tg-ltatsthtetet-06-01

Tessék mondani, a Duna Tévében csupa olyan ember ül, akiket Barak László "Miért nem lettem lángossütő?" című versének lírai alanya is látott az önkormányzatban? Terhes nőt hasba rúgni nem szép dolog, a Duna pont ezt tette az egykor jó számokat hozó, szebb jövőre:)) jogosult, nézhető magyar filmsorozattal, a "Tűzvonalban"-nal. A premiert augusztus 6-ára tették, amikor a magyar tévénézők többsége a Balaton partján itta a sörét. Az elsősorban (fiatal) férfiakat megcélzó sorozatot pedig a lehetetlen, péntek 21 órai műsorsávba pakolták, amikor a célcsoport jelentős része kocsmázik, nagyon helyesen. Aztán meg rínak, hogy nem nézik. Pedig jó. A 10. résznél járnak.

A Magyar Televízió 2-es csatornájánál is csupa szakember dolgozhat, ők ugyanis a 24 című, ZSENIÁLIS filmsorozatot vetítik péntek este, most éppen a 4. évadot. Ők is a 10. résznél tartanak. A 24 órája 21.10-kor kezd ketyegni, a stohltalanított Tűzvonalban 21 órakor kezdődik.

Gratulálunk!
(Nem akarunk demagógiába fulladni, de egy kertévénél valszeg nem engednének meg maguknak hasonló linkséget, mert úgy vágnák ki őket, mint a macskát szarni. A közszolgálatiban viszont mindenkor meglesz az állami apanázs, mert törvény rendelkezik róla.)

A Most-Híd szerint a nyelvtörvény módosításával vége a félelem időszakának, az MKP szerint ez továbbra is tart. Szerintem mindkét párt rossz megközelítését választotta a dolgoknak, mert pl. sokan előtte se féltek, és most se félnek. (Biztos voltak, akik szarul érezték magukat tőle, de a legtöbb ember életébe az egyértelműen a nyelvi imperializmus szándékával létrehozott jogszabály nem avatkozott be, bár mentegetni semmiképp nem szeretnénk, korábban soxor leírtuk, mit gondolunk róla.) Szal hagyjuk már ezt az elemi ösztönökre való rájátszást.

Hanem nézzünk egy apróságot. Szerdán-csütörtökön még elfogadhatatlanok voltak a bírságok a párt számára. Pénteken pedig Bugár Béla azt nyilatkozta, ésszerű kompromisszum született.  Mi változott? - tehetnénk fel a kérdést. Persze, a már-már vicc kategóriába tartozó színházi szünetben történt megbeszélésen nem voltunk ott, és a Koalíciós Tanácson sem ültünk bent. De Daniel Krajcer azt nyilatkozta: semmi. Nézzünk bele a sajtótájékoztatóba, tekerjük át, és az újságírói kérdéseknél hallgassuk meg Katarína Ottová kérdését, mely pont ezt firtatja. A kérdésre felelve a miniszter azt mondja, a pénteken elfogadott változat = a csütörtökivel. Egyikük nyilván rosszul tudja.

*****
Olvasom Gustáv Murín legújabb könyvét.  T-től kaptam. Kicsit az előző két kötetre hasonlít. Még nem fejeztem be, de olyan menzakoszt-jellegű: nem rossz, nem rossz, de nem is jó. Valszeg majd részletesen is írunk róla, ha befejeztük, és időnk engedi.
*****
Kíváncsi vagyok, milyen hatása lesz annak, hogy a rendőrség mától bejelenti, hol mérik a sebességet. Azt csak üdvözölni tudjuk, hogy Spišiak kiparancsolta a bokorból a rendőröket.
Ami engem az első ilyen jelentést böngészve meglepett, az az, hogy milyen sok helyen mérnek. Pl. csak ma, csak a Lévai járásban 16 helyen. Gondolta a fene.
*****
Dermedt arccal olvasom Bugár Béla nyilatkozatát: „Sajnálatosnak tartom, hogy a magyar kormány egy szlovákiai magyar parlamenti párt véleményére nem kíváncsi". (A teljes cikk itt. A jelenséget most nem kívánjuk kommentálni, sztem jobb lenne, ha találkoznának.)  Ej no, de önérzetesek vagyunk. Most akkor magyar, vagy nem magyar?  A magyar újságban magyar, a szlovákban nem?
*****
Nem lehet nem észrevenni, hogy milyen dekoratív staff kíséri az EBESZ kisebbségi főbiztosát:

forrás: mkp.sk

*****
Nyelvtörvénnyel kezdtük, nyelvtörvénnyel is fejezzük be ma. A SZMK tegnap állásfoglalást tett közzé a nyelvtörvényről. Mi is segítünk terjeszteni:

"A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala állásfoglalása az SZK kormánya által 2010. szeptember 24-én javasolt államnyelvtörvény-módosítással kapcsolatban
2010. 09. 28.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottsága megkülönböztetett figyelemmel kísérte, az ún. államnyelvtörvény (a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 270/1995 sz. törvény) körül kialakult vitát, és tüzetesen áttanulmányozta a kormány által jóváhagyott módosító javaslatokat. Amennyiben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa is megszavazza ezeket a módosító javaslatokat, a törvény szigora néhány esetben ugyan árnyalatnyit enyhül, alapjaiban azonban nem módosul, a kisebbségek nyelvhasználatát továbbra is hátrányosan érinti és félreértelmezésekre adhat lehetőséget.
Szeretnénk rámutatni, hogy az államnyelvtörvény eredeti filozófiája megmaradt. A törvény továbbra is egyedüli és felsőbbrendű nyelvi normaként kezeli a szlovák nyelvet nemcsak a hivatalos érintkezésben, hanem a közélet és a magánélet egyes területein is. Továbbra is tilt, büntet és félelmet kelt.
A kormány által elfogadott javaslat meglepő módon kiterjeszti a pénzbüntetéssel sújtható alanyok körét. A tervezet szerint, elvileg, magánszemélyek is büntethetők. Megítélésünk szerint, ez komoly visszalépést jelent a nyelvtörvény korábbi változatához képest is. A magánszemélyek nemcsak az élet, az egészség, a vagyon védelmével kapcsolatos információk államnyelven történő feltüntetése hiányában büntethetők, hanem gyakorlatilag bármilyen esetben.
Nem tartjuk megfelelőnek a törvénynek az iskolai dokumentációra vonatkozó részét sem, mely a kulturális és az oktatási minisztérium megegyezése nyomán, a jövőben megalkotásra kerülő rendeletre bízza a szabályozást. Az oktatás nyelvén használatos pedagógiai dokumentáció mellett az államnyelvtörvénynek kellene szabályoznia a pedagógiai dokumentáció azon körét, amelyet szlovák nyelven is kötelező vezetni.
Az államnyelvtörvény módosítása folyamán nem folyt olyan társadalmi vita (még a politikai elit körében sem), amely megnyugtatóan rendezhette volna a nyelvtörvény kérdését. A kormány megfelelő szervei nem egyeztettek a kisebbségek szakmai, érdekvédelmi és civil szervezeteinek képviselőivel, pedig a szlovákiai nemzetiségek szervezetei és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala átadta a kormányfőnek és az illetékes szerveknek az észrevételeit. A törvényjavaslat sem tárcaközi egyeztetésre, sem pedig társadalmi véleményezésre nem került. Ehelyett politikai alkuk kérdésévé vált a törvénymódosítás végső megfogalmazása.
Az államnyelvtörvény, a kisebbségi nyelvhasználat, illetve a kisebbségek jogállása tekintetében olyan megoldási minimumra van szükség, amely megfelel az európai emberjogi és kisebbségjogi normáknak. Fontos, hogy ezekkel politikai szinten a kormánypártok, illetve az ellenzéki pártok is egyetértsenek, és egységes vélemény alakuljon ki a közgondolkodásban. E nélkül a kormányzati szervek részéről – úgy ahogy eddig – négyévente újabb és újabb módosítására kerülhet sor a kisebbségek jogállását és a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényeknek. Egy ilyen állapot nagyon instabillá teheti az államéletet és folyamatosan ronthatja Szlovákia nemzetközi megítélését.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának javaslata értelmében nem került sor egyszerre az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény (a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 184/1999. sz. törvénye) módosítására és összehangolására, illetve a kisebbségek jogállásáról szóló törvény kidolgozására. (Lásd: Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának állásfoglalását a „Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvény“ módosításáról 2009.07.22. – www.jogsegély.sk.)
Egy ilyen megoldás átláthatóbbá tehette volna az államnyelv- és a kisebbségi nyelvhasználat kapcsolatát, sok tekintetben értelmezhette és korrigálhatta volna az államnyelvtörvényben azokat a pontokat, amelyek a legérzékenyebbek a többség és a kisebbségek viszonya szempontjából. Nem világos a jogszabályok egymáshoz való viszonya sem, és hogy egyáltalán sor kerül-e a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítására.
Elvárjuk, hogy a kormány még a nyelvtörvény módosítása előtt vonja vissza a korábbi nyelvtörvény kapcsán elfogadott Irányelveket.
Mindezek fényében a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala javaslatot dolgoz ki a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény módosítására, megvitatja azt a szlovákiai szakmai szervezetekkel és a szlovákiai kisebbségek képviselőivel, hogy olyan tervezet szülessen, amely a szlovákiai jogrenddel összhangban van és megfelel Szlovákia nemzetközi vállalásainak.
Kérjük az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, hogy szlovákiai tárgyalásai során szorgalmazza a széleskörű társadalmi vitát a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban, és a továbbiakban is ösztönözze és kísérje figyelemmel a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, illetve a kisebbségek jogállását szabályozó törvény kidolgozását."

Még augusztusi köddé válásom előtt szerettem volna írni arról a nagy port felvert javaslatról, mely augusztus 3-án került fel az újjáalakult Belügyminisztérium honlapjára, de aztán … és … mentünk, így a blogírás elmaradt. A Terrorelhárítási Központ létrehozása, ez a cím, és rögvest hozzá is tehetnénk: WTF?

Az alábbi szöveget innen  kopiztuk.

A terrorizmus elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi, költségvetési források hatékonyabb felhasználása érdekében létrehozásra kerül a Terrorelhárítási Központ. A kormányrendelet tervezetének véleményezési határideje: 2010. augusztus 8.

A terrorizmus elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi és költségvetési források hatékonyabb, centralizáltabb felhasználása érdekében szükséges a Terrorelhárítási Központ létrehozása.

A Központ országos illetékességgel végzi a terrorcselekmény bűncselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények, illetve a terrorcselekmény végrehajtását tervező, előkészítő személyek, csoportok, szervezetek tevékenységét támogató, tevékenységük leplezésére szolgáló bűncselekmények megelőzését, felderítését.

A Központ elemzi és értékeli a Magyar Köztársaság terrorfenyegetettségének helyzetét, szervezi és koordinálja Magyarországon a terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek tevékenységét. Emellett a Központ részt vesz a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti program kidolgozásában, a veszélyeztetettség értékelésében és biztonsági intézkedési tervek kidolgozásában.

A terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó feladatkörében a Központ a belföldi, illetőleg nemzetközi vonatkozású terrorcselekmények és az azokhoz kapcsolódó más bűncselekmények vonatkozásában az igazságügyi együttműködés keretében kapcsolatot tart más államok terrorellenes szerveivel. Részt vesz a nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredő gyakorlati feladok teljesítésében.

A Központ végrehajtja a terrorcselekmény, a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és az emberrablás bűncselekmények megszakítását, valamint a nyomozó hatóságok, az ügyészség, továbbá a más fegyveres és rendvédelmi szervek felkérésére a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személyek elfogását, az egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítását, az ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személyek elfogását.

A Központ ellátja a Magyar Köztársaság elnökének és a miniszterelnöknek a személyvédelmével kapcsolatos feladatokat. A Központ ennek keretében együttműködik a Rendőrség személyvédelmi feladatokat ellátó szerveivel, szakmailag koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok előkészítését és végrehajtását.

A tervezet innen is letölthető.

Mit is gondoljunk erről? Azt tudjuk, hogy 2001. szeptember 11. és részben a madridi vonatrobbantásos merénylet is annak volt köszönhető, hogy a titkosszolgálatok és rendvédelmi szervek között nem volt megfelelő a kommunikáció és a kooperáció. Tehát egy olyan szerv ötlete, amely ellátja a koordinációt és az információk el/megosztását a titkosszolgálatok, a rendőrség és az illetékes állami szervek között, nem elvetendő. Ilyen szervezet például az USA-beli National Counterterrorism Center, mely 2004-ben éppen amiatt jött létre, hogy az egyes szolgálatok közti rivalizálást felszámolják. Oroszországban a KGB-utód  Szövetségi Biztonsági Szolgálaton (FSZB) belül működik a Nemzeti Terrorelhárító Bizottság. Összetételéről itt.

Magyarország  terrorfenyegetettsége e két államétól fényévekkel kisebb. A terrorizmus elleni harc feladatát eddig a most szintén nagyon alaposan átszervezett titkosszolgálatok látták el, meg az NNI, ha pedig lőni kellett volna, arra ott volt a Terrorelhárító Szolgálat. És a dolog egész jól működött, vagy a terroristák voltak bénák, mindenesetre  Magyarországon ritka volt a terrorcselekmény. Vagy lemaradtunk valamiről, ami miatt ugrásszerűen megnőtt volna a terrorveszély?

Kérdéses, hogy Magyarországnak pont most kell-e belevágnia egy ilyen, ki tudja, hány milliárdos beruházásba. Honnan lesz megfelelő személyi állomány? A rendőrségtől és a szolgálatoktól fogják átcsoportosítani? Mert nyilván az utcán nem sétálnak tömegével a terrorelhárítók, biztonságpolitikai elemzők, mesterlövészek, arab tolmácsok… Milyen hatással lesz az átcsoportosítás ezekre a szervekre, ha elmegy a legények eleje? Ha meg a trash meg el, akkor az egésznek semmi értelme.

Ami az egészben rendkívül zavarónak tűnik, az az, hogy van egy olyan felhangja az egésznek: Orbán Viktornak kellett egy spéci testőrség, és kreáltak hozzá egy törvényt. Miért nem jó Orbánnak  és Schmitt Pálnak a Köztársasági Őrezred által biztosított védelem? - tehetnénk fel az alapkérdést. (Ezt írják meg a magyar law enforcement szféra nálam jobb ismerői.) Ha az amerikai és orosz mintákat nézzük meg, egyik országban sem a terrorelhárítás látja el az elnök védelmét. Amerikában a Secret Service védi Obit, ill. a mindenkori elnököt.  Oroszországban Dmitrij cárra a Federalnaja Szluzsba Ochrani vigyáz, igaz, ez csak 1996-tól létezik, és a szovjet időkben a pártfőtitkár védelme a KGB feladata volt. A magyar elhárítás tehát egyfajta hibrid lesz. Ráadásul Pintér Sándor is az asztalra csapott, és azt mondta, hogy nem lesznek nyomozati jogkörei az új szervezetnek.

Ezt a "több mint testőrösdit" igazából semmi sem indokolja, a CIA sem védi Obamát. Hajdú János inkább a külföldi szolgálatok honlapjait böngészhetné, hogy azok hogyan épülnek fel.

A blogger számára elérhető információk birtokában egyelőre nagyon szkeptikusak vagyunk az új intézménnyel kapcsolatban. Persze, az is lehet, jobb lesz, mint a CTU:)), a (hozzáférhető) hírek egyelőre nem erre mutatnak.

A múlt héten levelet kaptam a T-Comtól. Hm, mi a csoda ez, a telefonszámlát már befizettem, az újnak meg még nincs itt az ideje. A borítékban kedves meglepetés volt: egy névre szóló levél, melyben az óriáscég megköszönte, hogy használom szolgáltatásait, és - mint hűséges ügyfél számára - rendkívüli ajánlattal álltak elő: havi 4.95 euróért kínálták  Magio televíziót, 37 százalékkal olcsóbban, mint a nem hűségeseknek.

Nézzük - szerintük - miért lenne ez jó nekem.
Azért, mert a Magio Sat Start csomagon kívül hozzám lesz vágva:
- több mint 40 ingyenes csatorna
- 3 hónap ingyen HBO
- egy kedvezményes programcsomag - vagy a HD, vagy a magyar csomag, 3 hónapig ingyen.

Ne is menjünk tovább. Nem vagyok tipikus tévénéző, mert általában hírcsatornákat nézek, ezek pedig számítógépen is követhetők, a 24 vége óta pedig a tévében nincs semmi, így a Magio televízió nem kínál számomra olyasmit, ami indokolná, hogy évi 60 eurót kifizessek érte. De a lakosság nagy többsége valszeg nem így tévézik.

Lássuk, mi van a Magio Sat Start alapcsomagban.  3 STV, 2 Markíza, 2 Joj, 2 CT, Prima, TA3 és a TV Lux. Hát, még jó, hogy ehhez adnak további 40 csatornát, mert ez így nem túl sok.

És ehhez vehetek magyar csomagot, az első három hónapban ingyen, aztán pedig - a honlap tanúsága szerint,1,95 ojróért RTL Klubot, m1-et, m2-t, Coolt, HírTV-t, Dunát, ATV-t és 4storyt vehetek. (TV2-t nem, az NCIS-t hol fogom nézni, mi?)

És itt a probléma. A legtöbb magyar számára nem olyan fontosak a Magio által kínált egyéb előnyök, mint az, hogy a magyar csatornákhoz hozzájussanak, akár a fentiekhez, akár másokhoz. Ha lehet, minél olcsóbban, és minél többhez. Aki egy olyan országban, ahol a lakosság (még) 10 százaléka magyar, összeállít egy olyan alapcsomagot, amelyben nem hogy tíz százaléknyi magyar csatorna nincs, hanem 0%, és van bőr a képén a magyar csatornákat pluszpénzért kínálni, az aztán a hétfői "poradán" méltán izzadhat, mikor a sales igazgató  lila fejjel tajtékozva megkérdezi, hogy Janko povedz prečo to kurva Magio sa nepredáva lepšie na Južnom Slovensku. Hát ezért.

A T-Com, úgy látszik, már elfelejtette az Eurotel kudarcát. Azt, hogy miért vett a Dél-Szlovákiában élők többsége Globtelt, ami most Orange. Azért, mert a mobiltelefónia beindulása idején ők hirdettek az Új Szóban, és ők kezdtek el magyarul hirdetni Dél-Szlovákiában. Mire a másik észbe kapott, elszalasztott egy piaci lehetőséget.

Az Orange-nál (FiberTV) valamivel jobb a helyzet, ők az m1-et és az m2-t az alapcsomag részeként kínálják, viszont náluk csak RTL Klubot lehet venni, meg két Dunát (azaz a Duna II. Autonómiát is, ami azért egy szlovák cégtől legényes, egyébként ennyit tud a legkiterjedtebb programcsomag).

Szóval, üzenem az illetékeseknek, hogy ez nem szerelem, ez biznisz, ha kell a pénzem, adjanak érte sok magyar csatornát alapból.  

Egy hete ilyenkor nyitottak a szavazóhelyiségek, hogy aztán a tervezett, 22 órai zárás helyett az áramszünet miatt 22.30-kor zárjanak, földrengést hozva.

Az első kézből kapott reakciók mindig fontosak, tekintsünk hát vissza az első, a témában megjelent kommentárokra.

Új Szó: Molnár Norbert, Sidó Árpád

Sme: Peter Schutz, Lukáš Fila, Peter Morvay, Luboš Palata

Pravda: Márius Kopcsay, Peter Javůrek

Hospodárske noviny: Dag Daniš

Többen, többféleképpen magyarázzák az MKP kudarcát, ill. a Most-Híd sikerét, és a szlovmagy párbeszéd további lehetőségeit (egyébként téma az egész héten, de hát mindent nem linkelhetünk, tessék megdolgozni érte).

De - ahogy Szőcs Gézával mondtuk korábban - Ki cserélte el a népet? Alaposan a számok mögé kellene nézni. Mert ha elhinnénk azt, hogy egyik napról a másikra a szlovákiai társadalom egy nagy jobbra átot csinált, csattantak a bokák, és a nackósok eltűntek, egyik pillanatról a másikra az összes szlovák demokrata lett, és keblére ölelte az első szembejövő magyart, akkor nagyot tévednénk. (ugyanez, megváltoztatva a megváltoztatandókat, elmondható a magyarokról is, de ők a kisebbség, velük kell jó fejnek lennie a többségnek.)

----------

Nemsokára összeül a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa. Kíváncsi vagyok, miben fognak megegyezni... Egyrészt jogosan tarthatunk attól, hogy a régi gárda egy részében erős lesz a vágy pozícióik konzerválására, és igyekezni fognak stabilizálni saját pozícióikat, elkenve a számonkérést. Az pedig nem lehet, hogy a kialakult helyzetért csak Bugár Béla  okolható, az ő oldalukon pedig senki sem hibázott. A kudarcnak vannak objektív okai, ezeket meg kell nevezni. Vajon fognak-e bármiféle elemzésekre támaszkodni a vita során, vagy csak azt fogják mondani, ami gondolnak.

Másrészt azt sem lenne jó, ha a fenenagy számonkérési vágyban teljesen legyalulnának mindent, és a fürdővízzel a gyereket is kiöntenék. Vannak még EP-képviselők, megyei képviselők, polgármesterek, és az a 110 ezer szavazat is kötelez(ne). Tessék abbahagyni a csetlést-botlást, és végre központi kommunikációba kezdeni.
(Frissítve: képek itt.)
----------

A mindkettőnk számára fontos civil szervezettel egy nem várt dolog történt a héten. T. is javasolt egy megoldást, és én is. Az eszmecserét végül T. így zárta le: úgy lesz, ahogy én gondolom, mert én úgy ítélem meg a helyzetet, mint egy normális ember, te pedig, mint egy újságíró. Hát..., van ilyen...