Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Komáromba látogatott a szalonnacionalista - kiszivárgott az ünnepi beszéde

Ma egy óra előtt pár perccel sok újságíró állt a komáromi Selye János Gimnázium kapujában, valamint két öltönyös bácsi a Közjogi Méltóságokat és Diplomáciai Képviseleteket Védő Hivataltól. Ugyan a telefonjukat markolászták, de zakójuk deréktájon önbizalmat sugározva duzzadt a stukától. Szerencsére már szülővárosomban sem ritka látvány, hogy egyszerre több újságíró jelenik meg valahol. Hát hiába kérem, nemcsak Bratislavában vannak események.

A kollégák Pavol Paškát, az elsődlegesen a gazdasági érdekekre fókuszáló, ám önmagát entellektüelekkel - mi több, díszmagyar entellektüelekkel is - körülvevő szalonnacionalisták mintapéldányát várták. Paška a Dobré slovo szavalóversenyre érkezett a Duna Gibraltárjába. Eredetileg Fico elvtársnak is el kellett volna jönni, de mégsem tudott. Ennek oka valszeg az lehet, hogy  beszédírója, a kommunista ŠtB egykori ügynöke, Drahoslav Machala, fedőneve Pamír, nem tudta elkészíteni a veretes beszélyt, mert kiderült: úgy ír történelemkönyvet, hogy nincs történészi végzettsége, és ez nagyon lekötötte.

Nem tudom, Paška beszédeit ki írja, de hátha az sem ért rá, segítsünk neki. Pavol Paška ezt a beszédet is mondhatta volna Komáromban:

Milé detičky!

Priznám sa, že som ešte nezažil pocit aký zažívam teraz. A to nie kvôli tomu, že by som nevedel čo chcem povedať, ale kvôli tomu ako to povedať.

A napriek tomu, že prednesiem čo prednesiem chcem tiež povedať, že aj mňa znervózňuje keď niektorý kolega z SMK vykrikuje o Felvidéku a že aj mňa napriek tomu, že som rodinný Košičan niekedy znervózňuje, že sa používajú veci, o ktorých nie som celkom istý, že sa používať majú.

Chcem sa spýtať, chce naozaj niekto, aby vzťahy medzi Slovákmi a Maďarmi boli otvorene nepriateľské, aby sme nehľadali skôr to ako ďalej koexistovať, ako to ako nekoexistovať? Som presvedčený, že nie. V každom z nás latentne drieme vlastenectvo, hrdosť, čosi čo by sme veľmi radi odprezentovali, keď je na to vhodná chvíľa, ale som presvedčený, že v princípe nie. Kde je najväčší problém, že napriek tomu, že aj dnes to tu poletovalo, akosi nechceme rozlíšiť, čo je to maďarsko-maďarský problém? A aký je problém, ak niekto hovorí o napätých maďarsko-slovenských vzťahoch?

Bavíme sa o kom? O rodine Horvátovcov, Kleinovcov vo Vyšnom Oreší alebo niekde tuto v Šamoríne, alebo kde. Ja myslím, že nie a dúfam, že nie. A preto aj tá racionalita toho, s čím prichádzam, je trošku iná ako to tu dnes odznelo. Poďme otvorene hovoriť o tom, kde je napätie v maďarsko-slovenských vzťahoch a poďme hľadať racionálnu odpoveď na to, kde treba používať takú mieru rezistencie, ktorá je nevyhnutná k potvrdeniu našej vlastnej slovenskej identity, štátnej, štátotvornej, národnej a nemíňajme energiu, podľa mňa, rešpektujúc všetky názory, ktoré tu dnes odzneli, tam kde to považujem za čosi, čo úplne zbytočne narúša vzťahy.

Žili sme tu a budeme tu žiť a chceme tu žiť, čiže nebavme sa o napätí slovensko-maďarských vzťahoch ako o napätí medzi občanmi Slovenska, národnosti maďarskej a slovenskej, ale poďme sa pozrieť na to, čo je to napätie vo vzťahoch medzi Maďarskom a Slovenskom a v tomto kontexte, by som rád aj ozrejmil postoj k pozmeňujúcemu návrhu, ktorý predložím.
Problém nie je v tom, či budeme hľadať spôsob, či ako tu bude a v maďarskom jazyku a v slovenskom jazyku. Problém je, ako nájsť odpoveď na otázky, ktoré sa dnes rinú spoza hraníc Slovenska. Problém je, ako rozlíšiť, čo je politika maďarsko-maďarská a čo je politika slovenská voči menšinám, ktoré na Slovensku žili, žijú a budú žiť v harmónii, v tolerancii a v úcte, pretože to chcem aj ako predstaviteľ tejto vlády, a tejto vládnej koalície prezentovať a strážiť tak ako som to aj sľúbil, keď som do tejto funkcie nastupoval, a tak ako to robím aj na všetkých medzinárodných fórach.

Chcem odmietnuť názory, ktoré prichádzajú a skutočne iritujú slovensko-maďarské vzťahy. Veď, vy to veľmi dobre viete, v čom bolo napätie a znovu sa vrátim, maďarsko-maďarská politika. Už to tu niekto dnes spomínal, ako sa transponuje to veľké maďarstvo, ako vyvoláva napätie aj tam, kde je to úplne zbytočné. Tomu sa bráňme, tomu venujme energiu a tomu hovorme rázne nie.

To sa mám vážne zaoberať návrhmi pána premiéra Maďarskej republiky, ktorý príde a žiada, aby sme prioritne financovali menšinové vzdelávanie a kultúry? No, nie, pretože som presvedčený, že tento problém je vyriešený úplne štandardne, ak nie, neštandardne. Akým právom nám niekto z Budapešti bude zasahovať na našom území suverénneho štátu a žiadať od nás zmeny legislatívy, o ktorých na druhej strane, ani sa nebudem zmieňovať, pretože by som zbytočne vyvolal kontraverziu.

To mám vážne brať návrh, aby sme zamedzili používania krajných nacionalistických rasu, národnosť urážlivých slov vo verejnom živote? Dámy a páni, máme Trestný zákon. Za 30 sekúnd zbalí slovenská polícia každého, kto hanobí rasu, národ a kto vyvoláva nálady xenofóbie. Za 30 sekúnd koná minister vnútra a slovenská polícia. A to niekto myslí vážne, z Maďarska, kde pochodujú gardy, kde sa nosia fašistické symboly s tým, že nám bude tvrdiť ako my, tu v suverénnej Národnej rade Slovenskej republiky, máme zmeniť našu ústavu a náš zákon?

Tak, to snáď nie. Na to kedykoľvek ako hrdý Slovák odpoviem, nie. Poďme ďalej s požiadavkami. Niekto chce spochybňovať právny systém a poriadok na Slovensku tým, že poviem, no viete čo, keď vy si neviete rady, tak my prídeme ku vám a my vám to vyšetríme. Poďte, prídu z Maďarska a budú vyšetrovať. No, nehnevajte sa, dámy a páni, ani sekundu nebudeme nikto uvažovať a povieme nie. Čo je to za drzosť, čo sú to za spôsoby a kto môže dnes v suverénnom členskom štáte Európskej únie, ktoré sa pripojila k európskemu právu, spochybňovať náš Právny poriadok a schopnosť našich policajných orgánov a právneho systému. Na to povedzme, rázne nie.

Nehovoriac o tom, že úplná nehoráznosť, a to myslím so smrteľnou vážnosťou, keď polícia zasiahne proti vagabundom na futbalovom ihrisku, mimochodom dávam do pozornosti, ako zasiahla v Nitre, ako zasiahla v Prešove pri zápase Slovana. Neviem, či by sme tam nemali, podľa maďarského vzoru, začať hľadať, či v tom Prešove neboli náhodou Rusíni? Možno keby mali Rusíni politickú reprezentáciu v Národnej rade, tak by sme sa dozvedeli, že by prišla takisto veľká ozvena, ako slovenský štát potláča ....

Potláča práva, lebo na futbale v Prešove, niekto niekoho napadol za to, že tam robil neplechu. Dámy a páni, na toto povedzme rázne nie. Na toto povedzme rázne nie, ale odlíšme čo je občan Slovenska a je jedno, či je Slovák, či je Maďar, či je Róm, či je Rusín, či je Nemec, či je Čech a načúvajme, čo ho trápi, pretože inak prosperita tejto krajiny nemôže ísť dopredu. Tam je problém, ale buďme razantní a dôslední tam, kde sme schopní ochrániť celistvosť, suverenitu a identitu Slovenska.

Tie boli moje dobré slová! Prajem vám pekný deň detičky!

És még mielőtt bárki azt mondaná, hogy ezt a gonosz blogger írta össze, csak hogy lejárassa e vezető értelmiségit, kinek Hushegyi Gábor személyében még magyar tanácsadója is van, nehogy a nacionalizmusnak akárcsak az árnyéka is rávetüljön, hatalmasat téved. A fentieket Pavol Paška tényleg elmondta a szlovák törvényhozás épületében. Aki nem hiszi, járjon utána a www.nrsr.sk-n, az ülések átiratai közt.

0 Tovább

Nekünk csak egy starý ujo jutott

A legtöbbünk úgy van ezzel a köztársaságielnök-választással, mint a védekezés nélkül szexelő tinilány, miután két csíkon állandósult a teszt: tudtuk, hogy ez lesz, de jó lett volna, ha nem. A számokat már ezerszer leírták, nem ismételjük. Egyáltalán, ha az ember egy nap alatt száz választási hírrel kerül kapcsolatba, megírás, lefordítás, megszerkesztés, feldolgozás formájában, akkor leginkább a fegyveréhez kapna, ha meghallja a köztársaságielnök-választás kulcsszót. De pár szót azért kétségkívül megérdemel a téma.

Az első forduló előtt nagyon gyenge, álmoska kampány volt. És azt kell mondanunk, a második előtt is. Radičová örülhet, hogy a kötelességtudó szlovákiai magyarok egyáltalán elmentek rá szavazni. Nézzük meg ezt a térképet, azt hiszem, mindennél beszédesebb. Dél-Szlovákiában alig volt kampányrendezvény. Gaspó meg se próbálta, Ivetka meg módjával. Ok, hogy a szlovmagyság nem = a Csallóközzel, de fel bírjuk fogni ép ésszel, hogy a Csallóközben nem voltak kampányrendezvények? (Mert ha Radičová egy pódiumról azt mondta volna tört magyarsággal, hogy Jó napot!, akkor az észak-szlovákiai regionális lapokban az jelent volna meg, hogy meghirdette az autónómiát.) A magyarokat nem, vagy rosszul igyekezett megszólítani a kampány. Gondoljunk csak a szlovmagy újságban futó hirdetésre, amelyben a szlovák „Vaša Iveta Radičová” tükörfordításaként az „Önök Iveta Radičová” jelent meg. Hát vazze, ha nem volt egy magyar sem a kampánycsapatban, és a szlogent fordítógéppel fordították, ennyit ingyen és bérmentve én is megmondtam volna nekik, hogy ez nem így van magyarul; sőt bármelyik magyar kazánkovács vagy takarítónő megmondta volna. Ha megkérdezik.

A magyarkártyát is millióan körberagozták már. A második forduló során a megmondóemberek szerepét a nemzetiek vették át. Slota és Belousovová támadott, sugárban hányva. Az ismert közvélemény-kutatás megmutatta, hogy a még a módfelett ártalmatlan, csak a kérdezőbiztos papírján létező pirézektől is fél a nép, ha nem tud róluk semmit. Hogy félhet akkor a magyart soha nem látott szlovák attól a népcsoporttól, melyről csak rosszat hall. És a szlovákok jó része ilyen. Technikailag nem láthatott magyart. Csak hallotta, hogy azok határt akarnak módosítani. És most nem az eperjesi egyetemi tanárra gondolok, hanem az Eperjestől 50 kilométerre élő vasutasra.

Nem is ez volt a legbizarrabb, hanem ahogy a társadalmat megosztó starý (ch)ujo és szimpatizánsai a másik oldalra hányták a szart. Hogy Radička vette elő a magyarkártyát azzal, hogy elfogadta az MKP támogatását. Mert aki kimondja, hogy magyar, az már magyarkártyázik. Moslékországban ez elég a választási győzelemhez.

Vasárnap délelőtt pedig leginkább sörétes puskával kellett volna lőni a képernyőt, vagy hozzávágni egy vagon habból készült szurkolói téglát. Amikor a starý ujo kioktatta  a TA3 műsorvezetőjét, hogy ne kérdezzen már ilyen hülyeséget tőle, mint a magyarkártya, amit ő sosem használt. Azt más használta. Hihetetlen.

Miként Piroska kis segge, úgy kontrázott serényen Boris Zala, korábbi sikertelen elnökjelölt (tíz éve volt, ki emléxik már arra, de volt). Az adóinkból angol nyelvleckét vevő Smer EP-listavezető nem átállotta azt mondani, hogy a magyarkártyát az MKP húzta elő, és húzza elő minden alkalommal, amikor szüksége van rá.

A koalíciót térden állva szerető közszolgálati televízió híradójában pedig azt mondta elnökünk, hogy ő sosem osztotta fel az állampolgárokat a nemzetiségük alapján, mert mindannyian a Szlovák Köztársaság állampolgárai vagyunk. Államférfiúi szavak. Fedezet nélkül.

Tény, hogy a magyarkérdés ilyetén tematizálása ártott Radičovának. Mert nem tudott rá mit mondani. Illetve amit mondott, az számomra elfogadható volt, de egy gyetvainak meg nem. És ezt tudták, akik a kampányt erre a vágányra helyezték.

Magam kezdetben azt sem értettem, miért és hogyan lett Ján Füle, a Pravda glosszaírója, és Rudolf Schuster korábbi szóvivője a kampánycsapat vezetője. Elég tapasztalt ez a csávó ehhez?

Meg aztán, magyarként, feltehetjük a kérdést, azon túl, hogy Ivetka CSP, BB és SZZS társaságában polgármesterekkel találkozott, a beígért egy milleren túl hogyan, mivel támogatta a Magyar Koalíció Pártja a kampányt. Esetükben elég a deklaratív beszédtett is? És a tíz százalék máris megy? Vagy hogy van ez? Aki tudja, írja meg kommentben.

És a kardinális kérdés? Mi lesz most? Ahogy az előző, efemer posztocskában írtuk, semmi különös. Csak kicsit jobban éreztük volna magunkat ebben a kurva országban, ha a vezetés nem lett volna ennyire egyszínű. E nehéz helyzetben idézzük Barak László Miért nem lettem lángossütő? című versét: "mennyi alkalmatlan faszkalap - gondoltam".

Hát így.

0 Tovább

Csákyval manipulál a SITA? Ez nem szép dolog!

Figyelmes lettem ma egy hírre. Egy slotásra. Slota bármikor, bármilyen mennyiségben eladható Magyarországra, mert beleillik az ottani külpolitikai sztereotípiákba. Ráadásul a hír tipikus slotás volt.  Egy böfögés - Csáky fejében össze vannak kavarodva a dolgok -, majd a hozzá tartozó primitív, demagóg magyarázat a reciprocitásról.

Ami ugye nem helyénvaló, mert míg Szlovákiában és 10 százalék körüli magyar, addig Magyarországon van 18 ezer körüli szlovák. Aki ezeket a számokat látva reciprocitásról beszél, és azt mondja, hogy 18 ezer embernek ugyanolyan feltétel- és intézményrendszert kell adni, mint (egykor/majdnem) félmilliónak, az nem gondolkodik reálisan. Természeteseten a jogaikat tiszteletben kell tartani, és támogatni kell őket. Költségvetésből. Úgy, hogy fenntartani és fejleszteni tudják intézményrendszerüket. De azt követelni, hogy félmillió ember ugyanazt kapja, mint 18 ezer, vegytiszta demagógia. Na de nem ez a téma.

Először olvassuk el az alaphírt, mondjuk itt. Mi az első dolog, minden újságot olvasó (esetleg újságot író) embernek feltűnik? Csáky Pál magyar püspökről beszélt? Hát hol? Mikor? Hogyhogy nem láttuk? Keressük a céges integrált hírügynökségi rendszerben. Nincs. Keressük a TASR honlapján, nincs. Keressük a SITA honlapján. Nincs. Keressük magyar honlapokon, hírkereső, hírlista. Nincs.

Végső kétségbeesésünkben felhívjuk Csáky Pált, ugyan mondja már meg, hol beszélt a magyar püspökségről. Kiderült, hogy a SITÁ-nak adott évértékelő interjúban egy mondat erejéig érintették ezt a kérdést. Mivel ekkor már nagyon tele volt a tököm a kereséssel, a SITA keresőjébe beírtam, hogy dobjon ki minden olyan hírt, amiben a biskup, a Pál és a Csáky szavak előfordulnak.  Az eredményt PrintScreeneltük.
Azaz: a SITA hírügynökség nem adott ki olyan hírt december 1. és január 4. között, amelyben ezek a szavak együtt szerepelnek. Vagy rossz a keresőjük, és akkor szégyelljék magukat.

Viszont a ki nem adott hírre reagáltatták Ján Slotát. Ez olyan manipulációszagú.

[Ha valakinek mégis meglenne a SITÁ-s hír, írja meg kommentben, hamut hintek a fejemre, és törlöm ezt a bejegyzést.]
[UPDATE:hétfőn, azaz egy nappal a slotás reakció után, 9. 09-kor adták ki az alaphírt. Akkor azt hiszem, most már joggal mondhatjuk: elkúrták.]
0 Tovább

A három választás éve

2009-ben három választásra is sor fog kerülni hazámban Szlovákiában. Köztársasági elnököt, európai parlamenti képviselőket és megyei képviselőket fogunk választani. A TASR az ügyben megkérdezett három politológust, a hosszú, közhelyes, már unalomig ismert válaszok rövidített változata  itt is  elolvasható.

A képlet viszonylag egyszerű, a felvidéki gyalogmagyarnak az elnökválasztáson Iveta Radičovára kell szavaznia, mert ő az egyetlen olyan ellenzéki elnökjelölt, akinek esélye van. Gašparovičra szavazni butaság. Nem halálos bűn (melynek büntetése Barak kolléga teológiai vélekedésével ellentétben nem a főbelövés, hanem az örök kárhozat), szimpla butaság. Aki ebben a helyzetben, mikor nem arról van szó, hogy a (leg)nagyobbik rossz, Vladimír Mečiar lesz az elnök, Ivan Gašparovičra adja voksát, az maga is az, ami az elnökjelölt elnök (több tételben itt). Szal' Radičová rulez! Mivel ebben az országban az elnök pozíciója gyenge, igazából annyira nem jelentős, ki van ott, de ugyebár ismerjük azt a viccet, mikor az etnológus beköltözik a hegyi birkapásztorok közé. (Aki ismeri, az olvasson tovább, aki nem, annak: A néprajzos beköltözik a hegyi birkapásztorok közé, hogy monográfiát írjon az életükről. De mivel a csapat homogén, pár hónap után rákérdez, hogyan szokták szexuális igényeiket kielégíteni.
- Hát tudod - mondja az öreg bacsa - nekihajtjuk a nyájat a fenyvesnek, s amelyik birka nyaka megakad a kétágú fenyőfában, annak mögé állunk, s mindahányan jól megbasszuk.
A tudós undorodva el, majd fél év után már nem bírja tovább. Nekihajtja a nyájat az erdőnek, egy birka feje megakad a kétágú fenyőfánál. Mögé áll, letolja a gatyáját, mire az erdő széléről harsány röhögés hallatszik. A néprajzos odanéz, és látja, hogy a bacsák a kampósbotokra támaszkodva röhögnek rajta.
- Mit röhögtök vazze, hisz ti is így szoktátok?
- Na de pont a legrondábbat?
)
Az elnökkérdéssel ugyanígy vagyunk. Pont a legrondábbat? Meg aztán ennyi évvel a rendszerváltás után ez a kurva ország már megérdemelne egy nem kumenista elnököt. A baloldali "haladó hagyományok" által sokkal jobban megjelölt, a gulyáskommunizmust rendre visszasíró Magyarországnak ez már többször sikerült. Nekünk miért nem?

Az európai parlamenti választásokon valszeg megint leégünk, mint 2004-ben. Akkor ugye részvételünk az unión belül a tökutolsó helyre volt elég (ha jól emlékszem), de emlékezetünket adatokkal is turbózhatjuk a statisztikai hivatal honlapján.
Már csak azért is, mert Brüsszel meg Strasbourg messze van, és a szentesi, feledi, inámi, izsai, éberhardi dolgozó nem igazán érzi, hogy ott rólunk döntenek.
Pár gondolat erejéig érintsük a magyar párt listáját is. Az MKP listájáról a Körképen olvasható két írás (itt és itt). Duray Miklós egy pártszerv ülésén három befutóról vizionált egy képviselőtársa szerint. Igen, lehetne három, ha minden magyar elmenne, és az összes szlovák otthon maradna. De nem lesz az kettő sem. Bauer Edit biztosan be fog jutni, valószínűleg ez lesz politikai karrierjének utolsó állomása. A többiek meg nem. Hangsúlyozom, lehet, hogy egyesek kiváló szakemberek. De nem ismertek, és ha az MKP-nak olyan kampánya lesz, mint eddig mindig, akkor nem is lesznek azok. Meg ennyi idő talán nem is elegendő egy név befuttatásához. Mert Mészáros Alajos bizonyára nagyon okos ember, de ezt ki tudja róla? Lancz Attila bizonyára jól beépült a kinti struktúrákba, de mondjuk Madaron hallotta már valaki a nevét. Ugyanez igaz Klenovics Gáborról is. Ki a tököm az a Hodossy Szabolcs? (Persze a Hírlapírótól ez álnaiv kérdés, de ugyanezt az e poszt megírása közben velem szemben a kanapén Vlagyimir Nabokov fő művét olvasó T. joggal kérdezhetné.) Csak a zseniális Pajzán Toldiból  jut eszembe egy releváns idézet:
"Ilyen vezetővel, ilyen lovagokkal/Ki merne bajt víni rengő valagokkal?"

A lista azt is mutatja, hogy az MKP kikből tud válogatni. És szakmai részről is van egy komoly kételyem. Ján Tribulát, a Markíza poprádi tudósítóját egy időben rendre baszogatták, mert önkormányzati képviselő volt. Keszeg Béla lapja, a bumm.sk hogyan fog pártatlanul tudósítani a választásokról, ha a főnökük a jelölt. Persze, Béla nem geciember, és biztosan nem fog ezzel visszaélni, de azok, akik nem ismerik őt, ezt nem tudhatják. Szal' általánosságban ez mindenképpen gond valamilyen formában.

És ott lesznek még a megyei választások. A közigazgatási reform miatt jól ki lett velünk cseszve, de azzal indokolni a távolmaradást, hogy a művileg kialakított megyéket a magyarok nem érzik magukénak, botorság.  Mert a megyéknél nagyon sok pénz van, és nagyon sok hatáskör. Hát, legutóbb itt sem remekelt az MKP, és úgy általában a nagyszlovákok ellen nehéz lesz játszani.  

A hírügynökségi nyilatkozatban Mesežnikov azt állítja, hogy a három választás alaposan próbára fogja tenni a pártok szervezőképességét. Ugyebár háttérintézmények kellene, kampánycsapat, ütőképes sajtóosztály. Akinek ilyenek nincsenek, annak nehéz lesz.  

0 Tovább

Ha nem lehet nyerni velük, le vannak szarva

Korábban már két alkalommal  is érintettük azt a tényt, hogy a szlovák államfő egy fasz. Ezt mai is napnál világosabban megmutatta, amikor visszadobta az oktatási törvény módosított változatát , melynek értelmében a szlovákiai magyarok alamizsnaként megkapták (volna) az alapjogot, azt is torz formában, szlovák nevekkel a magyar tankönyvbe.

Az utolsó nacionalista senkiházi elmebeteg szerint alkotmánysértő a tankönyvtörvény módosítása. "A törvényben olyan szókapcsolatok vannak, amelyek nem világosak, nem egyértelműek, terminológiailag pontatlanok, így általánosan érthetetlenek".

Ezenfelül az elnök jogértelmezésében a módosított törvény több szakasza ellentétes a geodéziáról és kartográfiáról szóló törvénnyel és a nyelvtörvénnyel, ahhoz, hogy a földrajzi nevek a kisebbségek nyelvén szerepeljenek a tankönyvekben, több törvényt kellene módosítani.


Gašparovič eddig sem volt minden szlovákiai elnöke. Mai lépésével csak újra egyértelmű tette: a Gion-regény címétől eltérően ő nem Latroknak is játszott, hanem csak a latroknak játszik. Annak a kényelmes, biztos voksokat jelentő nacionalista rétegnek, amelyik az SNS szavazótáborát (is) jelenti. Ezzel a lépésével lemondott a magyar voksokról. Mindegy, azokkal államfőválasztást úgysem lehet nyerni. Inkább a barnák felé pucsított.

A Smer pedig visszakozik, nem egyértelmű, hogy újra meg fogják-e szavazni a módosítást. Akkor pedig szarban leszünk. Nem az MKP, mi, mezei gyalogmagyarok, egészen pontosan azok, akiknek iskolaköteles korú gyermekeik vannak, valamint természetesen maguk a gyermekek.

Kár is erre a témára a szót vesztegetni. Az alapprobléma teljesen abszurd, a (nem) megoldás pedig annyira kicsinyes, mint maga Gašparovič.

0 Tovább

tg-ltatsthtetet-06-01

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek