tg-ltatsthtetet-06-01

Ha az offline, rádiócsendben elő ember társaságát két hétig csak a hatalomváltás után a pozícióikért aggódó "lesná správák" igazgatói, a favágók, az erdőinket strómanjaik, vagy Szlovákiában bejegyzett cégeik útján felvásárló új külföldi tulajdonosoknak vadászlakot építő munkások és az erdei manók jelentik, akkor is utoléri a hír, hogy az újságírónők által aranyosnak, cukinak tartott, furcsa mondatszerkezetekben beszélő Jaroslav Spišiak lett az új országos rendőrfőkapitány.

Azt azonban senki sem tudta megmondani – még a szlovák igazgatók, favágók, munkások, manók sem tudták –, hogy ki a "siska" új igazgatója. Ők inkább Simon Zsolt lépéseit figyelik… Így már hazaérve kellett megtudnom, hogy a Szlovák Információs Szolgálatot négy évig Karol Mitrík fogja vezetni. Újabb nagy fekete pont a koalíciónak.

Karol Mitrík korábbi parlamenti és Kassa megyei képviselő, Igló (Spišská Nová Ves) volt polgármestere. Politikai karrierjét a KDH-ban kezdte, az SDKÚ alapító tagja. Négy évvel ezelőtt nem volt képviselőjelölt, idén pedig az SDKÚ-DS listájának 94. helyén szerepelt.

Karol Mitrík = Jozef Magala = Ficsor Ádám. Egyikük sem ért hozzá, csak jóban van a miniszterelnökkel. Persze, a titkosszolgálat igazgatója nem egy Jack Bauer, hanem egy hivatalnok, nem kell rókafarkú fűrésszel levágnia előzőleg agyonlőtt őrizetesek fejét, vagy fogóval megkínozni a beszélni nem akaró "nyelvet", hanem egy szervezetet kell irányítania.

A hírszerzés állambiztonsági szempontból kiemelt fontossággal bír - ez akkor közhely, hogy önmagától benyomná a bullshit gombot a KatPol blogon -, így nem ártana, ha szakember kerülne oda, olyan, aki nemcsak a főnöki ülepet tudja nyalni, hanem ért is ahhoz, amit csinál. A prostitúció mellett a kémkedés az egyik legősibb mesterség, hisz már a Bibliában is arról olvashatunk, hogy Jerikó ostromát megelőzően Józsue kémeket küldött a terepre (akiket a másik ősi mesterség képviselője, Ráháb fogadott oltalmába, és még nem tudom, mijébe, de ez most nem tárgya ennek a bejegyzésnek).

Az ŠtB óta  nem tudtak - állami szempontból nézve - jó titkosszolgálati struktúrák kiépülni Szlovákiában. A HZDS alatt Lexa uzurpálta a titkosszolgálatot, emlékezhetünk Peter Tóthra is. Skupinka-ügy és Mitro, holtakról jót vagy semmit, de a posztra teljesen alkalmatlan Pittner tata, aki szintén csak azért kerülhetett oda, mert a "fúzač Miki" bizalmi embere volt, nem pedig azért, mert foga közt tartott rohamkéssel úszta át a vén Dunát, hogy információkat hozzon Magyarországról.  Szegény agg Pittner természetesen annyit nem árt(hat)ott az SIS-nek, mint Lexa, de azzal, hogy öreg fogatlan oroszlán volt, kiállt a rúdja, mindenki tudta, hogy nem lesz következő ciklusa stb., elbizonytalanította az állományt. Ehhez társult még a titkosszolgálati igazgató körüli töketlenkedés 2006-ban, a Smernek nem volt embere erre a posztra, Jozef Magalát csak július 27-én nevezte ki Gaspó, aki egy olyan szervezetet vett át, amelyből irányítói posztokról távoztak szakemberek. Mivel neki se voltak emberei, nem a megfelelő személyek kerültek a megfelelő helyekre, így kerülhetett sor például a telefonszám-kiszivárgási botrányra. (Azt, pedig, hogy a katonai hírszerzés terén sincs minden rendben, a katonai pendrive-ok sorozatos eltűnései jelzik. Bűnös még itt sincs.)

Magala egy Smer-csinovnyik, érdekes módon a Smer-pénzekről beszélő Hanzel volt asszisztense, Mitrík pedig egy volt polgármester. Egyikük sem hírszerző, egyikük sem apolitikus. Szegény, szegény Szlovákia.

Elismerem, úgy tárgyalni, hogy az előző este sörétessel lőtték fejbe az egyik járási elnököt, nem lehetett túl felemelő, de ez a fiatalítás nem sikerült valami fényesre.  Berényi József újsütetű pártelnök azt nyilatkozta egy magyarországi napilapnak, hogy most ennyire tellett. Mindenesetre a kampányfőnök Bárdos Gyula az OT elnöki poszton nekem azért túlzásnak tűnik. Nekik is jár a száz nap, aztán majd meglátjuk. Lesz mit csinálni…

----------

Ma kiszabadult Vologyimir Jegorov, mivel az elbaszott szlovák bíróságok csak egy szar autólopást tudtak rábizonyítani, a gyilkosságok miatt kiszabott életfogytot a Legfelsőbb Bíróság - hm, nem jut az eszembe, hogy is hívják az elnökét? - megsemmisítette.
Annyi pozitív, hogy nem járkál közöttünk szabadlábon, hanem elvitte az idegenrendészet, mivel nincs vízuma. De azok legfeljebb kitoloncolhatják.
Žitňanská asszonynak sok sikert kívánunk az igazságügyi tárca élén…

----------

Pénteken épp az Irish-ban söröztem, amikor utolért a hír. A kívánságműsorban Basternák Lászlónak valaki Ganxsta Zolee első albumáról a 15. számot küldte. Az eset megdöbbentő, azt nem írom, hogy elítélendő, mert minden gyilkosság az.
Na de Ógyalla nem Dunaszerdahely, Basternák László egy jól körülhatárolható csoport szemében volt szálka, így bízzunk benne, hogy az után, aki meghúzta a ravaszt, az is kézre kerül, aki ezt mondta neki.

Így nem is erről kívánunk értekezni, hanem a magyar sajtó hozzáállásáról. A nagy magyar újságírók egyszeriben felfedezték a tanyasi szlovmagy kollégákat, és hirtelen felértékelődtünk a nagy pesti sztárriporterek szemében. Még szerencse, hogy szombaton egy másik bizniszen dolgoztam, offline, így csak vasárnap szembesültem azzal a rengeteg maillel, ami a szerkesztőségi és magán postaládámba jött. Ok, még egy-egy zsandár számát az ember passzolja is, de azzal sokra nem mennek, ugyanis az érintettek közül egyik sem beszél magyarul, vagy bárhogy a szlovákon kívül. Voltak viszont akik majdhogynem azt akarták, hogy mondjam tollba a sztorit. Lószart, mama. Kell a sztori? Dolgozz meg érte.

----------

A mai HN kész tényként tálalta, hogy a testületből ezredesi rangban leszerelt Jaroslav Spišiak lesz az új országos rendőrfőkapitány.  Volt egy ilyen érzésünk, hogy vagy őt, vagy Šáteket reaktiválni fogja az új vezetés. Amúgy ez a Kopčík nem volt rossz gyerek, de az ő tapasztalatával talán kevés volt a szervezetirányításra, az öregebb, tapasztaltabb régiós vezetők előtt nem volt tekintélye, és alig oldott meg valamilyen nagy ügyet. E sorok írója nagy Spišiak-fan, de attól még, hogy jó a vezetés, a posztos rendőrök, akikkel a lakosság kapcsolatba kerül, nem lesznek intelligensebbek.
Na de ez egyelőre egy megerősítetlen hír. Várjuk meg, amíg kinevezik.

Tegnap az egyik pozsonyi alapiskolában – stílszerűen – a vuvuzela hangjaira fejezték be az iskolaévet. A diákoknak és a tanároknak megkezdődött a jól megérdemelt két hónapos pihenés. Szokás pedig, hogy félévkor és az év végén az oktatási miniszter megkönnyíti egy-egy osztályfőnök dolgát, és a kiválasztott iskolákban kiosztja a bizonyítványokat.

E szokásnak megközelítőleg annyi értelme van, mint annak, hogy az amerikai elnök hálaadáskor megkegyelmez egy pulykának – egy kisdiák vélhetően nem látja át a kormányzati struktúrát, s benne az oktatási miniszter helyét és szerepét, így ez a gesztus leginkább a mindenkori tárcavezető láttatását szolgálja, de legalább nem kártékony, és a költségvetést sem terheli meg. Ján Mikolaj, az oktatási tárca Szlovák Nemzeti Párt által delegált vezetője tegnap – rövid távon bizonyosan, hosszú távon is remélhetőleg – utolszor osztott bizonyítványokat. A bizonyítványosztás kapcsán elmondta, a minisztériumot konszolidált formában adja át utódának, a kormányprogram oktatással kapcsolatos fejezetét sikerült teljesíteni. Ha a tanulók teljesítményéhez hasonlóan a miniszterét is osztályozni kellene, nem állna bukásra, sőt, kis jóindulattal akár egy erős közepessel is kihúzhatná, hiszen részben sikerült módosítania a felsőoktatási törvényt, sikerült nyélbe ütnie a felsőoktatási intézmények besorolását, elfogadtatni a pedagógusok jogállásáról szóló törvényt, és – ami a legfontosabb – elfogadtatni az új közoktatási törvényt. Igaz, ez utóbbi fejetlenül, kaotikusan történt, a reformtankönyvek éveket késtek, a pedagógustársadalmat nem készítették fel ilyen átfogó változásra, és a "nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal" elvét követve a tankönyvpiac ostoba és antidemokratikus centralizációjával egyben korlátozták is a tanárok lehetőségeit. Így itt feltétlenül "utómunka" vár a következő tárcavezetőre, tovább fokozva a bizonytalanságot abban az ágazatban, mely közvetve és közvetlenül érinti az egész társadalmat, hisz gyereke/unokája/pedagógus ismerőse a lakosság többségének van.

De nem ez Ján Mikolaj főbűne, hanem az, hogy – miként pártbeli elődje, Eva Slavkovská Vladimír Mečiar harmadik, és feltehetően utolsó kormányában – az oktatási minisztériumot a magyar kisebbség identitása elleni szisztematikus harc fegyverként kezelte. Szlovák földrajzi neveket íratott a magyar gyerekek tankönyveibe, folyamatosan a szlovákórák számának emelésével riogatott, egyfajta új alternatív oktatási modell rémképével. A magyar iskolákat az Állami Tanfelügyelettel akarta csicskáztatni, egy-egy Tesztelés 9 vagy érettségi értékelése kapcsán soha nem mulasztotta el, hogy belerúgjon a magyar iskolákba. Megszólalásait nem egyszer a legteljesebb abszurditás jellemezte, egy alkalommal azért kárhoztatta a magyar diákokat, mert azok nem szlovákul gondolkodnak. Így vélhetően sem a szülők, sem a pedagógusok nem fognak bánkódni amiatt, hogy június 12-én a választók kibuktatták őt az oktatási minisztériumból. Ez esetben azonban – szerencsére – a bukást nem követi évismétlés.

Egy focikedvelő ismerősöm hívta fel a figyelmemet az alábbi gyöngyszemre. Kérem nem otthon böngésző kedves olvasóimat, hogy csak akkor kattintsanak, ha kifejezetten liberális munkahelyen dolgoznak, ugyanis nem sok hiányzik ahhoz, hogy ezt hallgatva az ember beszarjon a röhögéstől. Rocky, Superman, Mission Impossible, James Bond, The Good, the Bad and the Ugly, Star Wars, Indiana Jones, The Sting, Pulp Fiction, Back to the Future, The Godfather, Terminator, Star Trek vuvuzelára.

----------

A comment:com-on találtuk, sixx viszont a sorozatjunkie-n  találta. Összefoglaló 8 évad legjobb(nak vélt) jeleneteiből. Hát, volt miből válogatni. Mivel 8 évad van, az újranézéshez már egy hét sem elég.

----------

Egy nagy feladat elvégzése előtt pár éve egy idősebb és tapasztaltabb kollégám így figyelmeztetett: Lashee, aki bemegy az istállóba, annak szaros lesz a csizmája. A mezőgazdasági tárca élén Simon Zsolt csizmája is az lesz, mert egyebek mellett az Állami Erdőgazdaság nevű HZDS-es kuplerájban állami vállalatban is rendet kell tennie.

Friss az élmény, a napokban történt. Egy erdő dolgában kellett intézkedni a számomra kedves civil szervezet érdekében. Felhívtam az erdészt, mondom, jó napot, Szabó úr! Mire azt mondja: Kovács vagyok. (A neveket természetesen megváltoztattuk:-) Szóba sem jöhetett az, hogy elnézést, akkor rossz számot hívtam, hisz mindig ezen a számon beszéltem az erdésszel. Aztán szó szót követett, és elmondta, hogy ő az új srác. A telefonbeszélgetés után felhívtam egy helyi vadász ismerősömet, aki elmondta, Lasheekám, sok itt az új erdész. Most nem tudom, hogy ez már az új idők szele, vagy a régi rendszer utolsó rúgása.

Az egyetemi tanulmányaimnak otthont adó dél-magyarországi nagyváros egyetemének egy politológiatanára mondta anno, hogy az államigazgatást nem szabad átpolitizálni, és a hivatalnokokat békén kell hagyni, mert előfordulhat egy olyan helyzet, hogy nem lesz, aki anyakönyvet állítson ki, mert tele lesz minden politikai jelöltekkel, akik semmihez sem fognak érteni. Sajnos, a tisztogatások és személycserék nálunk még az erdészeti hivatalokat is érintik, holott - laikusként legalábbis azt gondolnám - ott inkább az a kritérium, hogy a megfelelő széken ülő ember meg tudja különböztetni a  fafajtákat, tudjon vadgazdálkodási tervet készíteni stb.

E sorok írója vállaltan nem ért az erdőgazdálkodáshoz - ahogy az uránbányászatról, az orosz hősi énekekről, a dél-amerikai törzsekről is viszonylagos ritkasággal szokott posztolni -, és most sem jelöli magát szakértői pozícióba, mert az röhejes lenne. Az erdőt csak felhasználói oldalról ismeri, "lenni" szokott benne, irritálják a magánerdőkre kirakott belépni tilos feliratok, amelyeket ráadásul ki sem rakhatnának, ha kijelölt turistaút megy arra, zavarja, ha egy bírósági eljárás alatt álló csaló vádlott cége az intézővel mutyizva kivágja az egyháztól bérelt erdőt, és egyetért azokkal a magánerdő-tulajdonosokkal, akik fákat döntenek a qwadosok és a kroszmotorosok útjába.

Igen ám, de az Állami Erdőgazdaságot kisajátította, és Vladimír Mečiar veje (bár a tegnapi óta vigyázok a családozással) által kézivezérelte a mezőgazdaságban egyébként is erős HZDS. Nagyon sok vadászterület került a párthoz szorosabban vagy lazábban köthető személyek kezébe. A céget magát módszeresen kiéheztették, kifosztották. Ennek egyik legdurvább jele a brutkó nagy falopás volt, talán még az aszfaltbetyárok is tudatosították, akkora volt a szám:  19 000 - tizenkilencezer - köbméter fa eltűnésére derült fény tavaly az egyik lerakatból. Képzeljünk el 19 ezer méter távolságban egymás mellett 1 köbös fakockákat - segítségképpen: Komáromtól Ógyalláig érne. (Természetesen, ezt nem a szó szoros értelmében lopták el, úgy, hogy kivitték, valószínűleg csak papíron létezett.) És ez csak a jéghegy csúcsa. Ami kiderült. És akkor még előnytelen, nehezen felmondható szerződések tömkelege lehet a háttérben, és ez csak egy ágazat a mamuttárcán belül, és annak egy specifikus problémája. Persze, ezt itt mi a szép Csallóközben nem annyira érzékeljük, mert itt jobbára szántóföldek vannak, a szélfogó nyárfaligetet helyenként már kiserdőnek nevezik, és a helyi mezőgazdászokat jobbára a belvíz nyomasztja. De - ha majd a Greenpeace levonóin levő állítólagos indián mondást parafrazálva - ha majd a HZDS az utolsó fát is ellopja, akkor fogunk nagyot nézni.

Simon Zsolt előnye az előző kormányzati ciklusához képest, hogy most - mivel nem lesz keresztellenőrzés - nem lesz egy államtitkára, akinek a legfontosabb agendája az, hogy a minisztere alá tegyen. Bizonyos politikusok élettartama 4 év, az erdő életében viszont négy év pipafüst, ezért jó lenne, ha sikerülne kitakarítania Augiász istállóját.

Radovan Slobodník egyre jobban diszkreditálja magát - persze, ha lehet ezt még fokozni. Ha szerinte nem normális az, ami az általa vezetett műsorban/ral történik, akkor mondjon fel. Ha pedig szerinte normális, akkor mélyen szomorú vagyok.

Ma újfent Robert Fico osztotta az észt az én üzembentartási díjaimból is fenntartott KÖZSZOLGÁLATI Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című műsorában. A produkció visszanézhető a tévé honlapján. A miniszterelnök egyebek mellett újra kitért a szlovmagyok, ill. a potenciális kettős állampolgárok identitására. (Nem mintha ehhez bármi köze lenne, a kormányfő személyétől függetlenül ne akarja már az állam megszabni, hogy egy törvényeket betartó, és az adót befizető embernek milyen identitása van.) Szóval, a szél innen fúj: "Akiknek kettős állampolgárságuk van, azok kitűzhetnék házaikra a magyar zászlót, és a magyar himnuszt hallgathatnánk, és úgy viselkednének, mint akik Magyarország állampolgárai, nem pedig, mint akik Szlovákiáéi."

☆☆☆☆☆

És mivel ez egy hétvégi poszt: törzsolvasóim emlékezhetnek Csicsóka, az elárvult macskakölyök történetére, akit az eredeti szándéktól eltérően végül nem adtunk senkinek. Időközben Csicsókának már kölykei is születtek, amelyeken sikerült túladni, egyet - Obit - megtartottunk. Azonban a sufni használaton kívüli mosdójába a múlt héten valahogy belekerült ez a három állatka:

(Mobiltelefonnal készült, gyenge minőségű felvételek, ráadásul mozgott a macska...)
Szal' ha valakinek kell egy, 5 hét múlva viheti.