat az Állami Tanfelügyelettel akarta csicskáztatni, egy-egy Tesztelés 9 vagy érettségi értékelése kapcsán soha nem mulasztotta el, hogy belerúgjon a magyar iskolákba. Megszólalásait nem egyszer a legteljesebb abszurditás jellemezte, egy alkalommal azért kárhoztatta a magyar diákokat, mert azok nem szlovákul gondolkodnak. Így vélhetően sem a szülők, sem a pedagógusok nem fognak bánkódni amiatt, hogy június 12-én a választók kibuktatták őt az oktatási minisztériumból. Ez esetben azonban – szerencsére – a bukást nem követi évismétlés.

Tizedes kollégának volt egy eszmefuttatása arról, hogy kinek jó az, ha a pártok éjszakába nyújtják a tárgyalásokat.  Kb. három gasztronómia jellegű tárcám közül az egyikben értekeztem arról, hogy az ilyen várakozások, amellett, hogy tönkreteszik az emberek párkapcsolatát, egészségtelen táplálkozásra is kényszerítik a hírlapírókat (és persze tévériportereket, operatőröket, online tudósítókat stb.). Nos, ennek egyelőre vége. A fontos tárcákat a szlovákok kapták, az abszolút győztes az SDKÚ és az SaS, aki a szopóálarcot felcsatolhatja: Ján Figel. Valamiért szeretjük azt gondolni, hogy a mezőgazdaság, az magyar dolog, de leginkább a traktorosok és fejőnők magyarok a HZDS-esek által korábban privatizált JRD-kben.

Alaphír itt, nevekkel kiegészítve itt.
Leginkább az SaS-es nevek ébresztenek kétségeket. Daniel Krajcer, mint kulturális miniszter? Az utolsó szóig egyetértünk a szlovák glosszátor kollégával.  Az sem teljesen clear, mit fog ez az ember csinálni a védelmi tárca élén, ha igazak a találgatások. Kb. annyira tűnik felkészültnek védelmi kérdésekben, mint anno Ficsor Ádám a titkosszolgálatiakban. Meglátjuk. A 100 nap jár nekik is - majd ha megalakul a kormány -, és ha a kultuszminisztert Daniel Krajcernek is fogják hívni, örüljünk, hogy nem Marek Madaričnak.

Bár ha a szlovákiai magyarság haszna a történtekből annyi lenne csupán, hogy a smeres, sns-es froclizások megszűnnének, az elég kevés lenne. Bugár "utolsó esély" interjúja reálisan láttatja a helyzetet, s bár az aktivista sajtó lelkes, az egyik hozzászóló által szarnak nevezett, és a Duna túlpartjára küldött ázsiai szamár, Morvay Péter árnyaltabban látja a helyzetet.

(Gondolom, a választások nem mindenkit izgatnak. A politikai iránt nem érdeklődő olvasóimnak szeretnék kedvezni, amikor a rendőrségről és a szervezett bűnözésről írok akkor, amikor minden más blogger kolléga a választásokat elemzi. A szervezett bűnözés és a politikai végül is nem áll olyan távol egymástól...)

Szerdán a pozsonyi városi rendőrség - Szlovákia legnagyobb, leggazdagabb és legprogresszívebb városi rendőrsége, melynek vannak saját motoros, kutyás és lovas rendőrrei is - prezentálni szerette volna a kerékpáros járőrök munkáját. Hát igen, a biciklis járőr jó dolog, ha jó a kondi, egy gyalog menekülő zsebtolvajt hamarabb utolér, mint a a gyalogos járőr, oda is bemegy, ahova az autós nem, és nem szarik a Hviezdoslav tér térkövére, mint a lovas. Valamint közelebb hozza a rendőrség intézményét az emberekhez, ráadásul a biciklin nem lehet aludni, mint a járőrkocsiban, szóval csupa pozitív dolgot tudunk mondani erről az intézményről.

Igen ám, de szerda délelőtt eleredt az eső, ezért a biciklis járőrökrél tartandó sajtótájékoztató elmaradt. A városi rendőrség közleményt adott ki, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt később tartják meg a sajtót. Hát tessék mondani, esőben nem kell üldözni a bűnt?

----------

Korábban mi is beszámoltunk róla - némi háttérrel elegyítve - mikor elfogták a Sýkora csoport 11 tagját, köztük a főnököt, František Borbélyt is.

A héten folytatódott a perük. František BORBÉLY, Peter DISTLER, Martin HRABÁRIK, Karol KŇAZOVIČ és Filip PECIAR szerdán állt a Pozsonyi III. Járásbíróságon az Iveta Halvoňová bíró vezette büntetőtanács elé, hivatalosan zsarolás és nyomásgyakorlás vádjával, magyarul: védelmi pénz szedése miatt.

A per tegnap folytatódott volna, ám - mily különös - Branislav Baláž koronatanú nem jelent meg. Vajon miért?

----------

Minden bűnözési forma elítélendő, üldözendő és megvetendő, de azt hiszem, valamennyi gazdasági bűnözési forma közül az egyik legmegvetendőbb a lakásmaffia. E bűnözési forma ellen elég nehéz küzdeni, mivel az áldozatok leggyakrabban elmagányosodott öregemberek, akiket a kutya sem ugat meg. Azt hiszem minden jóérzésű ember felháborodik azon, hogy egy 84 éves, Alzheimer-kóros öregasszonyt kiforgatnak a lakásából. Nemrégiben a rendőrség két nagyobb ingatlancsaló csoportot is elfogott. A Zuzana Znamenáková féle csoport (Ildikó Víghová, Ján Triskal, Zlatica Masarovičová, Karol Košík és Karol Patasy / a 2005. január 11-én ligetfalui lakása előtt géppisztollyal hátba lőtt Karol Patasy fia, de apa-fiú relációban nem büntetünk, ahogy korábban írtuk/)
a kisebbik, a másik a nagyobbik.

Znamenáková ellen egy másik ügyben már vádat emeltek. Tegnap viszont a csoport ellen egy másik ügyben nem tudtak, mivel 3 védő nem jelent meg a tárgyaláson, a védelemhez pedig mindenkinek joga van… Így húzódott évekig  Majský pere, de hogy ne mindig csak a szlovákokat fikázzuk, arra is volt példa, hogy a Pápay-gyilkossággal vádolt legények ügyvédnője megfázott, vagy megrendült a bizalmuk a védőkben. Balogh "Jotyu" József, Braňo Adamčo startere majd szárnysegédje is elvesztette a bizalmát a védőjében. Az ilyen ügyvédi toszogatásokkal tetszőleges ideig - és teljesen jogszerűen - el lehet húzni egy pert. Hát hogy legyen az embereknek így bármi bizalma az igazságszolgáltatásban?

----------

A választási eredmények olyanok, amilyenek, de külön örömömre szolgál, hogy Ján Kvorka erre a listára került, azaz a be nem jutó képviselők közé. Ha a Smer nem jut kormányzati szerephez, és nem kerül be pótképviselőként a parlamentbe, akkor a rendőrség újra megkezdheti ellene a személi szabadság korlátozása miatti eljárást. (Aki nem tudja, ki Ján Kvorka, nálam itt, vagy Tizedes kollégánál elolvashatja.) Vajon a jelenlegi parlamenti képviselők közül mennyinek van viszonya gettóban élő, fiatalkorú roma lánnyal?