Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Kettős állampolgárok, oszolj!

Ha a Szlovákiában jobbára csak a politikai thrillerekből ismert amerikai NSA-t (National Security Agency) a Szlovák Információs Szolgálattal, vagy a Nemzetbiztonsági Hivatallal említenénk egy lapon, az amerikai nagykövetség sajtószemlét készítő attaséja valószínűleg heveny röhögőgörcsöt is kapna reggeli kávéja mellé.

A számos különbség közül az egyik, hogy a Keith B. Alexander vezette amerikai nemzetbiztonsági csúcsszervnek egyedi elbírálás után kettős állampolgárok is a tagjai lehetnek, míg a Karol Mitrík-félének nem.

Az évtizedes terrorfenyegetettségben élő Egyesült Államokban elfér egy-egy kettős állampolgár a hírszerzési struktúrákban, a kis Szlovákia viszont attól retteg, hogy egy magyar állampolgárságú katonatiszt vagy ügynök, ha netán egy szlovák csodafegyverről szerezne tudomást, a fogai közt tartott rohamkéssel azonnal Budapestig úszna a jeges Dunán, hogy ott jelentse azt. A kormány tegnap támogatta a kereszténydemokraták javaslatát, melynek értelmében a rendőrség, a Szlovák Információs Szolgálat, a büntetés-végrehajtás, a vasúti rendőrség, a hadsereg, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a vámőrség és az ügyészség kötelékében nem tevékenykedhetnek kettős állampolgárok. A törvénymódosító javaslatról februári ülésén tárgyal a parlament. S persze, mire az akta a parlament és a kormányhivatal közti 1,7 kilométeres távolságot megteszi, sok minden történhet, ugyanis a módosítást kiötlő KDH és a Híd további kétoldalú tárgyalásokat fog folytatni a témában. A kereszténydemokraták látszólag hajlanak az enyhítésre, legalábbis Pavol Hrušovský a napokban ebben a szellemben nyilatkozott, de annyira azért nem voltak rugalmasak, hogy a kormányülés programjáról a KDH-s kormánytagok annak visszavonását kezdeményezzék, szokásuk szerint arra építve, hátha valahogy „átcsúszik”, ott is, a parlamentben is...

Most komolyan, egy a nagymihályi gépesített lövészeknél szolgáló kettős állampolgárságú törzsőrmester, egy ipolysági finánc, netán egy komáromi rendőrzászlós, esetleg a Nemzetbiztonsági Hivatalban elektronikus aláírásokat készítő alkalmazott ugyan mit tudna ártani e hazának? A probléma a törvényalkotók sunyi alapfeltevése – és ebben a szemforgató kereszténydemokraták kezet foghatnak az izgága Igor Matovičcsal –, hogy a kisebbségi magyarok, ha magyar identitásukat egy olyan hangsúlyozottan szimbolikus elemmel is növelik, mint az állampolgárság felvétele – lojalitásról szóló felmérések ide vagy oda –, nem lehetnek jó szlovák állampolgárok, legalábbis annyira nem, hogy az ország törvényeit, rendjét, biztonságát védjék. Mintha a koronás igazolvány munkaszerződést jelentene az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz. Holott az ilyen szervezetek, akit akarnak, azt állampolgárság nélkül is megtalálják, a kisebbségi magyar pedig nem válik automatikusan hazaárulóvá, ha – még egyszer hangsúlyozzuk – szimbolikusan visszaveszi azt, amiről nagy- vagy dédszüleinek kényszerűen kellett lemondani. De a nemzeti ködön át ez mint ha nem (így) látszana...

Követhetsz  Twitteren is.

0 Tovább

A jó kompromisszum

Csak a kisebbségi kompromisszum a jó kompromisszum – a Koalíciós Tanács keddi ülését követően biztosak lehetünk benne, hogy ezt még a koalíciós „jószlovákok” is így gondolják. Első körben a Kereszténydemokrata Mozgalom ellenállásán elbukott a Most-Híd javaslata a hivatalos nyelvhasználati küszöb 20-ról 10 százalékra való csökkentését illetően.

A Szabadság és Szolidaritás álláspontja – mint magyarkérdésekben korábban is – nem egyértelmű, az opportunista Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió pedig valószínűleg örül, hogy a kereszténydemokraták elviszik a balhét, és még legalább a hétvégéig várhatnak azzal, hogy terítsék lapjaikat; mindenesetre, ha Bugár Béla pártelnöknek tárgyalnia kell velük a javaslat támogatásáról, ez azt jelzi, ők sem lelkesednek feltétlenül koalíciós partnerük ötletéért. És jelenleg ők jelentik az alternatívát Ficóval, Slotával (Mečiarral?) szemben...
A Most-Híd egyelőre bizakodó, a törvényhozás márciusi ülésén már tárgyalni szeretnének a kisebbségi nyelvtörvényről, kérdés, hogy lesz-e hozzá politikai akarat. Mint a nyelvtörvény módosítása kapcsán az álláspontját négyszer megváltoztató párt elnökétől, Bugár Bélától megtudtuk, akkor nem volt; s az elért eredményt igyekeztek sikerként kommunikálni, feledve a választások előtti-körüli legényes hetykeségüket, mely szerint csak a bírságok eltörlése az elfogadható megoldás. Végül – a Nemzeti Színház előadásának szünetében – nekik kellett visszakozniuk, az egyeztetés, a kompromisszumkészség, így a demokrácia diadalaként prezentálva a megegyezést, és a bírságokat.
A (rendszerváltás óta hozott számtalan) kisebbségi kompromisszum után most többségi kompromisszumra lenne szükség, ráadásul egy szimbolikus jelentőségű törvény esetében, mellyel a szlovákok nem vesztenének semmit. A nyelvhasználati küszöb persze jó, hogy van, ami a hivatali írásbeli érintkezést, az utcanévtáblákat, az önkormányzati ülések nyelvét stb. illeti, ugyanakkor tipikus szlovákiai félmegoldás, mert az erről szóló törvény egy más helyen azt is kimondja, hogy az állam- vagy közigazgatási dolgozó nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet, és nem úgy tűnik, hogy ezen változtatni kívánnának. Azaz a kisebbséginek vagy szerencséje van, és olyan hivatalnokra akad, aki ismeri a kisebbségi nyelvet, vagy – küszöb ide vagy oda – beszélhet szlovákul.
A Most-Híd kisebbségi kérdésekben eddig elért eredményeit látva jogosan lehetnek kétségeink Rudolf Chmel kétoldalú tárgyalásainak sikerét illetően. Félő, hogy a koalíciós „jószlovákok” sem fogják (akarni) megérteni, miről szól a nyelvhasználati küszöb intézménye, vagy ha igen, akkor sem fogják támogatni, azt gondolva: kompromisszumot kötni a kisebbségeknek kell.

0 Tovább

Blogos, bugaras, maces

A héten új gyűjtő blogportál indult, a BLOGhir.hu. Hát, egyelőre nem túl dizájnos. Ugyan könnyen kezelhető, az ember a fejlécben rákattint az őt érdeklő témakörre, és már olvashat is, de hát egyelőre rém minimalista. Az is zavaró, hogy az impresszumban nem olvasható egyetlen személynév sem. Majd meglátjuk, mi lesz belőle, van már pár ilyen Magyarországon, és egyelőre nem látom mögötte a nagy ötletet, ami vonzaná a hirdetőket.
--------------------
Van-e ember e hazában, aki a mai “kilépünkakoalícióból” Bugár-hisztit komolyan bekajálta?
--------------------
És a közszolgálat és a blogger szolidaritás jegyében álljon itt egy beszámoló egy rémtettről. Ezúttal nem egy baltás gyilkosságról, hanem egy Maclopásról. Az áldozat hírbehozó, a webisztán bloggere.

"Nem pont erről szerettem volna írni ma, de ha már így alakultak az események, jobb ha leírom ide is. Legyen nyoma.

Történt, hogy meghívtak a Mobile Developers Day-re, a Kinnarps Ház-ba (szeretném hangsúlyozni, hogy a következő sztori bárhol megtörténhetett volna, és nem a rendezvénynek helyt adó cég hibája), hogy tartsak egy 40 perces keynote-ot arról, hogy mi történik ma az okostelefon piacon, meg úgy egyáltalán, mire lehet számítani a közeljövőben. (Maga a konferencia egyébként elég jó és színvonalas volt.)

Bár sok előadást tartottam már, a 40 perces időintervallum egész másfajta hozzáállást igényel, mint egy 5-10-15 perces előadás. Úgyhogy kedden éjszakába nyúlóan írtam, szerkesztettem a prezentációt. Lévén a keynote másnap reggel 8:20-kor kezdődött, és a preziben megírt prezentációmat a szervezőknek csak éjfél után küldtem el, jobbnak láttam, ha viszek magammal laptopot a konferenciára, hogy ne legyen probléma a helyszínen a prezis prezentáció futtatásával.

Mikor odaértem a konferenciára, világossá vált, hogy a szervezők tudják kezelni a prezi-s prezentációt, úgyhogy a MacBookra nem lesz szükségem az előadáshoz. Lévén zárt ruhatár nem volt a helyszínen, így a táskámat (benne a MacBookkal, a pulóveremmel, töltőkkel, kábelekkel és papírokkal) letettem a prezentáció végén az egyik szék mellé. Majd az 50 percesre nyúlt prezentáció után kimentem kávézni egyet, és mikor visszamentem az előadótérbe, gondoltam, nem furakodok megint előre, leülök csendben hátul, végighallgatom az előadásokat a szünetig, és majd akkor összeszedem a táskámat.

Mint szokásos, a konferenciákon az emberek bent hagyják a táskájukat az előadóteremben. Senki nem szeret a szünetekben telitömött laptoptáskákkal, hátizsákokkal közlekedni. Csakhogy az én táskámat, benne a laptoppal, valaki elemelte.

Én még nem hallottam hasonló esetet, főleg nem belépős, szakmai konferenciákon. Elég megdöbbentő eset.

Egyelőre kivárok. Bár a helyszínen ellenőrzik a biztonsági kamerás felvételeket, a résztvevők névsorát, egyelőre nem tettem a rendőrségen feljelentést. Bízva abban, hogy belátható időn belül előkerülnek a dolgaim.

Mindenesetre ideírom a Macbook paramétereit. Hátha esetleg látja valaki felbukkanni a weben:

13" MacBook (fehér), 1.83Ghz/512MB/60GB/Combo/Mg KB

gyártási szám: 4H7061DPWGN

Szóval aki összefut ilyen típusú és konfigurációjú géppel, értesítsen. Illetve aki látott a konferencián valakit fehér Macbookkal, illetve egy (idehaza amúgy nem kapható) szürke Manhattan Portage táskával, szintén írjon a webisztan kukac gmail címre. És aki teheti, ossza meg ezt a postot Facebookon, Twitteren.

Köszönet, srácok"


Bookmark and Share

0 Tovább

Flogger az államigazgatásban

Juhász László fotóbloggert nevezték ki kisebbségügyi és emberi jogi kormányhivatal nemzeti kisebbségi főosztályának vezetőjévé.
Juhász László, a szlovmagy média kétszeres főszerkesztő-helyettese a Pátria rádió munkatársaként nagyon sokat tett a hazai blogoszféra népszerűsítése érdekében. Ha nekrológot kellene írnom, úgy fogalmaznék, e téren elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ő volt az, aki a “blogoszféra ezüsthajú papjait” (© by párkányer kolléga [vajon milyen tudatmódosító szerre volt szüksége a jeles filantrópnak ehhez a szókapcsolathoz?], a végső nyilatkozatból az ezüsthajú kimaradt, valszeg a többiek e sorok írójának hajzata iránti toleranciája okán) kirángatta az illegalitásból, és nyilvánosan prezentálta a közszolgálati rádióban.

A politikai hátszél természete esetében egyértelmű, egyébként pedig legyen szerencséje!

Bookmark and Share

0 Tovább

Főügyész keringő

Közeledünk a főügyészjelölt-állítás újabb határidejéhez. Az igazságügyi szféra e kulcsszereplőjének megválasztása az ideális állapottól eltérően sosem volt – sosem lehetett – apolitikus, hisz azt a képviselők választják. A főügyészválasztás nem olyan attraktív téma, mint a területi labdarúgó bajnokság, vagy a Megasztár/X-Faktor (a nem kívánt törlendő), ráadásul csak hétévente kerül rá sor, a kormánykoalíció csetlése-botlása miatt azonban hazánkban a közbeszéd részévé vált.

Azt persze a köz nem tudhatja, hogy a politikában megőszült Mikuláš Dzurinda presztízsizmozásának lehetünk-e szemtanúi, aki akár a koalíciós egység megrezegtetése árán is meg akarja mutatni, hogy ki osztja a lapokat, vagy egyéb, pragmatikus szempontja is van annak, hogy a saját jelöltjét szeretné látni ezen a poszton. Miközben az SDKÚ jelöltjének pozícióját erősíti annak a ténynek a lebegtetése is, hogy a párt egy része számára a jelenlegi főügyész, Dobroslav Trnka személye is elfogadható.

Tegnap, mikor mindenki a nemzeti ünnep koszorúzással teljes, bágyadt hírtelenségére számított, felperegtek az események főügyészfronton. Kiderült, a koalíció képviselői mégsem vasárnap, hanem már szombaton tárgyalnak a közös jelölt személyéről. Dobroslav Trnka nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a politikai életben folytatja pályafutását. Štefan Harabin miniszter-bíró hatalmi ágak közti szlalomját látva ezen már nem is lepődik meg senki, ám politikai pályára lépni csak abban a pártban lehet, ahol erre van fogadókészség. Őt pedig egyelőre egy párt vállalta fel hivatalosan: Robert Ficóé. S még mielőtt a koalíciós színfalak mögül kiszivárgott volna, hogy Szabó József is újra játékba kerülhet, Ondrej Dostál igyekezett oktatni a nagyokat. A Most-Híd frakciójában politizáló OKS-es honatya kifogásolta, hogy a koalíciós egyeztetésekről csak a sajtóból értesülnek, majd, miután megegyeztek, a nagyok automatikusan elvárják tőlük, hogy erre ők is rábólintsanak. Jozef Kandera nem az OKS jelöltje – tette hozzá Dostál vészjóslóan. Ezek után várhatjuk, mikor közli Igor Matovič, hogy az Egyszerű Embereké sem... Miközben a főügyészválasztás folyamatának kezdete óta az SaS, a KDH és a Most-Híd úgy húzza elő az újabb és újabb jelöltek nevét a kalapból, mint bűvész a nyulat.

A sok – vélt és valós – érdek között pedig elveszni látszik a legfontosabb szempont: az, hogy a főügyészi posztot alkalmas szakember tölthesse be.

0 Tovább

tg-ltatsthtetet-06-01

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek