tg-ltatsthtetet-06-01

Még augusztusi köddé válásom előtt szerettem volna írni arról a nagy port felvert javaslatról, mely augusztus 3-án került fel az újjáalakult Belügyminisztérium honlapjára, de aztán … és … mentünk, így a blogírás elmaradt. A Terrorelhárítási Központ létrehozása, ez a cím, és rögvest hozzá is tehetnénk: WTF?

Az alábbi szöveget innen  kopiztuk.

A terrorizmus elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi, költségvetési források hatékonyabb felhasználása érdekében létrehozásra kerül a Terrorelhárítási Központ. A kormányrendelet tervezetének véleményezési határideje: 2010. augusztus 8.

A terrorizmus elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi és költségvetési források hatékonyabb, centralizáltabb felhasználása érdekében szükséges a Terrorelhárítási Központ létrehozása.

A Központ országos illetékességgel végzi a terrorcselekmény bűncselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények, illetve a terrorcselekmény végrehajtását tervező, előkészítő személyek, csoportok, szervezetek tevékenységét támogató, tevékenységük leplezésére szolgáló bűncselekmények megelőzését, felderítését.

A Központ elemzi és értékeli a Magyar Köztársaság terrorfenyegetettségének helyzetét, szervezi és koordinálja Magyarországon a terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek tevékenységét. Emellett a Központ részt vesz a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti program kidolgozásában, a veszélyeztetettség értékelésében és biztonsági intézkedési tervek kidolgozásában.

A terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó feladatkörében a Központ a belföldi, illetőleg nemzetközi vonatkozású terrorcselekmények és az azokhoz kapcsolódó más bűncselekmények vonatkozásában az igazságügyi együttműködés keretében kapcsolatot tart más államok terrorellenes szerveivel. Részt vesz a nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredő gyakorlati feladok teljesítésében.

A Központ végrehajtja a terrorcselekmény, a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és az emberrablás bűncselekmények megszakítását, valamint a nyomozó hatóságok, az ügyészség, továbbá a más fegyveres és rendvédelmi szervek felkérésére a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személyek elfogását, az egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítását, az ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személyek elfogását.

A Központ ellátja a Magyar Köztársaság elnökének és a miniszterelnöknek a személyvédelmével kapcsolatos feladatokat. A Központ ennek keretében együttműködik a Rendőrség személyvédelmi feladatokat ellátó szerveivel, szakmailag koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok előkészítését és végrehajtását.

A tervezet innen is letölthető.

Mit is gondoljunk erről? Azt tudjuk, hogy 2001. szeptember 11. és részben a madridi vonatrobbantásos merénylet is annak volt köszönhető, hogy a titkosszolgálatok és rendvédelmi szervek között nem volt megfelelő a kommunikáció és a kooperáció. Tehát egy olyan szerv ötlete, amely ellátja a koordinációt és az információk el/megosztását a titkosszolgálatok, a rendőrség és az illetékes állami szervek között, nem elvetendő. Ilyen szervezet például az USA-beli National Counterterrorism Center, mely 2004-ben éppen amiatt jött létre, hogy az egyes szolgálatok közti rivalizálást felszámolják. Oroszországban a KGB-utód  Szövetségi Biztonsági Szolgálaton (FSZB) belül működik a Nemzeti Terrorelhárító Bizottság. Összetételéről itt.

Magyarország  terrorfenyegetettsége e két államétól fényévekkel kisebb. A terrorizmus elleni harc feladatát eddig a most szintén nagyon alaposan átszervezett titkosszolgálatok látták el, meg az NNI, ha pedig lőni kellett volna, arra ott volt a Terrorelhárító Szolgálat. És a dolog egész jól működött, vagy a terroristák voltak bénák, mindenesetre  Magyarországon ritka volt a terrorcselekmény. Vagy lemaradtunk valamiről, ami miatt ugrásszerűen megnőtt volna a terrorveszély?

Kérdéses, hogy Magyarországnak pont most kell-e belevágnia egy ilyen, ki tudja, hány milliárdos beruházásba. Honnan lesz megfelelő személyi állomány? A rendőrségtől és a szolgálatoktól fogják átcsoportosítani? Mert nyilván az utcán nem sétálnak tömegével a terrorelhárítók, biztonságpolitikai elemzők, mesterlövészek, arab tolmácsok… Milyen hatással lesz az átcsoportosítás ezekre a szervekre, ha elmegy a legények eleje? Ha meg a trash meg el, akkor az egésznek semmi értelme.

Ami az egészben rendkívül zavarónak tűnik, az az, hogy van egy olyan felhangja az egésznek: Orbán Viktornak kellett egy spéci testőrség, és kreáltak hozzá egy törvényt. Miért nem jó Orbánnak  és Schmitt Pálnak a Köztársasági Őrezred által biztosított védelem? - tehetnénk fel az alapkérdést. (Ezt írják meg a magyar law enforcement szféra nálam jobb ismerői.) Ha az amerikai és orosz mintákat nézzük meg, egyik országban sem a terrorelhárítás látja el az elnök védelmét. Amerikában a Secret Service védi Obit, ill. a mindenkori elnököt.  Oroszországban Dmitrij cárra a Federalnaja Szluzsba Ochrani vigyáz, igaz, ez csak 1996-tól létezik, és a szovjet időkben a pártfőtitkár védelme a KGB feladata volt. A magyar elhárítás tehát egyfajta hibrid lesz. Ráadásul Pintér Sándor is az asztalra csapott, és azt mondta, hogy nem lesznek nyomozati jogkörei az új szervezetnek.

Ezt a "több mint testőrösdit" igazából semmi sem indokolja, a CIA sem védi Obamát. Hajdú János inkább a külföldi szolgálatok honlapjait böngészhetné, hogy azok hogyan épülnek fel.

A blogger számára elérhető információk birtokában egyelőre nagyon szkeptikusak vagyunk az új intézménnyel kapcsolatban. Persze, az is lehet, jobb lesz, mint a CTU:)), a (hozzáférhető) hírek egyelőre nem erre mutatnak.

Milan Hudec valószínűleg sikerrel pályázhatna "Az ember, aki a legrövisebb ideig vezette a Katonai Hírszerzést" címre. Július 28-án nevezték ki, és augusztus 2-án fel is mentették. Arról, hogy gázos az átvilágítási bizonylata, a Markíza televízió augusztus 4-i híradója számolt be.

Itt álljunk is meg egy szóra: mi az az átvilágítási bizonylat, és mi az a katonai hírszerzés.

Szlovákiában az államtitkok védelme - és egyebek - felett a Nemzetbiztonsági Hivatal őrködik. Ők vigyáznak az állam elektronikus biztonságára is. Nem lehetünk róluk túl nagy véleménnyel, hisz ők az a szervezet, ahol az volt a jelszó, hogy nbusr123, így tudták a hackerek feltörni a rendszerük egy részét. Mondjuk, ilyen alapon a nagymamám is feltörné. Az NBÚ adja ki az átvilágítási bizonylatokat, azaz ők mondják meg, ki alkalmas - következésképpen jogosult - arra, hogy államtitkokkal kerüljön kapcsolatba. (A testület renoméján valamit ront, hogy az a František Blanárik vezeti, aki kapcsolatba hozható a kommunista katonai titkosszolgálattal.) Az átvilágítás hosszú folyamat, és több szerv bevonásával zajlik. Gyakorlatilag azt takarja, hogy az emberről létező összes állami adatbázisokban tárolt infót átfutják, nemcsak rendőrségi vonalon, hanem adóügyben is, az egészségi állapot iránt is érdeklődnek, ugye, ha valaki drogos, az kockázati tényező lehet, felmérik az egyén kapcsolatrendszerét, szociális hálóját, tulajdonviszonyait stb. Ezt követően állítanak ki különböző jogosultságokat biztosító átvilágítási bizonylatokat. Senki ne gondolja, hogy az NBÚ-ban szuperügynökök dolgoznak, munkatársaik sokkal inkább hivatalnokok.

Szlovákiában négy olyan "betűs" hivatal van, amelyet a titkosszolgálat szóval illethetünk: NBÚ, SIS, VOS, VSS. Azaz a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat (ez a klasszikus értelemben vett "titkosszolgálat"), a Katonai Elhárítás, és a Katonai Hírszerzés. Természetesen a Vámhivatal nyomozóhivatala (CKÚ), az állami és a vasúti rendőrség és a büntetés-végrehajtás is folytat(hat) operatív tevékenységet, és használ(hat) titkosszolgálati eszközöket, de ezt most ne keverjük ide.
A Katonai Hírszerzés munkáját a 198/1994 törvény szabályozza (letölthető, egyébként nem tesz különbséget a két szolgálat között). A Katonai Hírszerzés feladata, hogy olyan információkat gyűjtsön, amelyek Szlovákia szuverenitása, önállósága, területi egysége és védelmi képessége ellen irányulnak; amelyek fontosak a fentiek bebiztosítása érdekében; amelyek terroristákról, más titkosszolgálatok szlovákiai működéséről, államtitkok kiszivárgásáról, szólnak, és veszélyeztethetik Szlovákia katonai vagy gazdasági érdekeit.

Huh, ez nagyon komoly. Csupa Jack Bauerbe oltott James Band dolgozik ott, dr. Sorgeként? Aki már látott életében - pl. a Pozsonyi Magyar Nagykövetség pozsonyi várban tartott augusztus 20-i ünnepségén - katonai attasét, az tudja a választ: NEM. A legtöbb katonai attasé foga közt tartott rohamkéssel nem tudná átúszni a Volgát, de még a Vágot is bajosan, rohamkés helyett pedig max. halkéssel hadakozik. Márpedig ők katonai hírszerzők. (Igen, azok a kövér altábornagyok.) Munkájuk jó része abból áll, hogy alaposan elolvassák a befogadó ország sajtóját, különös tekintettel a sportrovatra katonai jellegű hírekre, fejlesztésekre, eljárnak a hadiipari nagyvásárokra (nálunk az IDEE), eljárnak a katonai attasék számára szervezett lövészversenyekre (Szlovákiában évek óta az orosz nyeri), fogadásokon vesznek részt, és aki hamarabb bebaszik, attól a józanabbak információkat szereznek. Persze, a törvény lehetőséget teremt informátorok bevonására, akik lehetnek civilek is, szóval ne írjuk le a katonai hírszerzést csak azért, mert egyeseknek akkora a tokájuk, hogy a gázálarcot nem tudnák felvenni. Igen, ez nem anakronizmus, és a NATO-tagságunk ellenére is szükség van ilyen szervezetre, mint ahogy hadsereg is kell, noha 45 óta béke honol tájainkon.

Miért verik most a tamtamot, mi történt? Ľubomír "Kaufland" Galko kinevezte ezt a Hudecet a hírszerzés élére. Rá pár napra a másik katonai titkosszolgálat jelezte, hogy a papírok nincsenek rendben. Konkrétan az történt, hogy az átvilágítást kérő dokumentumokon, és az átvilágításiakon túl szoros a dátum. Azaz: ennyi idő alatt nem lehet lefolytatni az átvilágítás hosszú és bonyolult folyamatát. Galko lépett, tartalékos állományban helyezte Hudecet, aki egyébként nem tegnap kezdte a hírszerzői pályát, 97-től dolgozik a Katonai Hírszerzésben. Természetesen azonnal jött Robert Fico, és felháborodott sajtótájékoztatót tartott, hogy a szatócsból lett miniszter felelőtlen hozzáállása már-már a NATO biztonságát veszélyeztetni, jó hogy nem ok a harmadik világháború kirobbantására. Természetesen azonnal kezdeményezte a katonai hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság összehívását, melyet az ő embere, Peter Žiga vezet, szóval ezt nem lesz annyira nehéz elérni.

Robert Fico egy dologról feledkezik meg, jelesül arról, hogy az ő emberei baszták szét a teljes szlovák katonai hírszerzési struktúrát. Valszeg ma már a kutya nem emlékszik rá - csak a katonai attasék -, hogy František "Takarítótender" Kašický idején egymásnak adták a kilincset a parancsnokok. Jaroslav Gofjár, Peter Solčanský, Stanislav Petranec, Juraj Šebo. Ők egy év alatt cserélődtek le, Šebo aztán végighúzta a ciklust. Csoda, hogy elbizonytalanította az állományt azt, hogy egy év alatt négy főnök nevét kellett megtanulni? Ez még egy tejüzemben is sok lenne, nemmég egy titkosszolgálatnál.

A szervezetet ráadásul nagyon nehéz ellenőrizni, a parlamenti bizottság gyakorlatilag egy tréfagép, a katonaiak jelentését a védelmi miniszter kapja meg, az összeset, tehát a katonait és a SIS-t pedig a három legfőbb közjogi méltóság. Mivel egyedi előírások vonatkoznak rájuk, lazábbak a közbeszerzési szabályok is, és könnyebben adhatnak közvetlen megrendeléseket, megbízásokat. Nem csoda, hogy a boltos  miniszter leltárt akart, Hudecnek Augiász titkos istállóját kell kisöpörnie, érthető tehát a nagy röfögés a Smer részéről. Aztán hogy milyen papírja van vagy nincs, az egy más kérdés.

Milan Hudec valószínűleg sikerrel pályázhatna "Az ember, aki a legrövisebb ideig vezette a Katonai Hírszerzést" címre. Július 28-án nevezték ki, és augusztus 2-án fel is mentették. Arról, hogy gázos az átvilágítási bizonylata, a Markíza televízió augusztus 4-i híradója számolt be.

Itt álljunk is meg egy szóra: mi az az átvilágítási bizonylat, és mi az a katonai hírszerzés.

Szlovákiában az államtitkok védelme - és egyebek - felett a Nemzetbiztonsági Hivatal őrködik. Ők vigyáznak az állam elektronikus biztonságára is. Nem lehetünk róluk túl nagy véleménnyel, hisz ők az a szervezet, ahol az volt a jelszó, hogy nbusr123, így tudták a hackerek feltörni a rendszerük egy részét. Mondjuk, ilyen alapon a nagymamám is feltörné. Az NBÚ adja ki az átvilágítási bizonylatokat, azaz ők mondják meg, ki alkalmas - következésképpen jogosult - arra, hogy államtitkokkal kerüljön kapcsolatba. (A testület renoméján valamit ront, hogy az a František Blanárik vezeti, aki kapcsolatba hozható a kommunista katonai titkosszolgálattal.) Az átvilágítás hosszú folyamat, és több szerv bevonásával zajlik. Gyakorlatilag azt takarja, hogy az emberről létező összes állami adatbázisokban tárolt infót átfutják, nemcsak rendőrségi vonalon, hanem adóügyben is, az egészségi állapot iránt is érdeklődnek, ugye, ha valaki drogos, az kockázati tényező lehet, felmérik az egyén kapcsolatrendszerét, szociális hálóját, tulajdonviszonyait stb. Ezt követően állítanak ki különböző jogosultságokat biztosító átvilágítási bizonylatokat. Senki ne gondolja, hogy az NBÚ-ban szuperügynökök dolgoznak, munkatársaik sokkal inkább hivatalnokok.

Szlovákiában négy olyan "betűs" hivatal van, amelyet a titkosszolgálat szóval illethetünk: NBÚ, SIS, VOS, VSS. Azaz a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat (ez a klasszikus értelemben vett "titkosszolgálat"), a Katonai Elhárítás, és a Katonai Hírszerzés. Természetesen a Vámhivatal nyomozóhivatala (CKÚ), az állami és a vasúti rendőrség és a büntetés-végrehajtás is folytat(hat) operatív tevékenységet, és használ(hat) titkosszolgálati eszközöket, de ezt most ne keverjük ide.
A Katonai Hírszerzés munkáját a 198/1994 törvény szabályozza (letölthető, egyébként nem tesz különbséget a két szolgálat között). A Katonai Hírszerzés feladata, hogy olyan információkat gyűjtsön, amelyek Szlovákia szuverenitása, önállósága, területi egysége és védelmi képessége ellen irányulnak; amelyek fontosak a fentiek bebiztosítása érdekében; amelyek terroristákról, más titkosszolgálatok szlovákiai működéséről, államtitkok kiszivárgásáról, szólnak, és veszélyeztethetik Szlovákia katonai vagy gazdasági érdekeit.

Huh, ez nagyon komoly. Csupa Jack Bauerbe oltott James Band dolgozik ott, dr. Sorgeként? Aki már látott életében - pl. a Pozsonyi Magyar Nagykövetség pozsonyi várban tartott augusztus 20-i ünnepségén - katonai attasét, az tudja a választ: NEM. A legtöbb katonai attasé foga közt tartott rohamkéssel nem tudná átúszni a Volgát, de még a Vágot is bajosan, rohamkés helyett pedig max. halkéssel hadakozik. Márpedig ők katonai hírszerzők. (Igen, azok a kövér altábornagyok.) Munkájuk jó része abból áll, hogy alaposan elolvassák a befogadó ország sajtóját, különös tekintettel a sportrovatra katonai jellegű hírekre, fejlesztésekre, eljárnak a hadiipari nagyvásárokra (nálunk az IDEE), eljárnak a katonai attasék számára szervezett lövészversenyekre (Szlovákiában évek óta az orosz nyeri), fogadásokon vesznek részt, és aki hamarabb bebaszik, attól a józanabbak információkat szereznek. Persze, a törvény lehetőséget teremt informátorok bevonására, akik lehetnek civilek is, szóval ne írjuk le a katonai hírszerzést csak azért, mert egyeseknek akkora a tokájuk, hogy a gázálarcot nem tudnák felvenni. Igen, ez nem anakronizmus, és a NATO-tagságunk ellenére is szükség van ilyen szervezetre, mint ahogy hadsereg is kell, noha 45 óta béke honol tájainkon.

Miért verik most a tamtamot, mi történt? Ľubomír "Kaufland" Galko kinevezte ezt a Hudecet a hírszerzés élére. Rá pár napra a másik katonai titkosszolgálat jelezte, hogy a papírok nincsenek rendben. Konkrétan az történt, hogy az átvilágítást kérő dokumentumokon, és az átvilágításiakon túl szoros a dátum. Azaz: ennyi idő alatt nem lehet lefolytatni az átvilágítás hosszú és bonyolult folyamatát. Galko lépett, tartalékos állományban helyezte Hudecet, aki egyébként nem tegnap kezdte a hírszerzői pályát, 97-től dolgozik a Katonai Hírszerzésben. Természetesen azonnal jött Robert Fico, és felháborodott sajtótájékoztatót tartott, hogy a szatócsból lett miniszter felelőtlen hozzáállása már-már a NATO biztonságát veszélyeztetni, jó hogy nem ok a harmadik világháború kirobbantására. Természetesen azonnal kezdeményezte a katonai hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság összehívását, melyet az ő embere, Peter Žiga vezet, szóval ezt nem lesz annyira nehéz elérni.

Robert Fico egy dologról feledkezik meg, jelesül arról, hogy az ő emberei baszták szét a teljes szlovák katonai hírszerzési struktúrát. Valszeg ma már a kutya nem emlékszik rá - csak a katonai attasék -, hogy František "Takarítótender" Kašický idején egymásnak adták a kilincset a parancsnokok. Jaroslav Gofjár, Peter Solčanský, Stanislav Petranec, Juraj Šebo. Ők egy év alatt cserélődtek le, Šebo aztán végighúzta a ciklust. Csoda, hogy elbizonytalanította az állományt azt, hogy egy év alatt négy főnök nevét kellett megtanulni? Ez még egy tejüzemben is sok lenne, nem még egy titkosszolgálatnál.

A szervezetet ráadásul nagyon nehéz ellenőrizni, a parlamenti bizottság gyakorlatilag egy tréfagép, a katonaiak jelentését a védelmi miniszter kapja meg, az összeset, tehát a katonait és a SIS-t pedig a három legfőbb közjogi méltóság. Mivel egyedi előírások vonatkoznak rájuk, lazábbak a közbeszerzési szabályok is, és könnyebben adhatnak közvetlen megrendeléseket, megbízásokat. Nem csoda, hogy a boltos  miniszter leltárt akart, Hudecnek Augiász titkos istállóját kell kisöpörnie, érthető tehát a nagy röfögés a Smer részéről. Aztán hogy milyen papírja van vagy nincs, az egy más kérdés.

Még főszezonban is erős lenne a mai nap, hisz ott van Szvatopluk, a parlamenti vita, az IV Fesztivál, Tibor Gašpar tábornokot is menesztik (fiúk, nem lesz ez kicsit sok, Gašpar nem volt rossz arc), és a Katonai Hírszerzés új parancsnokának nincs átvilágítási bizonylata; nem még így uborkaszezon idején.

Mi most mégis egy látszólag jelentéktelen hírre koncentrálunk. Elképzelhető, hogy nemcsak Ján Packa volt országos rendőrfőkapitány lesz Robert Kaliňák smeres képviselő asszisztense, hanem Stanislav Jankovič, volt országos rendőrfőkapitány-helyettes is.
Tessék mondani, tábornok urak, mindketten ennyire szeretik ezt a Kaliňákot? Packa 2290 euró nyugdíjat fog kapni. Jankovič 1984-től rendőr, tehát elvben már ő is nyugdíjba mehetne. Szintén tábornoki rangban szerelt le, nyugdíja valszeg nem sokban marad el Packáétól.

Képzeljük el a szituációt, amint Kaliňák után beüget a parlamentbe két tábornok, kezükben aktacsomók. A beengedő zsilipnél szolgálatot teljesítő főtörzsőrmesterek és hadnagyok reflexszerűen vigyázzba vágnák magukat - különösen Packa előtt, aki a Közjogi Méltóságokat Védő Hivatal éléről került az ORFK-ra -, aztán látják, hogy ez itten nem két tábornok, csak két civil, két asszisztens. Márpedig mi egy képviselői asszisztens? Mindez nem más, mint a rendfokozat és tágabb értelemben a mundér lejáratása. Egy nyugalmazott tábornok alapítson biztonsági céget, menjen el biztonsági főnöknek egy multinacionális vállalathoz, álljon rendőrattasénak, írjon krimiket, de ne főzzön kávét, bassza meg!

Persze, Kaliňáknak valszeg lesz aktatologatásra is asszisztense, a két "lampasák" arra kell neki, hogy a Spišiak vezette rendőrségbe jobban belelásson, hisz attól, hogy egy főrendőr leszerelt, még nem szűntek meg a kapcsolatai, az infók pedig jól jöhetnek a Smernek.

A cím természetesen a kis hal is hal parafrázisa. Ján Červenecet kis halnak nevezni azért túlzás lenne, de ha a "nagyhalság" mércéje Miki Černák, akkor mellett Červenec mégis csak egy kalaposinas.

Nyár van, ilyenkor senki nem olvas (és ír) blogot, ezért csak címszavakban rögzítsük, mi történt ma a Besztercebányai Kerületi Bíróságon, ahol a JUDr. Peter Chovanko, JUDr. Juraj Babjak, és JUDr. Ján Deák bírókból álló büntetőtanácsnak Ján Červenec és Róbert Kuzma felett kellett volna ítélkeznie a fellebbviteli eljárás során. Kuzmát intézzük is el egy félmondattal, ő nem nagy játékos, legfeljebb egy starter a hierarchiában.

Červenec Černák biztonsági cégének, a Security 3-nak az igazgatója volt. Természetesen ez úgy volt biztonsági cég, ahogy én szoftvermérnök: a behajtás legalizált eszköze volt, ennél a cégnél kellett a védelmet megrendelni azoknak a vállalkozóknak, akik nem akarták, hogy a boltjuk kigyulladjon. (Igen, ma is vannak ilyenek, Pozsonyban például a madaras biztonsági szolgálat, ennél konkrétabb nem szívesen lennék.) A cég másik tulajdonosa Ján Kán volt, aki leülte a magáét, majd egy sereg céget alapított.

Červenecet korábban jogerős 13 évet kapott. Időközben azonban testi sértésben, garázdaságban és okirat-hamisításban is bűnösnek találták, azonban emiatt már újabb büntit nem kapott. A Besztercebányai Járásbíróság szerint ugyanis a 13 év elég. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, erről kellett volna ma dönteni a kerületi bíróságnak. De nem döntöttek.  Folytatás szeptember 14-én.