tg-ltatsthtetet-06-01

Olaszországban is vannak fináncok, a kiváló Lemil blogon is olvashatunk róluk. Mivel szakmaiságban Zig Zag messze előttünk jár, így nem írunk róluk, akiket érdekel, olvasson róluk ott. Mindössze pár fotó a tálján pénzügyőrökről.

Olaszországban van csendőrség, azaz a rendfenntartásban közreműködő, de nem a belügy, hanem a védelmi minisztérium fennhatósága alá tartozó szervezet. Ők az Arma dei Carabinieri. Készítettem róluk pár felvételt.

2010. augusztus 9. van. 3 nap, és azt mondhatjuk: két hónap telt el a parlamenti választások óta. Ha egy kezdő vagy külföldi újságíró a Szlovák Újságírók Szindikátusának honlapjáról próbálná megszerezni az új szóvivők telefonszámát, ezt látná ott:

Milan Hudec valószínűleg sikerrel pályázhatna "Az ember, aki a legrövisebb ideig vezette a Katonai Hírszerzést" címre. Július 28-án nevezték ki, és augusztus 2-án fel is mentették. Arról, hogy gázos az átvilágítási bizonylata, a Markíza televízió augusztus 4-i híradója számolt be.

Itt álljunk is meg egy szóra: mi az az átvilágítási bizonylat, és mi az a katonai hírszerzés.

Szlovákiában az államtitkok védelme - és egyebek - felett a Nemzetbiztonsági Hivatal őrködik. Ők vigyáznak az állam elektronikus biztonságára is. Nem lehetünk róluk túl nagy véleménnyel, hisz ők az a szervezet, ahol az volt a jelszó, hogy nbusr123, így tudták a hackerek feltörni a rendszerük egy részét. Mondjuk, ilyen alapon a nagymamám is feltörné. Az NBÚ adja ki az átvilágítási bizonylatokat, azaz ők mondják meg, ki alkalmas - következésképpen jogosult - arra, hogy államtitkokkal kerüljön kapcsolatba. (A testület renoméján valamit ront, hogy az a František Blanárik vezeti, aki kapcsolatba hozható a kommunista katonai titkosszolgálattal.) Az átvilágítás hosszú folyamat, és több szerv bevonásával zajlik. Gyakorlatilag azt takarja, hogy az emberről létező összes állami adatbázisokban tárolt infót átfutják, nemcsak rendőrségi vonalon, hanem adóügyben is, az egészségi állapot iránt is érdeklődnek, ugye, ha valaki drogos, az kockázati tényező lehet, felmérik az egyén kapcsolatrendszerét, szociális hálóját, tulajdonviszonyait stb. Ezt követően állítanak ki különböző jogosultságokat biztosító átvilágítási bizonylatokat. Senki ne gondolja, hogy az NBÚ-ban szuperügynökök dolgoznak, munkatársaik sokkal inkább hivatalnokok.

Szlovákiában négy olyan "betűs" hivatal van, amelyet a titkosszolgálat szóval illethetünk: NBÚ, SIS, VOS, VSS. Azaz a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat (ez a klasszikus értelemben vett "titkosszolgálat"), a Katonai Elhárítás, és a Katonai Hírszerzés. Természetesen a Vámhivatal nyomozóhivatala (CKÚ), az állami és a vasúti rendőrség és a büntetés-végrehajtás is folytat(hat) operatív tevékenységet, és használ(hat) titkosszolgálati eszközöket, de ezt most ne keverjük ide.
A Katonai Hírszerzés munkáját a 198/1994 törvény szabályozza (letölthető, egyébként nem tesz különbséget a két szolgálat között). A Katonai Hírszerzés feladata, hogy olyan információkat gyűjtsön, amelyek Szlovákia szuverenitása, önállósága, területi egysége és védelmi képessége ellen irányulnak; amelyek fontosak a fentiek bebiztosítása érdekében; amelyek terroristákról, más titkosszolgálatok szlovákiai működéséről, államtitkok kiszivárgásáról, szólnak, és veszélyeztethetik Szlovákia katonai vagy gazdasági érdekeit.

Huh, ez nagyon komoly. Csupa Jack Bauerbe oltott James Band dolgozik ott, dr. Sorgeként? Aki már látott életében - pl. a Pozsonyi Magyar Nagykövetség pozsonyi várban tartott augusztus 20-i ünnepségén - katonai attasét, az tudja a választ: NEM. A legtöbb katonai attasé foga közt tartott rohamkéssel nem tudná átúszni a Volgát, de még a Vágot is bajosan, rohamkés helyett pedig max. halkéssel hadakozik. Márpedig ők katonai hírszerzők. (Igen, azok a kövér altábornagyok.) Munkájuk jó része abból áll, hogy alaposan elolvassák a befogadó ország sajtóját, különös tekintettel a sportrovatra katonai jellegű hírekre, fejlesztésekre, eljárnak a hadiipari nagyvásárokra (nálunk az IDEE), eljárnak a katonai attasék számára szervezett lövészversenyekre (Szlovákiában évek óta az orosz nyeri), fogadásokon vesznek részt, és aki hamarabb bebaszik, attól a józanabbak információkat szereznek. Persze, a törvény lehetőséget teremt informátorok bevonására, akik lehetnek civilek is, szóval ne írjuk le a katonai hírszerzést csak azért, mert egyeseknek akkora a tokájuk, hogy a gázálarcot nem tudnák felvenni. Igen, ez nem anakronizmus, és a NATO-tagságunk ellenére is szükség van ilyen szervezetre, mint ahogy hadsereg is kell, noha 45 óta béke honol tájainkon.

Miért verik most a tamtamot, mi történt? Ľubomír "Kaufland" Galko kinevezte ezt a Hudecet a hírszerzés élére. Rá pár napra a másik katonai titkosszolgálat jelezte, hogy a papírok nincsenek rendben. Konkrétan az történt, hogy az átvilágítást kérő dokumentumokon, és az átvilágításiakon túl szoros a dátum. Azaz: ennyi idő alatt nem lehet lefolytatni az átvilágítás hosszú és bonyolult folyamatát. Galko lépett, tartalékos állományban helyezte Hudecet, aki egyébként nem tegnap kezdte a hírszerzői pályát, 97-től dolgozik a Katonai Hírszerzésben. Természetesen azonnal jött Robert Fico, és felháborodott sajtótájékoztatót tartott, hogy a szatócsból lett miniszter felelőtlen hozzáállása már-már a NATO biztonságát veszélyeztetni, jó hogy nem ok a harmadik világháború kirobbantására. Természetesen azonnal kezdeményezte a katonai hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság összehívását, melyet az ő embere, Peter Žiga vezet, szóval ezt nem lesz annyira nehéz elérni.

Robert Fico egy dologról feledkezik meg, jelesül arról, hogy az ő emberei baszták szét a teljes szlovák katonai hírszerzési struktúrát. Valszeg ma már a kutya nem emlékszik rá - csak a katonai attasék -, hogy František "Takarítótender" Kašický idején egymásnak adták a kilincset a parancsnokok. Jaroslav Gofjár, Peter Solčanský, Stanislav Petranec, Juraj Šebo. Ők egy év alatt cserélődtek le, Šebo aztán végighúzta a ciklust. Csoda, hogy elbizonytalanította az állományt azt, hogy egy év alatt négy főnök nevét kellett megtanulni? Ez még egy tejüzemben is sok lenne, nemmég egy titkosszolgálatnál.

A szervezetet ráadásul nagyon nehéz ellenőrizni, a parlamenti bizottság gyakorlatilag egy tréfagép, a katonaiak jelentését a védelmi miniszter kapja meg, az összeset, tehát a katonait és a SIS-t pedig a három legfőbb közjogi méltóság. Mivel egyedi előírások vonatkoznak rájuk, lazábbak a közbeszerzési szabályok is, és könnyebben adhatnak közvetlen megrendeléseket, megbízásokat. Nem csoda, hogy a boltos  miniszter leltárt akart, Hudecnek Augiász titkos istállóját kell kisöpörnie, érthető tehát a nagy röfögés a Smer részéről. Aztán hogy milyen papírja van vagy nincs, az egy más kérdés.

Milan Hudec valószínűleg sikerrel pályázhatna "Az ember, aki a legrövisebb ideig vezette a Katonai Hírszerzést" címre. Július 28-án nevezték ki, és augusztus 2-án fel is mentették. Arról, hogy gázos az átvilágítási bizonylata, a Markíza televízió augusztus 4-i híradója számolt be.

Itt álljunk is meg egy szóra: mi az az átvilágítási bizonylat, és mi az a katonai hírszerzés.

Szlovákiában az államtitkok védelme - és egyebek - felett a Nemzetbiztonsági Hivatal őrködik. Ők vigyáznak az állam elektronikus biztonságára is. Nem lehetünk róluk túl nagy véleménnyel, hisz ők az a szervezet, ahol az volt a jelszó, hogy nbusr123, így tudták a hackerek feltörni a rendszerük egy részét. Mondjuk, ilyen alapon a nagymamám is feltörné. Az NBÚ adja ki az átvilágítási bizonylatokat, azaz ők mondják meg, ki alkalmas - következésképpen jogosult - arra, hogy államtitkokkal kerüljön kapcsolatba. (A testület renoméján valamit ront, hogy az a František Blanárik vezeti, aki kapcsolatba hozható a kommunista katonai titkosszolgálattal.) Az átvilágítás hosszú folyamat, és több szerv bevonásával zajlik. Gyakorlatilag azt takarja, hogy az emberről létező összes állami adatbázisokban tárolt infót átfutják, nemcsak rendőrségi vonalon, hanem adóügyben is, az egészségi állapot iránt is érdeklődnek, ugye, ha valaki drogos, az kockázati tényező lehet, felmérik az egyén kapcsolatrendszerét, szociális hálóját, tulajdonviszonyait stb. Ezt követően állítanak ki különböző jogosultságokat biztosító átvilágítási bizonylatokat. Senki ne gondolja, hogy az NBÚ-ban szuperügynökök dolgoznak, munkatársaik sokkal inkább hivatalnokok.

Szlovákiában négy olyan "betűs" hivatal van, amelyet a titkosszolgálat szóval illethetünk: NBÚ, SIS, VOS, VSS. Azaz a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat (ez a klasszikus értelemben vett "titkosszolgálat"), a Katonai Elhárítás, és a Katonai Hírszerzés. Természetesen a Vámhivatal nyomozóhivatala (CKÚ), az állami és a vasúti rendőrség és a büntetés-végrehajtás is folytat(hat) operatív tevékenységet, és használ(hat) titkosszolgálati eszközöket, de ezt most ne keverjük ide.
A Katonai Hírszerzés munkáját a 198/1994 törvény szabályozza (letölthető, egyébként nem tesz különbséget a két szolgálat között). A Katonai Hírszerzés feladata, hogy olyan információkat gyűjtsön, amelyek Szlovákia szuverenitása, önállósága, területi egysége és védelmi képessége ellen irányulnak; amelyek fontosak a fentiek bebiztosítása érdekében; amelyek terroristákról, más titkosszolgálatok szlovákiai működéséről, államtitkok kiszivárgásáról, szólnak, és veszélyeztethetik Szlovákia katonai vagy gazdasági érdekeit.

Huh, ez nagyon komoly. Csupa Jack Bauerbe oltott James Band dolgozik ott, dr. Sorgeként? Aki már látott életében - pl. a Pozsonyi Magyar Nagykövetség pozsonyi várban tartott augusztus 20-i ünnepségén - katonai attasét, az tudja a választ: NEM. A legtöbb katonai attasé foga közt tartott rohamkéssel nem tudná átúszni a Volgát, de még a Vágot is bajosan, rohamkés helyett pedig max. halkéssel hadakozik. Márpedig ők katonai hírszerzők. (Igen, azok a kövér altábornagyok.) Munkájuk jó része abból áll, hogy alaposan elolvassák a befogadó ország sajtóját, különös tekintettel a sportrovatra katonai jellegű hírekre, fejlesztésekre, eljárnak a hadiipari nagyvásárokra (nálunk az IDEE), eljárnak a katonai attasék számára szervezett lövészversenyekre (Szlovákiában évek óta az orosz nyeri), fogadásokon vesznek részt, és aki hamarabb bebaszik, attól a józanabbak információkat szereznek. Persze, a törvény lehetőséget teremt informátorok bevonására, akik lehetnek civilek is, szóval ne írjuk le a katonai hírszerzést csak azért, mert egyeseknek akkora a tokájuk, hogy a gázálarcot nem tudnák felvenni. Igen, ez nem anakronizmus, és a NATO-tagságunk ellenére is szükség van ilyen szervezetre, mint ahogy hadsereg is kell, noha 45 óta béke honol tájainkon.

Miért verik most a tamtamot, mi történt? Ľubomír "Kaufland" Galko kinevezte ezt a Hudecet a hírszerzés élére. Rá pár napra a másik katonai titkosszolgálat jelezte, hogy a papírok nincsenek rendben. Konkrétan az történt, hogy az átvilágítást kérő dokumentumokon, és az átvilágításiakon túl szoros a dátum. Azaz: ennyi idő alatt nem lehet lefolytatni az átvilágítás hosszú és bonyolult folyamatát. Galko lépett, tartalékos állományban helyezte Hudecet, aki egyébként nem tegnap kezdte a hírszerzői pályát, 97-től dolgozik a Katonai Hírszerzésben. Természetesen azonnal jött Robert Fico, és felháborodott sajtótájékoztatót tartott, hogy a szatócsból lett miniszter felelőtlen hozzáállása már-már a NATO biztonságát veszélyeztetni, jó hogy nem ok a harmadik világháború kirobbantására. Természetesen azonnal kezdeményezte a katonai hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság összehívását, melyet az ő embere, Peter Žiga vezet, szóval ezt nem lesz annyira nehéz elérni.

Robert Fico egy dologról feledkezik meg, jelesül arról, hogy az ő emberei baszták szét a teljes szlovák katonai hírszerzési struktúrát. Valszeg ma már a kutya nem emlékszik rá - csak a katonai attasék -, hogy František "Takarítótender" Kašický idején egymásnak adták a kilincset a parancsnokok. Jaroslav Gofjár, Peter Solčanský, Stanislav Petranec, Juraj Šebo. Ők egy év alatt cserélődtek le, Šebo aztán végighúzta a ciklust. Csoda, hogy elbizonytalanította az állományt azt, hogy egy év alatt négy főnök nevét kellett megtanulni? Ez még egy tejüzemben is sok lenne, nem még egy titkosszolgálatnál.

A szervezetet ráadásul nagyon nehéz ellenőrizni, a parlamenti bizottság gyakorlatilag egy tréfagép, a katonaiak jelentését a védelmi miniszter kapja meg, az összeset, tehát a katonait és a SIS-t pedig a három legfőbb közjogi méltóság. Mivel egyedi előírások vonatkoznak rájuk, lazábbak a közbeszerzési szabályok is, és könnyebben adhatnak közvetlen megrendeléseket, megbízásokat. Nem csoda, hogy a boltos  miniszter leltárt akart, Hudecnek Augiász titkos istállóját kell kisöpörnie, érthető tehát a nagy röfögés a Smer részéről. Aztán hogy milyen papírja van vagy nincs, az egy más kérdés.