tg-ltatsthtetet-06-01

A CSEMADOK hétvégén megemlékezett az 1994-es komáromi nagygyűlésről. Ennek emlékére emléktáblát is állíttatott. Szerintük állítatott. (Mobiltelefonnal készült, alacsony minőségű felvétel, de az állí-t-atott azért látható.)

Az érdem nem az enyém, mivel mérsékelten érdeklődöm a CSEMADOK iránt, miattam ellehetett volna. Polák kolléga hívta fel rá a fel rá a figyelmet egy helyesírással foglalkozó levelezési listán:) De mivel ő - fájdalom - már nem blogol, remélem, nem veszi zokon, ha én osztom meg másokkal.

Na szóval, ez a szervezet pesztrálja a magyar kultúrát? Kíváncsian várom a fejleményeket, mert egy kőtáblát egy blogbejegyzésnél némileg nehezebb kijavítani.

[UPDATE: a tábla a felvidek.ma oldalon is megtekinthető, itt.)

Figyelmes lettem ma egy hírre. Egy slotásra. Slota bármikor, bármilyen mennyiségben eladható Magyarországra, mert beleillik az ottani külpolitikai sztereotípiákba. Ráadásul a hír tipikus slotás volt.  Egy böfögés - Csáky fejében össze vannak kavarodva a dolgok -, majd a hozzá tartozó primitív, demagóg magyarázat a reciprocitásról.

Ami ugye nem helyénvaló, mert míg Szlovákiában és 10 százalék körüli magyar, addig Magyarországon van 18 ezer körüli szlovák. Aki ezeket a számokat látva reciprocitásról beszél, és azt mondja, hogy 18 ezer embernek ugyanolyan feltétel- és intézményrendszert kell adni, mint (egykor/majdnem) félmilliónak, az nem gondolkodik reálisan. Természeteseten a jogaikat tiszteletben kell tartani, és támogatni kell őket. Költségvetésből. Úgy, hogy fenntartani és fejleszteni tudják intézményrendszerüket. De azt követelni, hogy félmillió ember ugyanazt kapja, mint 18 ezer, vegytiszta demagógia. Na de nem ez a téma.

Először olvassuk el az alaphírt, mondjuk itt. Mi az első dolog, minden újságot olvasó (esetleg újságot író) embernek feltűnik? Csáky Pál magyar püspökről beszélt? Hát hol? Mikor? Hogyhogy nem láttuk? Keressük a céges integrált hírügynökségi rendszerben. Nincs. Keressük a TASR honlapján, nincs. Keressük a SITA honlapján. Nincs. Keressük magyar honlapokon, hírkereső, hírlista. Nincs.

Végső kétségbeesésünkben felhívjuk Csáky Pált, ugyan mondja már meg, hol beszélt a magyar püspökségről. Kiderült, hogy a SITÁ-nak adott évértékelő interjúban egy mondat erejéig érintették ezt a kérdést. Mivel ekkor már nagyon tele volt a tököm a kereséssel, a SITA keresőjébe beírtam, hogy dobjon ki minden olyan hírt, amiben a biskup, a Pál és a Csáky szavak előfordulnak.  Az eredményt PrintScreeneltük.

Azaz: a SITA hírügynökség nem adott ki olyan hírt december 1. és január 4. között, amelyben ezek a szavak együtt szerepelnek. Vagy rossz a keresőjük, és akkor szégyelljék magukat.

Viszont a ki nem adott hírre reagáltatták Ján Slotát. Ez olyan manipulációszagú.

[Ha valakinek mégis meglenne a SITÁ-s hír, írja meg kommentben, hamut hintek a fejemre, és törlöm ezt a bejegyzést.]

[UPDATE:hétfőn, azaz egy nappal a slotás reakció után, 9. 09-kor adták ki az alaphírt. Akkor azt hiszem, most már joggal mondhatjuk: elkúrták.]

Az elmúlt napokban offline voltam, csak az időzítő publikált helyettem. Terhelyen, Juraj Jánosík, szülőfalujában jártam. Mint tudjuk, ő a Fico-kormány egyik példaképe. Voltunk a Jánosík Múzeumban is, ahol készült pár videó, majd ha készítőjük feltöltötte őket, akkor beépítünk pár sikerültebbet. A település egyébként szép. Amíg elérhetővé válnak a videók, álljon itt egy izgalmas kisfilm arról, hogy flottánk egyik autója hogyan megy Terchováról Vrátnába. Időközben felkerültek a videók, párat  beépítünk ide, népművelő jelleggel, elősegítendő a szlovmagy kulturális közeledést.











Én pedig hazafelé jövet lefilmeztem egy közlekedési balesetet a Toshiba kamerámmal. Ha majd lesz időm, én is feltöltöm.

Egy általam olykor látogatott egoblogon találtam egy vállalható interjút Menyhárt Józseffel, a Kicsi Hang mindenesével. A cikk eredetileg a Diákhálózat kéthavilapjában jelent meg.

A Kicsi Hang verséneklő együttes 1999-ben alakult, Borbély Katalin és Menyhárt József ekkor még csak egy estét betöltő műsort hoztak össze. Nagy sikerük volt, újabb költeményeket zenésítettek meg. 2003 tavaszán kiadták a már meglévő dalokat, Egyszerű ez címmel. Az albumon József Attila költeményei dominálnak, de helyet kaptak más szerzők művei is. Az éneklés és a versek iránt érzett alázatuk és szeretetük nem hagyott alább, hanem újabb dalok születtek, melyekből lassan összegyűlt egy újabb cédére való anyag. Így született meg két évvel később a Ki viszi át?, melyen a magyarság-, szerelmes és gyerekverseken van a hangsúly. S most kezünkben tarthatjuk a Dúdolót. Menyhárt Józseffel, az együttes egyik tagjával beszélgettem legújabb lemezükről.

 

A cikk az eredeti helyen folytatódik.